Más néven
Funkcionális antitrombin III
AT III
Antitrombinaktivitás és antigén
Hivatalos név
Antitrombin - III aktivitás meghatározása
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
16.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segít kideríteni a visszatérő, kóros vérrögképződés okát; segít diagnosztizálni az antitrombin hiányt.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A trombotikus eseményt követően néhány hónap elteltével; időnként akkor is, ha nem úgy reagál a szervezet a heparin véralvadásgátló terápiára, mint ahogyan azt az orvosa elvárja.

​​​​​​​Milyen mintára van szükség?

A könyökhajlati vénából vett vérmintára.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
Az antitrombinteszt elvégzésekor mérik az antitrombin funkcióját és a mennyiségét. Ez egy olyan fehérje, amely szerepet játszik a véralvadási folyamatok szabályozásában. Amikor egy vérér megsérül, a szervezet alvadási faktorok sorozatát aktiválja (a folyamatot véralvadási kaszkádnak nevezzük), hogy vérrögöt hozzon létre, ez elzárja a sérülés helyét, és ezáltel megelőzze a további vérveszteséget. Az antitrombin gátolja számos véralvadási faktor hatását (trombin és a X, IX, XI, XII faktorok), megelőzve a túlzott vagy nem megfelelően lezajló alvadást.

Akiknek öröklött vagy szerzett antitrombinhiányuk van, azoknál az egyéneknél nő a trombotikus epizód kockázata: kóros vérrögök képződhetnek az artériákban vagy a vénákban. Az antitrombin-deficienciának elégtelenségnek két típusa létezik. Az 1. típusban mind az antigénszint, mind az aktivitás csökkent. A 2. típusban a normális antigénszint csökkent aktivitással párosul. A kétféle antitrombintesztet alkalmazva, ezeket a típusokat ki lehet mutatni, megkülönböztetni és felmérni. Ezek a következők:

-  Antitrombin-aktivitás, amelynek segítségével értékelik a páciens antitrombin-funkcióját.
-  Antitrombin-antigén, amely méri a jelen lévő antitrombin mennyiséget.

Hogyan történik a mintavétel?
A vérmintát a könyökhajlati vénába szúrt tűvel veszik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot? 
A visszatérő trombotikus epizódok (kóros vérrögképződés a vénákban és artériákban) okának kiderítésére elsődlegesen antitrombintesztet rendelnek, más fokozott véralvadási készséget, rendellenességet vizsgáló tesztekkel együtt. Mind a vérrög aktuális jelenléte, mind a terápia befolyásolja az antitrombin-eredményeket.

Először az antitrombin funkcionális aktivitás tesztet végzik el, itt azt vizsgálják, hogy az antitrombin megfelelően működik-e. Mind az 1. mind 2. típusú antitrombin-elégtelenség esetén az aktivitás csökkent, így ezt a tesztet kell alkalmazni mindkettő kezdeti szűrésre. Ha az antitrombin-aktivitás alacsony, akkor ezután az antitrombin-antigén meghatározását végzik el, hogy megállapítsák a jelen lévő antitrombin mennyiségét. Esetenként mindkét típusú antitrombintesztet megismétlik egy későbbi időpontban, hogy megerősítsék a kapott eredményeket.

Az antitrombinteszt rendelhető olyan páciensnél is, aki nem az elvártnak megfelelően reagál a heparin véralvadásgátló terápiára. Mivel az antitrombin jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a heparin kifejthesse véralvadásgátló hatását, az antitrombinhiány úgy jelenhet meg, mint a "heparinterápiára való rezisztencia".

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az antitrombin-aktivitás vizsgálatát rendelik el más fokozott alvadási készséggel járó rendelleneségek kiderítésére szolgáló (mint pl.: a protein C és protein S hiány és lupus antikoaguláns jelenlét) tesztekkel együtt, ha a páciensnél visszatérő trombotikus események fordultak elő, de nem volt vérrögképződése az elmúlt két hónapban és nem részesül véralvadásgátló terápiában. (Bár számos ilyen típusú tesztet hajtanak végre akkor, amikor a páciens esetében az aktuális vérrögképződést diagnosztizálják, az antitrombinvizsgálattal helyes várni addig, amíg az aktuális vérrög feloldódik, és a beteg már nem részesül véralvadásgátló terápiában.) Antitrombinantigén-vizsgálatot rendelnek akkor, ha az antitrombinaktivitás csökkent.

Antitrombinvizsgálatot végeznek akkor is, ha a páciens nem reagál az elvártnak megfelelően a heparin véralvadásgátló terápiára, és akkor is, ha szokatlanul magas heparindózisra van szükség, hogy elérjék a kívánt szintű véralvadásgátlást. 

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.

A csökkent antitrombinaktivitás és a csökkent antitrombinantigén-mennyiség 1. típusú antitrombinhiányra utal. Az 1. típusú hiány esetében az aktivitás azért csökken, mert kevesebb antitrombin áll rendelkezésre. A csökkent antitrombinaktivitás és a normál szintű antitrombinantigén-mennyiség 2. típusú antitrombinhiányra utal. Ez azt jelenti, hogy van elegendő antitrombin, de nem működik úgy, ahogy kellene.

Ha az antitrombinaktivitás normál, akkor az antitrombinantigén-vizsgálatot általában nem végzik el. Ez azt jelenti ugyanis, hogy az antitrombin megfelelően működik és a vizsgált visszatérő trombotikus események valószínűleg más oknak tudhatók be.

Mit kell még tudnom?
Ha egy antitrombinhiányos betegnek egyéb trombotikus rizikófaktorai is vannak, mint a protein C vagy S hiány, a faktor V Leiden mutáció, vagy szájon át szedhető fogamzásgátló használata, akkor a betegnek jelentősen megnő a vérrög-kialakulási kockázata.

Emelkedett antitrombinszint (ez rendszerint nem jelent véralvadási problémát) található:

# Akut hepatitisz/epepangásban
# Vesetranszplantáció esetén

# K-vitamin-hiányban
# Néha Syncumar/Warfarin (kumarin) véralvadásgátló terápia mellett.

Az antitrombinhiány vizsgálata csak akkor ajánlott, ha a páciens állapota stabil. Ideiglenesen vagy krónikusan  csökkent antitrombinszint található olyan állapotokban, amelyek befolyásolják a felhasználását vagy a termelését, mint pl.:

 # DIC (disszeminált intravaszkuláris koaguláció), olyan akut állapot, amely az alvadási faktorok gyors felhasználásával jellemezhető. Az érintett páciensnél egyszerre fordul elő vérzés és számos kicsi vérrög kialakulása.
# MVT (mélyvénás trombózis, a vérrög rendszerint a láb mélyvénájában van)
# Májbetegség
# Nefrotikus szindróma
# Fehérjevesztő állapot
# Tüdőembólia
# Újszülötteknél az élet első napjaiban
# Ösztrogénterápia

A pácienseknek, akiknek 1. vagy 2. típusú antitrombin-deficienciájuk van, valószínűleg megelőző véralvadásgátló terápiában kell részesülniük bizonyos egészségügyi vagy sebészeti beavatkozások előtt.

Hogy ideiglenesen pótolják az akut vagy krónikus antitrombinhiányt, antitrombinkoncentrátumot szokás alkalmazni.  

Gyakori kérdések

1. Hogyan tudom megállapítani a saját vérrögképződési kockázatomat? 

Ha Önnek saját anamnézisében vagy a családi anamnézisben a visszatérő vérrögképződést illetően többszöri előfordulás szerepel, akkor orvosa kivizsgálhatja, hogy megállapítsa az általános egészségi állapotát, és egy tesztsorozatot rendelhet arra, hogy megállapítsa az Ön hiperkoagulobilitási (fokozott alvadási készség) kockázatát. Minél több öröklött vagy szerzett kockázati faktora van (olyan, mint a faktor V Leiden, vagy PT 20210 mutáció, vagy a protein C vagy S hiány), annál magasabb a vérrögképződés relatív kockázata. A rizikó tovább emelkedhet, ha Ön túlsúlyos, ülőmunkát végző, magas vérnyomása van, dohányzik és/vagy szájon át szedhető fogamzásgátlót alkalmaz. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy bármely rizikótényező mindig csak statisztikai kockázatot jelent. Senki sem tudja előre megjósolni, hogy egy egyedi beteg valóban fog-e visszatérő vérrögképződést tapasztalni.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe