Más néven
ADN-B
ADB
ADNase-B
Hivatalos név
Dezoxiribonukleáz-B elleni antitest titer
A cikk utoljára módosult: 24.09.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Annak igazolására, hogy a közelmúltban zajlott-e fertőzés, amit az A csoportú Streptococcus baktériumok okoztak. Ez a felismerés vezethet olyan diagnózisok felállításához, amelyek rendszerint ilyen bakteriális fertőzés után kialakuló betegségeket jelölnek, mint például a reumás láz és a glomerulonefritisz, ami egy vesebetegség.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha olyan tünetei jelentkeznek, amelyek reumás lázra utalhatnak (láz, mellkasi fájdalom, kimerültség, légszomj) vagy amelyek gyakran társulnak glomerulonefritiszhez (ödéma és sötét vizelet). Ezek mellett a tünetek mellett különösen indokolt elvégezni akkor, ha felmerül egy közelmúltban lezajlott, de nem megerősített és nem megfelelően kezelt fertőzés lehetősége, amit az A csoportú Streptococcus baktérium okozhatott. A vizsgálatot az ASO teszttel párhuzamosan, vagy annak eredménye függvényében is végezhetik.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincsen szükség különösebb előkészületre.

Mit vizsgálunk?

A dezoxiribonukleáz-B ellen képződő antitest (anti-DNáz-B) az egyik leggyakoribb ellenanyag azok között, amelyeket a szervezet immunrendszere termel egy A csoportú Streptococcus baktériummal való fertőződés következtében. Ez a vizsgálat azt mutatja meg, hogy a beteg vérében milyen mennyiségben van jelen a Streptococcus baktériumok egyik alkotóelemét felismerő ellenanyag. Gyakran egy másik vizsgálattal, az anti-Streptolizin O (ASO) teszttel együtt végzik, ami szintén a Streptococcus baktériumok egy másik összetevőjét ismeri fel.

Az A csoportba tartozó baktériumok (elsősorban a Streptococcus pyogenes) torokgyulladást és egyéb fertőzéseket okozhatnak (akár a bőrön is, mint például az ótvar, a pioderma és a cellulitisz). Az esetek többségében ezek a fertőzések idejekorán felismerésre kerülnek és az időben megkezdett antibiotikus kezelés hatására maradéktalanul elmúlnak.

Azokban a ritka esetekben, amikor a fertőzés nem okoz egyértelműen azonosítható tüneteket, nem kerül időben felismerésre és emiatt a hatékony kezelés is elmarad. A fertőzés következményei (a szövődmények) ilyenkor nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki - különösen fiatal gyerekeknél. Ezek a szövődmények (nevezetesen a reumás láz és a glomerulonefritisz) mára igen ritkává váltak a baktérium kimutathatóságával, de sajnos még ma is előfordulnak. Súlyosan károsíthatják a szívet, a heveny veseelégtelenséghez vezethetnek, szöveti duzzanatot (ödémát) és magas vérnyomást okozhatnak. A DNáz-B ellen képződő ellenanyagok kimutatása alátámaszthatja, hogy ezek a tünetek egy közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés következtében alakultak ki.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A kar könyökhajlati vénájába vezetett tűn keresztül történik a mintavétel.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

Nincsen szükség különleges előkészületre.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az anti-DNáz B vizsgálat segít eldönteni, hogy egy közelmúltban lezajlott A csoportú Streptococcus fertőzés következtében alakult-e ki:

    • A beteg glomerulonefritisze
    • Reumás lázra utaló tünetcsoport

    A vizsgálat elvégezhető egy másik – szintén a közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés igazolására szolgáló – vizsgálattal, az ASO titer meghatározásával együtt is.

    A legtöbb esetben a torok és a bőr Streptococcus fertőzései könnyen felismerhetők, így korán megkezdhető az antibiotikum kezelés, aminek hatására a fertőzés megszűnik. Azokban a ritka esetekben, amikor a fertőzés nem okoz egyértelműen azonosítható tüneteket, nem kerül időben felismerésre és emiatt a hatékony kezelés is elmarad. A fertőzés következményei (a szövődmények) ilyenkor nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki, különösen fiatal gyerekeknél.

    Ezek közé a szövődmények közé tartozik a reumás láz és a glomerulonefritisz, amelyek a nem megfelelően kezelt torokgyulladás után jelentkezhetnek. Az elhanyagolt bőrfertőzések szövődményeként jellemzően inkább glomerulonefritisz alakul ki. Ha valakinél olyan tüneteket észlelnek, amelyek reumás lázra vagy glomerulonefritiszre utalnak és a közelmúltban torokfájás vagy jellegzetes bőrjelenségek is tapasztalhatók voltak (esetleg bizonyítottan Streptococccus által okozott fertőzés zajlott), leggyakrabban az ASO titert határozzák meg először.

    Az anti-DNáz B vizsgálatot is kérhetik ilyenkor önmagában, de az is indokolt lehet, hogy az ASO teszt eredménye függvényében, akár további, a Streptococcus fertőzés kimutatására alkalmas vizsgálatokkal (például a hialuronidáz elleni antitesttel) együtt kérjék – akár negatív ASO mellett is. A Streptococcus fertőzés szövődményeitől szenvedő betegek kis része (10-15%-a) ugyanis nem mutat emelkedett ASO titert, míg a DNáz-B vagy a hialuronidáz ellen termelt antitestek szintje az ő esetükben is emelkedett lehet. Különösen igaz lehet ez olyan esetekben, amikor a Streptococcus fertőzés csak a bőrre korlátozódott.

    Mivel mára a Streptocooccus fertőzés szövődményeinek előfordulása örvendetesen alacsony, az ASO titer meghatározását és a DNáz-B elleni antitestek vizsgálatát is egyre ritkábban végezzük.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az anti-DNáz B és az ASO titer vizsgálatokat leggyakrabban akkor rendelik, ha a páciens tünetei alapján kezelőorvosa lehetőség lát arra, hogy az illetőnél egy Streptococcus fertőzés valamely komplikációja lépett fel. Az esetek többségében ez már csak a fertőzés szövődményeként megjelenő tünetek jelentkezésekor merül fel, hetekkel a fertőzés lezajlása – és a torokfájás vagy a bőrelváltozások észlelése – után. Ilyenkor maga a baktérium rendszerint már nincs is jelen – sem a torokban, sem pedig a bőrön.

    Akkor is kérhető az anti-DNáz B vizsgálat (vagy más, a Streptococcus fertőzés kimutatására szolgáló vizsgálat – mint például a hialuronidáz elleni antitest –, ha az ASO titer nem emelkedett. Ebben az esetben az anti-DNáz alternatívát jelenthet a valamivel kevésbé érzékeny ASO helyett.

    A reumás láz tünetei közé tartozhat:

    • Láz
    • Ízületi duzzanat és fájdalom több, mint egy ízületben (különösen ha ez a bokát, térdet könyököt vagy csuklót érinti), néha átterjedve egyik ízületről a másikra
    • Apró, fájdalmatlan csomók a bőr alatt
    • Gyors, hirtelen mozdulatok (Sydenham-chorea)
    • Bőrkiütés
    • Néha a szívben is gyulladás alakul ki (karditisz); ez ugyan tünetmentes is lehet, de akár légszomjhoz, szívdobogásérzéshez és mellkasi fájdalomhoz is vezethet

    A glomerulonefritisz tünetei közé tartozhat:

    • Fáradtság, kimerültség
    • Csökkent mennyiségű vizelet
    • Véres vizelet
    • Kiütések
    • Ízületi fájdalom
    • Szöveti duzzanat (ödéma)
    • Magas vérnyomás

    Ezek a tünetek azonban más betegségekben is jelen lehetnek, pusztán a panaszokra támaszkodva nem lehet egyértelmű diagnózist alkotni.

    Az anti-DNáz B vizsgálatot érdemes lehet egyszer megismételni. Ilyenkor mintegy két héttel az első vérvétel után vesznek egy második mintát is és így a betegség heveny és gyógyuló fázisából is rendelkezésre áll egy-egy mérési eredmény. A mintapár vizsgálatával képet kaphatunk a DNáz-B elleni antitestek szintjének változásáról – hogy csökkenő vagy emelkedő tendenciát látunk-e, vagy esetleg a titer nem változott érdemben.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Az anti-DNáz B és ASO ellenanyagok rendszerint a Streptococcus fertőzést követő egy héttől egy hónapig terjedő időszakban képződnek. A legnagyobb mennyiségben (titerben) mintegy 4-6 héttel a betegség után lesz jelen DNáz-B elleni antitest és akár több hónapig is emelkedett szintet mérhetünk. Ez a paraméter jellemzően tovább marad emelkedett, mint az ASO titer.

    Ha mind az anti-DNáz B, mind az ASO titer negatív (vagy csak nagyon alacsony titerben van jelen), akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy a páciens a közelmúltban Streptococcus fertőzésen esett át. Adott esetben ilyenkor is vehető egy újabb minta 10-14 nappal később, és ha ez is negatív, az további érvet jelent a közelmúltban lezajlott fertőzéssel szemben.

    Akár az anti-DNáz, akár az ASO titer emelkedett már kezdetben, akár a második minta mutat emelkedő tendenciát, az eredmények hátterében igen nagy valószínűséggel egy közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés áll. Nem feltétlenül emelkedik minden esetben az ASO titer még azokban a betegekben sem, akik egyébként egyértelműen átestek a közelmúltban Streptococcus fertőzésen és akiknél már szövődmények is jelentkeztek. Ez körülbelül a betegek 10-15%-át jelenti és különösen jellemző azokra az esetekre, amikor a bőrt érintő fertőzés után alakult ki glomerulonefritisz. Ezeknél a betegeknél még mindig emelkedhet azonban az anti-DNáz B titer, vagy valamelyik másik, a Streptococcus baktérium alkotóelemeit felismerő (pl. a hialuronidáz elleni) antitest szintje.

    Az anti-DNáz B és az ASO vizsgálatok eredménye arra nem alkalmas, hogy előre jelezze a szövődmények kialakulását, vagy a várhatóan kialakuló betegség típusát és súlyosságát. Elsősorban arra használhatók, hogy a reumás láz vagy a glomerulonefritisz diagnózisát megerősítsék akkor, amikor már jelen vannak olyan tünetek, amelyek ezekre a betegségekre is utalhatnak.

     

  • Mit kell még tudnom?

    Ha valakinél már pozitív lett az ASO titer vizsgálat, akkor már nincs szükség a DNáz B elleni antitestek vizsgálatára. Ha azonban az ASO titer negatív, akkor a DNáz B elleni antitest kimutatása hatalmas segítség lehet a közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés igazolására azokban az egyénekben, akik egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben képesek ASO ellenanyagok előállítására.

  • A DNáz-B elleni antitest vagy az ASO titer vizsgálata használható arra is, hogy a bakteriális torokgyulladást diagnosztizáljuk?

    Nem, mert a fertőzés kezdetén még nem képződik sem anti-DNáz B, sem pedig ASO. A bakteriális torokgyulladás vizsgálatára a torokváladék tenyésztése vagy Streptococcus gyorsteszt lehet alkalmas. Nagyon fontos, hogy a későbbi szövődmények kialakulását – és a fertőzés terjedését – megelőzendő a Streptococcus által okozott torokgyulladást minél előbb felismerjük és megfelelően kezeljük.

  • Kialakulhat a reumás láz vagy a glomerulonefritisz a torokgyulladással egy időben?

    Ezek a szövődmények rendszerint akkor alakulnak ki, amikor az azokat kiváltó fertőzés már megszűnt. A glomerulonefritisz jellemzően 1-2 héttel, a reumás láz pedig 2-3 héttel a fertőzés után alakul ki, így az ezekhez köthető tünetek is némi késleltetéssel jelennek meg a fertőzéshez képest.

  • Minden esetben el kell végezni az anti-DNáz vagy az ASO titer vizsgálatot, amikor valakiről bebizonyosodott, hogy Streptococcus okozta fertőzése van?

    Nem. Általában ezeket a vizsgálatokat csak akkor végzik el, ha felmerül, hogy egy páciens tüneteinek hátterében észrevétlenül lezajlott – és nem megfelelően kezelt –,A csoportú Streptococcus által okozott fertőzés szövődménye állhat. Mivel ezek ritkán tapasztalható szövődmények és általában nem a felismert fertőzésekhez kötődnek – az idejében felismert és kezelt fertőzés után pedig nem alakulnak ki szövődmények –, ez a lehetőség eleve csak nagyon kevés embernél merül fel, így ezeket a vizsgálatokat nem végzik rutinszerűen.

  • Akár az orvosi rendelőben is elvégezhető a DNáz-B elleni antitestek kimutatása?

    Jellemzően nem a rendelőben törénik a DNáz-B elleni antitestek vizsgálata és a laboratóriumok egy része sem végzi. Az esetek többségében a vérmintát egy referencia laboratóriumba küldik és ott történik a kimutatás.

Felhasznált források

(© 1995–2014). Anti-DNase B Titer, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/80204 through http://www.mayomedicallaboratories.com. Accessed January 2014.

Delgado, J. and Fisher, M. (Updated 2013 September). Streptococcal Disease, Group A - Group A, Strep. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/StrepA.html?client_ID=LTD through http://www.arupconsult.com. Accessed January 2014.

Robert J Meador, R. and Russell, I. J. (Updated 2013 December 13). Acute Rheumatic Fever. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/333103-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed January 2014.

Parmar, M. (Updated 2013 April 3). Acute Glomerulonephritis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/239278-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed January 2014.

Khan, Z. and Salvaggio, M. (Updated 2013 September 30). Group A Streptococcal Infections. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/228936-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed January 2014.

Lewis, L. and Friedman, A. (Updated 2014 January 30). Impetigo. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/965254-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed January 2014.

Geetha, D. (Updated 2012 July 2). Poststreptococcal Glomerulonephritis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/240337-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed February 2014.

Chin, T. et. al. (Updated 2012 May 30). Pediatric Rheumatic Heart Disease. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/891897-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed February 2014.

Salifu, M. and Delano, B. (Updated 2012 January 12). Diffuse Proliferative Glomerulonephritis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/239646-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed February 2014.

Dugdale, D. (Updated 2011 June 9). Anti-DNase B. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003537.htm through http://www.nlm.nih.gov. Accessed January 2014.

Dugdale, D. (2011 September 20). Post-streptococcal glomerulonephritis (GN). MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000503.htm through http://www.nlm.nih.gov. Accessed February 2014.

Chin, T. and Li, D. (Updated 2012 May 30). Pediatric Rheumatic Fever. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://reference.medscape.com/article/1007946-overview through http://reference.medscape.com. Accessed February 2014.

Pessler, F and Sherry, D. (Modified 2012 February). Rheumatic Fever. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed January 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 916-918.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 1527.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?