Más néven
Funkcionális Antitrombin III
AT III
AT 3
Hivatalos név
Antitrombin (aktivitás és antigén)
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 15.10.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A visszatérő rendellenes véralvadás okának kiderítésére; és az antitrombin hiány kimutatására.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Néhány hónappal a vérrögképződés (trombotikus esemény) lezajlása után, vagy ha Ön nem a várt módon reagál a heparin véralvadásgátló kezelésre.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat nem igényel előkészületet.

Mit vizsgálunk?

Az antirombin a máj által termelt fehérje, ami segít a vérrögképződést szabályozni (azaz egy természetes, enyhe hatású „vérhígító”). Az antitrombin vizsgálat az antitrombin aktivitását (funkció) és mennyiségét (antigén) méri a páciens vérében, a fokozott vérrögképződési hajlam felmérésére használatos.

Normális esetben, ha megsérül egy ér, a szervezetben elindul a véralvadásnak nevezett komplex folyamat, aminek eredményeként kialakul a vérrög, ez megakadályozza a további vérveszteséget. Ez a folyamat magába foglalja az alvadási faktornak nevezett fehérjék sorozatos aktiválódását, ez az alvadási kaszkád. Az antitrombin ennek a folyamatnak a szabályozásában segít azáltal, hogy számos aktivált alvadási faktort gátol, többek között a trombint, a Xa, IXa és XIa faktorokat, ezzel lelassítja a folyamatot, és megelőzi a túlzott vagy nem megfelelő alvadást (trombózis).

Azokban az emberekben, akik öröklött vagy szerzett antitrombin hiány miatt fokozott véralvadási hajlammal rendelkeznek, nagyobb a vérrögképződés kockázata, különösen a mélyvénákban, amelyek például a lábban találhatóak (mélyvénás trombózis, MVT). Az öröklött hiány ritka, 5000 emberből egyet érint. Azoknál az embereknél, akik egy hibás és egy normál gént örökölnek (heterozigóták), a nem megfelelő vérrögképződéssel járó epizódok jellemzően 20-30 éves korban kezdődnek. Nagyon ritkán az egyén két hibás gént is örökölhet, ez nem sokkal születés után súlyos alvadási problémákhoz vezet.

A szerzett antitrombin hiány bármely életkorban előfordulhat. Különböző, csökkent termeléssel, fokozott felhasználással vagy antitrombin hiánnyal járó állapotokhoz kapcsolódhatnak. Ezek lehetnek: májbetegség, nagymértékű trombózis, disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC), vérvesztés, rák és nefrózis szindróma – a vesebetegség egyik formája.

Kétféle antitrombin hiány létezik. Az 1-es típus esetén az antitrombin normálisan működik, de elégtelen mennyiségben van jelen. A 2-es típusnál elegendő mennyiségben termelődik, de funkcióját nem látja el. A két típust el lehet különíteni egymástól a következőképpen vizsgálatokkal:

  • Antitrombin aktivitás teszttel, amely az antirombin funkcióját vizsgálja
  • Antitrombin antigén, amely az antitrombin mennyiségét méri

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A kar könyökhajlati vénájába vezetett vérvételi tűvel veszik a vérmintát.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

Általában nem szükséges előkészület. Fontos azonban, hogy nem ajánlott az antitrombin hiányt vizsgálni, ha a beteg kórállapota befolyásolhatja az antitrombin szintet (pl.: DIC), és/vagy a beteget vérrög kialakulása miatt heparinnal kezelték.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az antitrombin tesztet rendszerint a fokozott véralvadással járó rendellenességek kivizsgálásának részeként végzik, hogy kiderüljön, mi okozza a visszatérő vérrögképződést (trombózist). A teszt vizsgálja az antitrombin aktivitást (funkció) és mennyiségét (antigén), és segít az antitrombin hiány diagnosztizálásában.

    Először az aktivitási tesztet végzik el, hogy kiderüljön, a funkcionális antitrombin mennyisége normális-e. Ha az antitrombin aktivitás alacsony, az antitrombin antitest teszt következik a jelenlevő antitrombin mennyiség meghatározására. Ez a két teszt elkülöníti egymástól az 1-es és a 2-es típusú antitrombin hiányt. Ha antitrombin hiányt mutatnak az eredmények, mindkét antitrombin tesztet meg szokták ismételni egy későbbi időpontban, hogy megerősítést nyerjen az eredmény.

    Az antitrombin tesztet akkor is végezhetik, ha a beteg nem a várt módon reagál a heparinra. A heparin véralvadásgátló (antikoaguláns) gyógyszer, amit olyan betegek kapnak, akikben vérrög alakult ki, vagy fokozottan hajlamosak a vérrögképződésre. A heparin hatást az antitrombin közvetíti. A heparin jelentősen fokozhatja az antitrombin aktivitást, így gátolva a vérrögképződést, de az antitrombin hiányban szenvedők rezisztensek a heparin kezelésre.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az antitrombin aktivitás tesztet a fokozott alvadással járó állapot (pl. protein C és S, lupusz antikoaguláns) kivizsgálásának részeként kéri az orvos, ha egy betegben ismételten vérrög alakul ki. Az antitrombin vizsgálatot csak akkor szabad elindítani a fokozott véralvadási hajlam kimutatására, ha a vérrög már megfelelő módon kezelve lett és feloldódott, mivel mind a vérrög jelenléte, mind a rá adott kezelés befolyásolja az atnitrombin eredményeket. 

    Az antitrombin vizsgálatot akkor is kérheti az orvos, ha a beteg nem megfelelő módon reagál a heparinos véralvadásgátlásra, ilyenkor rendszerint szokatlanul magas dózisban kell adagolni a heparint a megfelelő véralvadásgátló hatás eléréséhez.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A csökkent antitrombin aktivitás és mennyiség 1-es típusú antitrombin hiányra utal. Ebben az esetben azért csökkent az aktivitás, mert kevesebb antitrombin áll rendelkezésre a véralvadás szabályozásához.

    A csökkent antitrombin aktivitás és a normál antitrombin antigén szint 2-es típusú antitrombin hiányra utal. Ez azt jelenti, hogy elegendő az antitrombin fehérje mennyisége, de nem jól működik. Az egyén vérrögképződési hajlama mindkét esetben fokozott.

     

    Ha az antitrombin aktivitás normális, akkor az antitrombin antigén tesztet rendszerint nem végzik el. Ebben az esetben az antitrombin megfelelően működik, és a visszatérő trombotikus epizódokat valószínűleg más betegség okozza.

     

    Ideiglenesen vagy hosszú távon csökkent antitrombin szint a következő, a felhasználódást vagy a termelődést érintő kórállapotokban fordulhat elő:

    • DIC (disszeminált intravaszkuláris koaguláció), amely lehet akut vagy krónikus, és az alvadási faktorok elfogyása jellemzi; az érintett egyénben vérzés és/vagy vérrögösödés is előfordulhat.
    • MVT (mélyvénás trombózis) – vérrög, rendszerint a láb egyik mélyvénájában
    • májbetegség
    • nefrózis szindróma
    • fehérje-vesztő állapotok
    • tüdőembólia
    • Heparin kezelés (ideiglenesen csökkent antitrombin szint)
    • csecsemőkor, az élet első néhány napjában (az egészséges felnőttekben levő mennyiség kb. 50%-a)
    • ösztrogén terápia

    Az emelkedett antitrombin szintet általában nem tekintjük problémának.

  • Mit kell még tudnom?

    Ha egy antitrombin hiányban szenvedő egyénnek más alvadási kockázata is van, pl. a protein C vagy S hiány, V. faktor Leiden mutáció, vagy orális fogamzásgátó szedés, akkor jelentősen nagyobb esélye van arra, hogy vérrög alakul ki benne.

     

    Az antitrombin hiány emelheti a visszatérő vetélés kockázatát.

     

    Az antitrombin hiányban szenvedő embereket esetenként megelőző antikoaguláns terápiában kell részesíteni orvosi vagy sebészeti beavatkozások előtt.

    Antitrombin koncentrátum és rekombináns antitrombin már elérhetőek gyógyszerként, az akut vagy krónikus antitrombin hiány ideiglenes korrigálására. 

  • Hogyan állapítható meg, hogy mekkora az esélyem a vérrögképződésre?

    Abban az esetben, ha önnél, vagy a családjában többször előfordult visszatérő vérrögösödés, az ön orvosa vizsgálatokat kezdeményezhet, hogy felmérje az ön általános egészségi állapotát, és többféle vizsgálatot kérhet a túlzott véralvadási zavar kivizsgálására. Minél több öröklött vagy szerzett rizikófaktora van önnek (mint az V. faktor Leiden vagy a Protrombin 20210 mutáció, vagy protein C vagy S hiány), annál nagyobb az esélye a vérrögösödésre. Ez a kockázat tovább fokozódik, ha ön elhízott, ülő életmódot folytat, magas vérnyomása van, dohányzik, és/vagy orális fogamzásgátlót szed. Fontos megjegyezni azonban, hogy a relatív kockázat, amit önnél megállapítanak, csak a statisztikai valószínűséget határozza meg. Senki sem tudja megjósolni, hogy az egyes embernél valóban kialakul-e a visszatérő vérrög képződés.

  • Tájékoztatnom kell-e a fogorvosomat vagy a számomra egészségügyi ellátást nyújtókat arról, hogy antitrombin hiányom van?

    Igen. Ez fontos információ, amelyről az önt ellátó egészségügyi személyzetnek tudnia kell, hiszen ez befolyásolja az ön szervezetében az alvadási készséget az orvosi beavatkozás alatt és után.

  • Tehetek bármit is azért, hogy az antitrombin mennyisége vagy aktivitása megváltozzon bennem?

    Általánosságban elmondható, hogy nem. Ha szerzett hiánya van, amit egy kórállapot okoz, mint pl. a májbetegség, akkor annak a betegségnek a kezelése enyhítheti vagy meg is szüntetheti a hiányt. Ha szükséges, az önt ellátó orvos kezelheti önt antitrombinnal (gyógyszer formájában), hogy ideiglenesen korrigálják a hiányt.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Harper, J. (2015 July 10 Updated). Antithrombin III Deficiency. Medscape Drugs and Diseases. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/954688-overview#showall. Accessed 4/06/16.

Teruya, J. and Kostousov, V. (2014 January 30 Updated). Antithrombin III. Medscape Drugs and Diseases [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2084978-overview. Accessed 4/06/16.

Mitton, B. and Steineck, A. (2015 October 21 Updated). Antithrombin Deficiency. Medscape Drugs and Diseases. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/198573-overview#showall. Accessed 4/06/16.

Chen, Y. (2014 May 29 Updated). Antithrombin III blood test. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003661.htm. Accessed 4/06/16.

(© 1995–2016). Antithrombin Activity, Plasma. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/9030. Accessed 4/06/16.

(© 1995–2016). Antithrombin Antigen, Plasma. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/9031. Accessed 4/06/16.

Heikal, N. et. al. (2016 April Updated). Hypercoagulable States – Thrombophilia. ARUP Consult [On-line information]. Available online at https://arupconsult.com/content/hypercoagulable-states/?tab=tab_item-2. Accessed 4/06/16.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Antithrombin III pp. 100-101. Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Brose, M. (2003 June 1, Updated). Antithrombin III. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003661.htm.

Cohen, E. (2003 October 28, Updated). Congenital antithrombin III deficiency. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000558.htm.

(2002 November 19, Updated). Antithrombin. Massachusetts General Hospital, Pathology Service Laboratory Medicine Coag Test Handbook [On-line information]. Available online at http://www.mgh.harvard.edu/labmed/lab/coag/handbook/CO000300.htm.

(2003 September, Modified). Antithrombin III Functional Assay and Antigen. Duke University Medical Center, Clinical Coagulation Laboratory, Coagulation Test Descriptions [On-line information]. Available online at http://pathology.mc.duke.edu/coag/TestDes.htm.

(2003 Spring). Current approaches to the work-up of hypercoagulability: Antithrombin deficiency. College of American Pathologists, Newspath V 17 (2). Available online at http://www.cap.org/apps/docs/newspath/spring_2003/clinical.html.

(© 2004) Antithrombin, Antigen. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_al65.jsp#3952516.

Rodgers, G. et. al. (© 2004) Hemostasis/Thrombosis, General Information. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_fro8.jsp#1238723.

(© 2004). Antithrombin, Enzymatic (Activity). ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_al66.jsp#3952541.

(2001 June 26, Updated). Antithrombin Deficiency. University of Illinois - Urbana/Champaign, Carle Cancer Center, Hematology Resource Page, Patient Resources [On-line information]. Available online at http://www-admin.med.uiuc.edu/hematology/PtAntithrombin.htm.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 104-105.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006).  Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC. Pp 231.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 138-139.

Levin, M. (2007 March 9, Updated). Antithrombin III. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online through http://www.nlm.nih.gov/medlineplus. Accessed on 3/9/08.

Nanda, R. (2007 April 27). Deep venous thrombosis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online through http://www.nlm.nih.gov/medlineplus. Accessed on 3/9/08.

Harper, J. (2007 August 16). Antithrombin III Deficiency. eMedicine. Available online through http://www.emedicine.com. Accessed on 3/9/08.

Dugdale, D. (Updated 2012 June 5). Antithrombin III. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003661.htm. Accessed September 2012.

Dugdale, D. (Updated 2011 February 28). Congenital antithrombin III deficiency. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000558.htm. Accessed September 2012.

Harper, J. (Updated 2011 August 1). Antithrombin III Deficiency. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/954688-overview. Accessed September 2012.

Hart, K. et. al. (Updated 2011 November). Hypercoagulable States – Thrombophilia. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Thrombophilia.html?client_ID=LTD#tabs=0. Accessed September 2011.

(© 1995–2012). Unit Code 9030: Antithrombin Activity, Plasma. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/9030. Accessed September 2012.

(© 1995–2012). Unit Code 9031: Antithrombin Antigen, Plasma. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/9031. Accessed September 2012.

Lusky, K. (2010 September). In coagulation, reflexive testing algorithms do the trick. CAP Today [On-line information]. Available online through http://www.cap.org. Accessed September 2012.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 105-107.

(January 10, 2012) Rajun A, et. al. Antithrombin Deficiency. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/198573-overview. Accessed September 2012.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?