Más néven
CK
Totál CK
Kreatin-foszfokináz
CPK
Hivatalos név
Kreatin-kináz
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 31.12.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Izomkárosodás diagnosztizálására és klinikai követésére; izomkárosodással járó állapotok felismerésére; a szívroham diagnosztizálására jelenleg a CK helyett specifikusabb markerek, a troponin T és I vizsgálata ajánlott; egy második szívroham (reinfarktus) felismerésében azonban a CK-szint mérése továbbra is segítséget jelenthet.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amennyiben Önnél izomgyengeség, izomfájdalom lép fel, és/vagy sötét vizelet jelenik meg, és a kezelőorvosa a tünetek háttérben izomkárosodást feltételez; izomsérülésben szenvedő beteg klinikai követésére.

Milyen mintára van szükség?

A kar egy könyökhajlati vénájából nyert vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat előkészületet nem igényel.

Mit vizsgálunk?

A kreatin-kináz (CK) a szívben, az agyban, a vázizomban és egyéb szövetekben is jelen lévő enzim. Emelkedett CK szint mérhető a vérben izomkárosodást követően. A laboratóriumi vizsgálat során a sejtekből a vérbe kiáramlott CK szintjét mérjük.

Normál körülmények között a vérben kis mennyiségben mérhető CK elsődlegesen a vázizomzatból származik. Bármely izomkárosodást előidéző, illetve a vázizomszövet energiatermelő folyamatait vagy energiafelhasználását hátrányosan befolyásoló kórállapot CK emelkedést idézhet elő. Túlzott fizikai megterhelés és az izomszövet gyulladása (miozitisz), továbbá izombetegségek (miopátiák, pl.: muszkuláris disztrófia) következményeként emelkedhet a vér CK szintje. A vázizomzat extrém fokú károsodásával járó kórállapot, a rabdomiolízis következtében nagy fokban emelkedik a vér CK szintje.

 

Hogyan történik a mintavétel?

Mintavétel során a kar könyökhajlati vénájából vérvételi tűvel nyerünk mintát.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

Nem szükséges előkészület.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A kreatin-kináz (CK) teszt segíthet diagnosztizálni az izomszöveti gyulladást (miozitisz), az izombántalmak (miopátiák; pl: muszkuláris disztrófia) okozta izomszöveti károsodást, vagy a rabdomiolízist. A vér CK szintjének mérését egyéb más laboratóriumi tesztekkel kiegészítve, mint az elektrolitok, karbamid vagy kreatinin szintek vizsgálatával (a vesefunkció megítélésére) végzik. Bizonyos esetekben a vizelet mioglobin szintjét is meghatározzák. 

    Az izomsérülést elszenvedett betegek kevés és nem specifikus tünettel bírnak, ilyen a fáradékonyság, láz, hányinger, mely panaszok számos egyéb betegséggel együtt járnak. Ezekben az esetekben a vér CK szintjének mérése segítheti az izomkárosodás felismerését, különösen, ha a betegnél statin kezelés, etanol vagy kokain abúzus, továbbá olyan mérgezés gyanúja merül fel, mely izomkárosodást válthat ki. Fizikai sérülést elszenvedett betegeknél a CK teszt az izomkárosodás mértékének és klinikai lefolyásának megítélését segíti.

    Az izomkárosodás klinikai lefolyásának vizsgálatában a sorozatos CK szint meghatározás hasznos lehet, ugyanis jelezheti a betegség enyhülését/súlyosbodását. Amennyiben a vér CK szintje emelkedett és az izomkárosodás lokalizációja ismeretlen, szükség lehet a CK három izoenzimének vizsgálatára: CK-MB (a szívizomban található), CK-MM (a vázizomban található), és CK-BB (az agyszövetben található; ha a vérben mérhető, simaizomeredet, pl. bél, méh, méhlepény valószínűsíthető ).

    Korábban a szívizominfarktus gyanúja esetén az elsőként rendelt laboratóriumi teszt a CK vizsgálat volt, napjainkban ezt a specifikusabb troponin teszt helyettesíti. A CK szint mérés azonban továbbra is hasznos lehet a másodlagos szívizominfarktus felismerésében, mely az első infarktust követően rövid időn belül alakul ki.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A CK teszt elvégzése az izomkárosodás felismerésére és klinikai lefolyásának megítélésére használatos. Izombetegségek (miopátiák; pl.: muszkuláris disztrófia) gyanújakor vagy fizikai sérülést elszenvedett betegek esetén a CK mérés szintén hasznos lehet, ilyen pl. összenyomatásos (crushing) sérülés, nagy testfelszínt érintő égési sérülés. A teszt elvégzése az alábbi tünetek esetén javasolt:

    • Izomfájdalom
    • Izomgyengeség
    • Sötét vizelet (mioglobin ürítése esetén, mely a károsodott izomzatból szabadul fel és nagy mennyiségben kiválasztódva vesekárosodást idézhet elő).

    Indokolt lehet a CK vizsgálat elvégzése nem specifikus tünetek jelentkezésekor, különösen, ha a beteg kórtörténetében olyan gyógyszer szedése vagy drog abúzus, esetleg mérgezés szerepel, mely izomkárosodást okozhat.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A megnövekedett CK szint vagy a sorozatos mérések során megfigyelhető emelkedő CK szintek izomkárosodásra utalnak, azonban a károsodás pontos helye vagy eredete így nem tisztázható. Ismételt CK szint mérések során a CK szint csökkenés az izomkárosodás enyhülését, míg az emelkedő/tartósan emelkedett értékek aktív izomkárosodást jelezhetnek.

    Megnövekedett CK értékek észlelhetők bizonyos izombántalmakban (miopátiák), melyeknek számos oka lehetséges. A vér CK szintje az izomkárosodás súlyosságától függően változik, így rabdomiolízisben a normál érték akár 100-szorosa, vagy ennél magasabb szint is mérhető.

    Emelkedett CK szint mérhető:

    • Összenyomatásos (crush) és kompressziós izomsérülés, egyéb fizikai sérülés, áramütés következtében
    • Örökletes miopátiákban (muszkuláris disztrófia)
    • A hormonháztartás zavaraival járó kórállapotokban, pl.: pajzsmirigy betegségek, Addison-kór, Cushing-szindróma
    • Túlzott mértékű sporttevékenységet követően
    • Hosszantartó műtéti beavatkozás után
    • Görcsrohamot követően
    • Fertőzések következtében: vírusos (influenza, HIV), bakteriális, gomba, parazitás (malária)
    • Kötőszöveti betegségekben (lupusz, reumatoid artritisz)
    • Cöliákiában
    • Veseelégtelenségben
    • Kritikus állapotú betegekben
    • Magas lázban, melyhez hidegrázás társul
    • Trombózis esetén (a véráramlást egy vérrög akadályozza)
    • Olyan drog vagy méreg szervezetbe jutásakor, mely az izom energiatermelő folyamatait hátrányosan befolyásolja

    Normál CK szint esetén nem történt izomkárosodás, vagy a szervezetet napokkal korábban érte a behatás.

    Mérsékelten emelkedett CK szintek mérhetők kimerítő sporttevékenységet követően (súlyemelés, kontakt sportok, hosszan tartó terhelés).

  • Mit kell még tudnom?

    A nagyobb izomtömeggel rendelkező egyének magasabb CK szintekkel bírnak, mint a kisebb izomtömeggel renelkezők; így férfiak esetén általában magasabb CK értékek mérhetők, mint nőknél.

    Injekciós kezelés átmeneti CK szint növekedést okozhat. 

    A várandósság korai szakában alacsony CK értékek mérhetők.

  • Mi a rabdomiolízis?

    A rabdomiolízis az izomszövet gyors szétesésével és elhalásával járó állapot. A kórállapotot az izomzatot ért súlyos fizikai, kémiai, vagy biológiai behatás válthatja ki. Oki tényező(k) lehet(nek):

    • Trauma, összenyomatásos sérülés [autóbaleset, természeti katasztrófa (földrengés) következtében]
    • Áramütés
    • Súlyos égési sérülés
    • Trombózis (a véráramlást akadályozó vérrög)
    • Mérgek (nehézfémek, kígyóméreg, szén-monoxid)
    • Fertőzések (HIV, influenza, Streptococcus) - gyermekekben gyakoribb ok, mint felnőttekben
    • Olyan örökletes betegségek és anyagcsere-zavarok, melyek az izomzat energiafelhasználását érintik
    • Muszkuláris disztrófia, kezeletlen cukorbetegség, hipotireózis, hipertireózis
    • Drogok, mérgek (etanol-, kokainabúzus, egyes antibiotikumok, antidepresszánsok, kortikoszteroidok, lítium, szalicilátok, statinok).

    A szövődmények a szervezet izomsejtjeiből gyors ütemben felszabaduló sejtalkotók véráramba jutása révén alakulnak ki. Így kialakulhat akut vesekárosodás és disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC). A rabdomiolízisben szenvedő beteget ellátása során intravénás folyadékinfúzióban vagy egyéb szervtámogató kezelésben (pl.: dialízis a vesekárosodás elkerülése/kezelése érdekében) részesítik.

  • Izomfájdalom és gyengeség esetén minden esetben elvégzendő a CK teszt?

    Az izomfájdalom és az izomgyengeség számos betegség átmeneti kísérőtünete lehet. Általában a CK teszt elvégzése ilyen esetekben nem indokolt. Olyan betegeknél azonban, akiknél drogabúzus, vagy bármely olyan szer fogyasztása felmerül, mely izomkárosodást okozhat, és a betegnek tünetei vannak (izomgyengeség, izomfájdalom, sötét vizelet), a CK teszt elvégzése javasolt.

  • Tehetek valamit annak érdekében, hogy csökkenjen a véremben mérhető CK szintje?

    A vér CK szintje az izomkárosodás mértékét jelzi. Túlzott mértékű fizikai aktivitás átmeneti CK szint emelkedést okozhat, azonban, amennyiben ez nem extrém mértékű vagy nem társul extrém fokú hőártalommal, nincs relevanciája. CK-szint emelkedést előidézhet méreg-vagy drogfogyasztás, továbbá gyógyszeres kezelés is, mely a szerhasználat abbahagyásával elkerülhető. Fontos, hogy ne hagyja abba a felírt gyógyszer szedését, míg nem egyeztet kezelőorvosával. Kezeletlen betegségek (diabetesz, hipotireózis) okozta CK szint emelkedés a kórállapot kezelésével rendeződhet.

  • Jelezhet-e a CK teszt a vázizomzat károsodásán kívül más kórállapotot is?

    Korábban a szívizominfarktus gyanúja esetén az elsőként rendelt laboratóriumi teszt a CK vizsgálat volt, napjainkban ezt a specifikusabb troponin teszt helyettesíti. A CK szint mérés azonban továbbra is hasznos lehet a másodlagos szívizominfarktus felismerésében, mely az első infarktust követően rövid időn belül alakul ki. A sorozatos CK szint meghatározás hasznos lehet a szívizomkárosodás klinikai követésére is.

    A szívizominfarktus során kialakult szívizomkárosodás néhány órán belül CK szint emelkedést okozhat. A CK szintek 12-24 órán belül elérik a maximumukat, majd 2-4 napon belül a referencia tartományba kerülnek. Aktívan zajló szívizominfarktus esetén a CK szintek magasak maradnak.

    Amennyiben a troponin teszt valamilyen oknál fogva nem elérhető, szívizominfarktus gyanújakor a CK teszt elvégzése indokolt. Emelkedett CK szintek esetén a beteg követésére a CK-MB teszt elvégzése javasolt annak eldöntésére, hogy szív- vagy vázizomsérülés van-e a háttérben.

    Mellkasi fájdalom, emelkedett CK, továbbá emelkedett CK-MB szintek együttes meglétekor nagy a szívizominfarktus valószínűsége. Csökkenő, majd ismételten növekvő tendenciát mutató CK-MB szintek egy másodlagos szívizominfarktus (reinfarktus) gyanúját vetik fel.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

2016 review performed by Hari Nair, PhD, DABCC, FACB, Technical Director, Boston Heart Diagnostics and the Editorial Review Board.

(Update December 22, 2015) National Institute of Neurological Disorders and Stroke. Myopathy Information Page. Available online at http://www.ninds.nih.gov/disorders/myopathy/myopathy.htm. Accessed June 2016.

(Update 9/22/2015) Silberberg C. Rhabdomyolysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000473.htm. Accessed June 2016.

(January 31, 2000) Muscular Dystrophy Association. Simply Stated: The Creatine Kinase Test. Available online at https://www.mda.org/quest/article/simply-stated-the-creatine-kinase-test. Accessed June 2016.

Cabaniss, C.D. Creatine Kinase. H.W. Walker HK, Hurst JW. Clinical Methods: The history, Physical, and Laboratory Examinations. Boston: Butterworths; 1990. 32.

(December 27, 2015) Bethel C. Myopathies. Medscape Review. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/759487-overview. Accessed June 2016.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp. 306-309.

MedlinePlus Medical Encyclopedia: CPK. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003503.htm. Accessed February 2009.

Zieve, D. (Updated 2012 September 14). Creatine phosphokinase test. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003503.htm. Accessed December 2012.

Junpaparp, P. et. al. (Updated 2012 November 28). Creatine Kinase. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2074023-overview. Accessed December 2012.

Schreiber, D. and Miller, S. (Updated 2011 March 29). Use of Cardiac Markers in the Emergency Department. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/811905-overview. Accessed December 2012.

(© 1995-2012). Creatine Kinase (CK), Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/8336. Accessed December 2012.

Lehman, C. and Meikle, A. (Updated 2012 November). Ischemic Heart Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/IHD.html?client_ID=LTD. Accessed December 2012.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 322-325.

Clarke, W., Editor (© 2011). Contemporary Practice in Clinical Chemistry 2nd Edition: AACC Press, Washington, DC. Pp 300-303.

McPherson, R. and Pincus, M. (© 2011). Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods 22nd Edition: Elsevier Saunders, Philadelphia, PA. Pp 439-440.

Dugdale, D. (Updated 2011 September 19). Rhabdomyolysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000473.htm. Accessed January 2013.

Bethel, C. (Updated 2012 March 9) Myopathies. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/759487-overview. Accessed January 2013.

Do, T. (Updated 2012 September 21). Muscular Dystrophy. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1259041-overview. Accessed January 2013.

Eyal Muscal, E. and Morales DeGuzman, M. (Updated 2012 June 22). Rhabdomyolysis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1007814-overview. Accessed January 2013.

National Institute of Neurological Disorders and Stroke. NINDS Kennedy's Disease Information Page. Available online at http://www.ninds.nih.gov/disorders/kennedys/kennedys.htm. Accessed November 2014.

Barkhaus, PE et al. Kennedy Disease Workup. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1172604-workup. Accessed November 2014.

Better Health Channel. Kennedy's disease. Available online at http://www.betterhealth.vic.gov.au/bhcv2/bhcarticles.nsf/pages/Kennedy's_disease. Accessed November 2014.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?