Más néven
EPO
hematopoietin
hemopoietin
Hivatalos név
Eritropoietin
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 26.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segít megkülönböztetni a különböző típusú anémiákat és meghatározni, hogy a termelt eritropoietin mennyisége megfelel-e a jelenlévő anémia szintjének.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha egy betegnek olyan anémiája van, amiről az orvos azt gyanítja, hogy az anémiát csökkent vörösvértest-termelés okozza.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") esetleg sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk? 
A vizsgálat a vérben lévő eritropoietin mennyiségét méri. Az eritropoietin egy glükoprotein hormon, amelyet főleg a vesék és a máj termel. A hormon termelését a vér alacsony oxigén szintje stimulálja. A termelődött eritropoietint a vér a csontvelőbe szállítja, ahol cytokin tulajdonságánál fogva serkenti az őssejteket, hogy vörösvértestekké (VVT-vé) váljanak. Az érett VVT-k kijutnak a keringésbe, és hemoglobinjuk segítségével oxigént szállítanak a szervezet minden részébe. A normál VVT-k élettartama kb. 120 nap, és ezen időtartam alatt meglehetősen hasonlók méretben és alakban.

A szervezetnek dinamikus visszajelző rendszere van, amelynek segítségével megkísérli stabilan fenntartani a vörösvértestszámot. Ha túl kevés VVT termelődik, vagy túl sok veszik el (pl. vérzés esetén) vagy semmisül meg (pl. hemolysis révén),  vagy ha a VVT-k abnormálisak (alakban, méretben, vagy a hemoglobin funkcióban), akkor a páciens anémiássá válhat, és az oxigén szállítás hatékonysága lecsökken. A normál vörösvértest-termelés a csontvelő funkcióképességétől, a megfelelő vas- és tápanyagellátástól (pl. B12 vitamin és a folsav), ezek megfelelő koncetrációjától és az eritropoietinre adott választól függ.

A kibocsátott eritropoietin mennyisége a hipoxia (oxigénhiány) súlyosságától és a vesék termelőképességétől függ. A hormon rövid ideig aktív, ezt követően a szervezetből a vizelettel távozik. A megnővekedett  eritropoietin-termelés és kibocsátás addig folytatódik, amíg az oxigénszint a vérben nem emelkedik a normál vagy a normálhoz közeli szintre. Azt követően a termelés csökken. Ha a vesék károsodtak és/vagy képtelenek lépést tartani az eritropoietin igénnyel, vagy ha a páciens csontvelője nem képes a serkentésre megfelelően reagálni (ilyen a csontvelő-rendellenességeknél fordul elő), akkor a beteg egyre inkább anémiássá válik.

Ha túl sok eritropoietin termelődik (ez általában jó- vagy rosszidulatú vesedaganat és más daganatféleség esetén fordul elő), akkor túl sok VVT képződik és policitémia alakul ki. Ez a keringő vérben lévő sejttérfogat volumenének és a vér viszkozitásának megnövekedéséhez, valamint magas vérnyomáshoz vezethet.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az eritropoietin meghatározása nem tartozik a rutin vizsgálatok közé. Elsősorban azért kérik, hogy segítsen a különböző típusú anemiákat megkülönböztetni , és meghatározni, hogy vajon a termelt eritropoietin mennyiség megfelel-e a jelenlévő anémia szintjének.  Rendszerint a teljes vérkép vizsgálat során talált kóros eredményeket követően rendelik. (A teljes vérkép egy több tesztből álló vizsgálatcsoportot, amely magában foglalja a vérben lévő VVT-számot, hemoglobin-koncentrációt és a hematrokritot.) Ezen vizsgálatok alapján diagnosztizálható az anémia és megítélhető annak súlyossága, és valószínűsíthető annak oka is. Az eritropoietin meghatározását azért kérik, hogy kiderítsék a hormon oki szerepét az anémiában. Időszakonként krónikus vesebeteg pácienseknél is kérik, hogy kiderítsék, hogy a vesék képesek-e folyamatos eritropoietin termelésre.
Az eritropoietin vizsgálatot nem alkalmazzák az anémia kezelésének ellenőrzésére, erre elegendő a VVT-szám, a hemoglobin, a hematokrit és a retikulocita-szám ismerete is.

Esetenként az eritropoietin vizsgálatot a policitémia okának kiderítése miatt kérik. Ilyenkor arra kíváncsiak, hogy nem az eritropoietin túltermelésből ered-e a túlzott VVT-termelés.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az eritropoietin meghatározását akkor szokták kérni, ha a páciensnek olyan anémiája van, amely nyilvánvalóan nem vashiányból, B12 vitamin- vagy folsavhiányból, a VVT-k hemolíziséből (pusztulásából) illetve vérveszteségből (pl. gyomor-bélrendszeri vérzésből) ered. A vizsgálat akkor is hasznos információval szolgál, ha a páciens VVT-száma, hemoglobin- és hematokrit értéke csökkent, és a retikulocitaszám normál vagy csökkent (jelezve, hogy a csontvelő nem reagál az anémiára a VVT-termelés növelésével). A vizsgálatot akkor is szokták kérni, ha el akarják különíteni azokat a rendellenességeket, amelyek a csontvelő funkcióit akadályozzák azoktól a rendellenességektől, amelyek az erotropoietin termelését gátolják. A krónikus vesebeteg páciensekben az eritropoietin szintet érdemes meghatározni minden olyan esetben, amikor felmerül a gyanúja, hogy a veseelégtelenség zavarja az eritropoietin termelés.

A túl sok VVT-vel rendelkező (policitémiás) betegeknél az eritropoietin szint ismerete segít megtalálni a policitémia okát: ha az eritropoietin koncentrációja magas, a policitémia oka minden valószínűség szerint a túl sok eritropoietin-termelés.

Az utóbbi időben az eritropoietin meghatározása szerepel a szervezet tartós igénybevételét jelentő sportok (pl. országúti kerékpározás) doppingvizsgálatai között is

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Ha az eritropoietin szint emelkedett és a beteg anémiás (nem termel elegendő számú új VVT-t), akkor valószinűsíthető, hogy az anémia a csontvelőfunkció csökkenéséhez kötődik.
Ha a páciens anémiás és az eritropoietin szint alacsony vagy normál, akkor valószinű, hogy a vesék nem állítják elő a megfelelő mennyiségű hormont. 
Ha a páciensnek túl sok VVT-je van és az eritropoietin szint magas, akkor valószínű, hogy túl sok eritropoietin termelődik (a vesék vagy a szervezet más szövete vagy szerve - pl. a máj - által). Ha a páciensnek túlzott VVT-termelése van és az eritropoietin szint normál vagy alacsony, akkor valószínű, hogy ez független az eritropoietin termelésétől, és a sok VVT a polycytaemia rubra vera betegségtől van.

Mit kell még tudnom?
Ha valakinél az anémia B12 vitamin-, folsav- vagy vashiány miatt van, akkor az anémia akkor is jelentkezik, ha elegendő eritropoietin termelődik. Az ezeknél a hiányoknál  termelődő VVT-k általában nem normál méretűek, alakúak és/vagy nem megfelelő a hemoglobin tartalmuk sem. Ha a beteg szervezete a hemoglobin kóros formáját termeli (ilyen történhet pl. thalassemiában) vagy csontvelő rendellenessége van, akkor a megnövelt eritropoietin szint nem fogja megoldani az anémiát.
Az eritropoietinnek egy szintetikus formáját (rekombináns humán eritropoietin vagy rh-EPO) fejlesztették ki, hogy segítsenek megnövelni a VVT-termelést a krónikus vesebeteg páciensekben és más olyan anémiásokban, akiknek a betegsége a csontvelő-funkció gátlásához és/vagy annak hiányához kötődnek. (Ez utóbbi lehet pl. a rákos betegeknél alkalmazott besugárzás vagy kemoterápia.) Az olyan gyógyszeres kezelés, amelyet intravénás vagy szubkután injekcióval adnak, drága, és a csontvelőt serkentéső hatása csak néhány órán keresztül tart. Mindazonáltal a szintetikus hormonok alkalmazása ígéretes, segíti az vértranszfúziók csökkentését és sok érintett betegnél javítja az életminőséget. 

Ugyanakkor néhány sportágban szintetikus eritropoietint alkalmaznak mint a  “vérdopping” egyik formáját. Akik ezt a doppingolási módszert alkalmazzák, azok megpróbálják megnövelni a kitartásukat és az oxigénkapacitásukat azáltal, hogy megnövelik a vérkeringésükben a VVT-k számát. A gyógyszer ezen alkalmazása veszélyes, magas vérnyomást és a vér megnövekedett viszkozitását (sűrűségét) okozza. Alkalmazása tiltott a legtöbb sportszervezet által. Az eritropoietint az olimpiai anti-dopping program részeként is vizsgálják, ezért alkalmazása egyre szűkebb körű.

Gyakori kérdések

1. Helyre lehet-e állítani a vese csökkent eritropoietin termelését?
Követlenül nem. Ha a hiány a vese állapotában bekövetkezett ideiglenes változás következménye, akkor a probléma megoldódik, mihelyst a normál állapot helyreáll. Ha az eritropoietin termelődésének csökkenése krónikus vesebetegségnek tudható be, az akkor az idővel sem fog javulni. Ha felismert eritropoietin-hiány áll fenn, akkor az orvos a beteggel együttműködve célozza meg és minimalizálja a bekövetkező anémia hatásait és a beteget szintetikus eritrropoietinnel kezelheti.

2. Miért nem mérik az  ertropoietint az eritropoietin  terápia monitorozására?
Az eritropoietin koncentrációjának mérését nem alkalmazzák monitorozásra, mert a betegség kezelésének nem az eritropoietin vérben mérhető koncentrációjának normalizálása, hanem az anémia megszüntetése a célja. Az, hogy az eritropoietin-kezelés hatékony-e, jól követhető a sokkal egyszerűbb kivitelezésű vérkép vizsgálattal. (Hatékony kezelés esetén megmutatkozik a megnövekedett VVT- és retikulocitaszámban és a megnövekedett hemoglobin-tartalomban.) A hatékony eritropoietin koncentrációt különben is nehéz lenne mérni, mivel a hatás nem a vérben, hanem a csontvelőben jelentkezik, és a szükséges mennyiség személyről személyre változik, azok állapotától és a csontvelő válaszképességétől függően.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe