Prosztatarák gén 3 (PCA3) (2016.04.06.)

December 30, 2022

   

   

         

Prosztatarák gén 3 (PCA3)

A prosztatarák a második leggyakrabban diagnosztizált daganat a férfiak körében, ami évente az újonnan felfedezett tumorok 14%-át teszi ki [1].

A prosztata daganat diagnózisa alapvetően a prosztata specifikus antigén (PSA) mérésén és a rektális digitális vizsgálaton (RDV = végbélen keresztüli prosztata vizsgálat) alapszik. Abban az esetben, ha a végbélen keresztüli prosztata vizsgálat pozitív vagy a PSA szintje emelkedett, felmerül a prosztatarák gyanúja, amit általában a prosztatából történő szövettani mintavétel (biopszia) követ [2].  A PSA bevezetése óta jelentősen megnőtt a prosztatarákok felfedezésének az aránya, legalábbis a fejlett országokban, ahol széleskörűen alkalmazzák a PSA meghatározást a tumor szűrésére.

A PSA azonban csak a prosztatára specifikus marker, nem a prosztatarákra, ezért azokban az esetekben, ahol a PSA értéke 2 – 10 ng/mL közötti, a betegek csupán 25%-ánál igazolható szövettani mintavétellel (biopsziával) daganat jelenléte, 75%-ánál egyéb eltérések (pl. jóindulatú prosztata megnagyobbodás, prosztatagyulladás) okozza az emelkedett PSA értéket [3]. Ezért nagyon sok betegnél történik felesleges prosztata biopszia. A mintavétel a betegeknek fájdalmat, kényelmetlenséget okoz vagy félelmet vált ki belőlük, ezért felmerült az igény olyan új biomarkerek bevezetésére, amelyekkel csökkenteni lehetne a felesleges szövettani mintavételek számát és amelyekkel biztosabban (specifikusabban) fel lehetne ismerni a kezelésre szoruló rosszindulatú daganatokat.

Az Európai Urológiai Szövetség 2015-ös ajánlása [4] alapján két ilyen kiegészítő marker segítheti a kezelőorvos döntését:

-          PHI (Prostate Health Index), ami a totál PSA (tPSA), szabad PSA (fPSA) és a pro PSA eredményekből számított érték (lásd „A Prosztatatrák korai felismerése” című korábbi cikkünket).

-          PCA3 (Prostate Cancer Gene 3)

A prosztatarák gén 3-t (PCA3) 1999-ben azonosították. Ez egy olyan gén, ami nem fehérje kódoló ribonukleinsavat (RNS) juttat kifejezésre (expresszál). A PCA3 csak emberi (humán) prosztata szövetben képződik és prosztatarákban nagymértékben kifejezésre jut. A PCA3 expressziója (kifejeződése) nem függ össze sem a prosztata méretével, sem egyéb prosztata betegséggel (pl. prosztatagyulladással).

A PCA3 egy molekuláris biológiai vizsgálat, ami közvetlenül képes kimutatni, hogy a rákos sejtekben nagymértékben expresszálódott géntermék milyen mennyiségben van jelen a vizeletben.

A vizsgálathoz prosztata masszázst követően vett vizelet mintára van szükség, ami prosztatából származó sejteket tartalmaz. Ezekből a sejtekből kinyerik a PCA3 és a PSA meszendzser ribonukleinsavát (mRNS). Majd ezeket az mRNS-ket sokszorozzák és az így kapott PCA3 és PSA mRNS-ekből képeznek egy arányszámot (PCA3 score), ami azt mutatja meg, hogy a PCA3 milyen mértékben expresszálódott ezekben a sejtekben (1. ábra). A PCA3 vizsgálat általában több napot vesz igénybe, mire elkészül az eredmény.

A különböző felmérésekben a PCA3 score érzékenysége 46-82% között mozgott, ami azt jelenti, hogy a prosztatarákos betegek között 46-82%-ban találtak határérték feletti PCA3 eredményt. A vizsgálat specificitása 56-89% volt, vagyis a prosztatarákban nem szenvedő pácienseknél 56-89%-ban fordult elő határérték alatti eredmény. A PCA3 vizsgálat negatív prediktív értéke 87-98% volt, tehát a határérték alatti eredmények esetében 87-98%-ban valóban nem fordult elő prosztatarák. A PCA3 pozitív prediktív értéke 59-97%-nak adódott, ami azt jelenti, hogy a határérték feletti eredmények esetében 59-97%-ban volt prosztatarákjuk a betegeknek. [5]. Az eltérő eredmények abból adódtak, hogy a különböző tanulmányokban eltérő PCA3 score határértékeket használtak. Minél alacsonyabb a score határértéke, annál magasabb a vizsgálat érzékenysége és egyúttal annál alacsonyabb a specificitása. Illetve minél magasabb a score határértéke, annál alacsonyabb az érzékenység és magasabb a specificitás. Ezért az ideális érzékenység és specificitás közötti egyensúly megtalálásához a 35-ös határérték használatát javasolják.

  1. ábra: A PCA3 vizsgálat kivitelezése és értékelése

Mikor van szükség PCA3 vizsgálatra?

  1. Amikor a PSA eredménye 2-10 ng/mL közötti, a végbélen keresztüli prosztata vizsgálat alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú prosztata elváltozásról van-e szó és érdemes-e biopsziát végezni, hiszen ezeknél a betegeknél csak 25%-ban igazolódott a prosztatarák.
  2. Az első biopszia eredménye negatív lett és kérdéses, hogy meg kell-e ismételni a mintavételt.  

Irodalom

  1. Torre LA, Bray F, Siegel RL, Ferlay J, Lortet-Tieulent J, Jemal A. Global cancer statistics, 2012. CA Cancer J Clin. 2015. doi:10.3322/caac.21262.
  2. Catalona WJ, Hudson MA, Scardino PT, Richie JP, Ahmann FR, Flanigan RC, et al. Selection of optimal prostate specific antigen cutoffs for early detection of prostate cancer: receiver operating characteristic curves. J Urol. 1994;152(6 Pt 1):2037–42.
  3. Ornstein DK, Smith DS, Humphrey PA, Catalona WJ. The effect of prostate volume, age, total prostate specific antigen level and acute inflammation on the percent free serum prostate specific antigen levels in men without clinically detectable prostate cancer. J Urol 1998; 159:1234-37.
  4. http://www.uroweb.org/guidelines/
  5. Kanyong P, Rawlinson S, Davis J. Immunochemical Assays and Nucleic-Acid Detection Techniques for Clinical Diagnosis of Prostate Cancer J Cancer 2016; 7(5): 523-531

dr. Szakony Szilvia      

Iratkozzon fel hírlevelünkre
Today is the day to build the business of your dreams. Share your mission with the world — and blow your customers away.
FELIRATKOZOM