A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 19.09.2017.
Mit jelentenek ezek a vérgáz-analitikai fogalmak?

Ezeket a kifejezéseket használják azon kóros állapotok leírására, amikor a vér kémhatása eltér a normálistól. A vér kémhatása (ez azt jelzi, hogy mennyire savas vagy mennyire lúgos) pH-méréssel határozható meg. A pH, a hidrogén ion koncentráció negatív logaritmusa. Az anyagcsere-folyamatok megfelelő működéséhez és a szövetek jó oxigénellátásának biztosításához a vér pH-értékének csak egy igen szűk; 7,35-7,45 közötti tartományban szabad változnia. A vér pH-értékének eltolódását számos betegség és állapot okozhatja.

A szervezetben zajló anyagcsere-folyamatok savak termelődésével járnak. Ez jelentős mennyiségű, melytől a pH-egyensúly fenntartása érdekében meg kell szabadulni. Az egyensúly felbomlását okozhatja mind a fokozott sav- vagy lúgtermelés, mind a fokozott sav- vagy lúgvesztés Felesleges a hivatkozás, hiszen feleslegesnek tartom az ábra közlését!!. Acidózisnak (savasodás) nevezik, ha a vér pH-értéke 7,35 alá csökken, míg alkalózisnak (lúgosodás) ha az érték 7,45 fölé emelkedik. A szervezet mindkét esetben válaszreakciókat indít el, melyek a pH-egyensúly visszaállítását, normalizálódását célozzák.

A szervezet pH-egyensúlyának fenntartása elsődlegesen a tüdők és a vesék feladata. A szén-dioxid (CO2) kilégzésével a tüdőn át a szervezetből sav távozik. A kilégzett CO2mennyisége a légzésszám változásával (bizonyos határok között) befolyásolható. A vér pH-jára ez másodpercek, percek alatt hat. A vesék is kiválasztanak savakat a vizeletbe, valamint bikarbonátot (HCO3-) termelnek, és szabályozzák annak kiürülését vagy a szervezetben maradását. A bikarbonát egy bázis, mely a vér pH-értékét növeli. A bikarbonát-koncentráció változása lassabban következik be, a CO2-velellentétben órákat vagy napokat vehet igénybe. Gyakran mindkét paraméter változása elindul, és egészen addig fennmarad, amíg a pH-egyensúly helyre nem áll, vagy a szervezet kompenzációs tartalékai ki nem merülnek. A vér kémhatásának szabályozását befolyásolhatják a tüdőt és a vesét érintő betegségek, de egyéb kóros metabolikus állapotok is.

Az acidózis vagy alkalózis kialakulhat gyorsan (heveny állapot), de idült folyamat is lehet. Lehetséges, hogy az acidózis nem okoz tüneteket, vagy csak olyan, nem jellegzetes panaszok fordulnak elő, mint fáradékonyság, hányinger, hányás. A hevenyen kialakuló acidózis a légzésszám emelkedésével és a légvételek mélyülésével, zavartsággal, fejfájással, epilepsziaszerű rohamokkal, igen súlyos esetben pedig mély eszméletlenséggel (kóma) és akár halállal is járhat. Az alkalózis tüneteit a társuló fokozott káliumvesztés okozza: ingerlékenység, gyengeség, izomgörcsök.

A sav-bázis háztartás zavarait két fő csoportba soroljuk. A légzést érintő és a CO2szintjének változásával járó állapotok az ún. respirációs acidózis (alacsony pH) és respirációs alkalózis (magas pH). A respirációs eredetű sav-bázis zavarok általában tüdőbetegségekhez vagy a légzést befolyásoló egyéb állapotokhoz kapcsolódnak. Az olyan kóros állapotokat, melyek a bikarbonát-koncentráció megváltozását okozzák, metabolikus acidózisnak (alacsony pH), illetve metabolikus alkalózisnak (magas pH) nevezzük. A metabolikus eredetű sav-bázis zavarokat a vese betegsége, de sok egyéb más kóros állapot is okozhatja. Ismerünk olyan örökletes (genetikai) rendellenességeket, melyek valamely anyagcsere-folyamat kóros eltérésével és így a sav-bázis egyensúly felborulásával járnak, az elváltozás gyakrabban történik a savasodás (acidózis) irányába. Ezeket veleszületett anyagcserezavaroknak (genetikai-metabolikus rendellenességek) nevezik, és számos esetben valamilyen, általában savas természetű anyag felszaporodásával járnak. A cukorbetegség, a súlyos hányás vagy hasmenés is okozhat metabolikus (non-respiratorikus) sav-bázis eltéréseket.

Accordion Title
Részletes ismertetés
  • A sav-bázis eltérés gyakori okai

    Respirációs acidózis

    Csökkent CO2-eltávolítás

    Csökkent légzési ütem (gyógyszerhatás vagy központi idegrendszeri zavar)

    Lassult légzés (hipoventiláció)

    Tüdőbetegség

    A légzőszervi izmok/idegek betegségei (myasthenia gravis, botulismus, amyotrophias lateralsclerosis, Guillain-Barré szindóma)

    Respirációs alkalózis

    Fokozott CO2-eltávolítás

    Gyorsult légzés (idegesség, fájdalom, sokkos állapot)

    Súlyos fertőzés, láz

    Májelégtelenség

    Tüdőgyulladás, tüdővizenyő (ödéma), tüdőembólia

    Metabolikus acidózis

    Csökkent bikarbonátszint, fokozott vesztés vagy savfelhalmozódás miatt

    Alkoholos ketoacidózis

    Diabéteszes ketoacidózis

    Veseelégtelenség

    Laktátacidózis

    Mérgező anyagok – szalicilát (aszpirin) túladagolás, metanol, etilén-glikol, toluol.

    Tápcsatornai eredetű bikarbonátvesztés, pl. elhúzódó hasmenés miatt.

    Metabolikus alkalózis

    Megnövekedett bikarbonátszint, túltermelődés vagy fokozott savvesztés miatt

    Vízhajtók

    Hosszantartó hányás

    Súlyos kiszáradás (dehidráció)

  • Vizsgálatok

    A vizsgálatok célja a sav-bázis zavar felismerése, súlyosságának megítélése és a kiváltó okok felderítése (pl. diabéteszes ketoacidózis, mérgező anyag jelenléte). A sav-bázis háztartás rendszeres ellenőrzésére kerül sor az intenzív osztályos ellátást igénylő betegek esetében is, valamint olyankor, ha az egyénnek van valamilyen, a sav-bázis háztartást érintő betegsége, például idült tüdő- vagy vesebetegség. A sav-bázis zavarok felismerésében, kivizsgálásában és nyomon követésében az elsődleges vizsgálatok a vérgáz- és elektrolit meghatározás.

    A vérgázokat artériás vérből kell mérni (a vért verőérből és nem visszérből veszik). Meghatározható a vér pH-ja, a vérben oldott oxigén (pO2) és szén-dioxid (pCO2) mennyisége, s az értékek alapján pedig kiszámítható a bikarbonát (HCO3-) koncentrációja (valamint matematikai formulákkal kalkulált egyéb értékek).

    A lehetséges eredmények:

    Gyorsult légzés (hiperventiláció) az emelkedett CO2eltávolításának gyorsítására

    Lassult légzés (hipoventiláció) a szén-dioxid eltávolításának mérséklésére

    A vesében fokozódik a bikarbonát (HCO3-) termelése és a sav (H+) kiválasztása

    Respirációs alkalózis

    Csökkent bikarbonáttermelés és savkiválasztás

    Az elektrolitok közé a nátrium (Na+), a kálium K+), a klorid (Cl-) és a bikarbonát (össz-CO2) szintjének mérése tartozik.

    Az eredmények alapján kiszámítható az ún. anionrés (anion gap), melynek értékéből következtetni lehet a sav-bázis zavar okára.

    A gyanított kiváltó októl függően egyéb vizsgálatokra is sor kerülhet, pl. általános anyagcsere vizsgálati panel, ketontestek (vérből és vizeletből), laktát, szalicilát, etilén-glikol, metanol.

  • Kezelés

    A sav-bázis háztartás zavarai esetén nem magát a vér pH-ját kell kezelni, hanem a zavart kiváltó okot. Az igen alacsony (életet veszélyeztető) vér pH-érték esetén azonban az orvos intravénásan bikarbonátot ad. Kifejezett hipoxia esetén gyakran asszisztált gépi lélegeztetésre van szükség.

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Kellum, J. and Puyana, J. (2006 January). Acid-Base Disorders, Section 8 Chapter 8 [95 paragraphs]. ACS Surgery from WebMD professional library [On-line information]. Available FTP: http://www.acssurgery.com/acsonline/Chapters/CH0808.htm

S4
(© 1995-2006). Acid-Base Metabolism [53 paragraphs]. Merck Manual of Diagnosis and Therapy [On-line information]. Available online

S5
(2001). Nelson, R. Acid-Base Disorders [53 paragraphs]. University of Utah Medical Student Web Site [On-line information]. Available FTP:http://umed.med.utah.edu/ms2/renal/Word%20files/i)%20Acid_Base%20Disorders.htm

S6
(2003 February 1, Revised). Acid-Base Balance [24 paragraphs]. Merck Manual Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/mmhe/sec12/ch159/ch159a.html

S7
Raghuveer, T. et. al. (2006 June 1). Inborn Errors of Metabolism in Infancy and Early Childhood: An Update [23 paragraphs]. American Family Physician v73(11) [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20060601/1981.html