Más néven
ADA
Hivatalos név
Adenozin-deamináz, testfolyadékból
A cikk utoljára módosult: 18.06.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A Mycobacterium tuberculosis fertőzés kimutatására vagy kizárására a mellhártya folyadékból a tuberkulózis diagnózis megállapításához; ritkán a fertőzés egyéb testfolyadékokból történő kimutatására, például hasűri folyadékból vagy likvorból (agy-gerincvelői folyadékból, CSF).

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha a kezelőorvos a mellkasi fájdalom, köhögés és a nehezített légzés miatt tuberkulózis fertőzésre gyanakszik, ami a mellhártyára terjedt (a tüdőket határoló hártya).

Milyen mintára van szükség?

Szakember vesz mintát a mellűri folyadékból az úgynevezett torakocentézis során; egyéb testfolyadékokat más eljárással gyűjtenek.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs szükség speciális előkészületre.

Mit vizsgálunk?

Az adenozin-deamináz egy fehérje, amelyet testünk sejtjei termelnek és a fehérvérsejtek egyik típusa, a limfociták aktivációjához társul, amelyek az infekciókkal szembeni immunválasz kialakulásában játszanak szerepet. Az immunrendszert aktiváló állapotok, pl. a tuberkulózist (TB) okozó Mycobacterium tuberkulózis baktérium fertőzés emelkedett mennyiségű ADA termelést okozhat azokon a területeken, ahol jelen van a baktérium. A vizsgálattal a mellhártya folyadékban lévő adenozin-deamináz mennyiségét mérjük a mellhártya tuberkulózis fertőzésének kimutatására.

 

A mellhártya a mellüreget, illetve a tüdők külső felszínét borítja. Kis mennyiségű mellhártya folyadék folyamatosan termelődik, hogy a tüdők mozgása során „megolajozza” azok és a hártyák, illetve a hártyák egymáson való elmozdulását a be-és kilégzés során. Számos állapot és betegség - beleértve a fertőzéseket is – képes előidézni a mellhártya gyulladását (pleuritisz), amely túlzott mellhártya folyadék felszaporodáshoz vezethet (pleurális folyadékgyülem).

 

A tuberkulózis ráterjedhet a tüdőkre és a mellhártyára is olyan tüneteket okozva, mint a mellkasi fájdalom, a krónikus köhögés és a nehézlégzés. Mivel ezeket a tüneteket számos más állapotban is láthatjuk, fontos megállapítanunk az okot olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehetséges, hogy megfelelően kezelhessük az érintett személyt. A mycobacterium kimutatása nehézkes lehet, mivel nagy mennyiségű mellhártya folyadékban alacsony számban lehetnek jelen a baktériumok. Bár az ADA vizsgálat nem specifikus és nem helyettesíti a tenyésztést a TB diagnózis során, pozitív lehet akkor is, ha csak igen kevés baktérium van jelen és kiegészítő vizsgálatként alkalmazható tünetekkel rendelkező betegeknél a tuberkulózis valószínűségének megállapítására.

 

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A mellhártya folyadékból fecskendő és tű használatával vesz mintát a szakember a toracokentézis során. Ritkán egyéb testfolyadékból, pl. hasűri vagy agy-gerincvelői folyadékból (CSF) történik a mintavétel specifikus módszer segítségével.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

Nincs szükség előkészületre.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az adenozin-deamináz (ADA) vizsgálat  nem diagnosztikus teszt, de más vizsgálatokkal együtt alkalmazható (pl. mellhártya folyadék elemzés, saválló pálca (AFB) kenet és tenyésztés és/vagy a tuberkulózis molekuláris biológiai vizsgálata) annak kimutatására, hogy az érintett személy a tüdőket burkoló hártya (pleura) Mycobacterium tuberculosis általi fertőzésében szenved-e.

     

    A mikrobiológiai tenyésztést tekintjük a tuberkulózis diagnózis és a kezelés vezetés „arany standardjának”, de ennek elvégzése több naptól több hét időtartamot igényel. A molekuláris biológiai vizsgálat és a saválló pálca kenet gyorstesztek, de megfelelő számú mikroorganizmus jelenlétét igénylik a vizsgált folyadékban azok kimutatására. A mellhártya folyadék speciális problémát jelent a M. tuberculosis kimutatására, mivel nagy mennyiségű folyadékban lehetséges, hogy csak kis számban vannak jelen a baktériumok. Bár az ADA vizsgálat nem bizonyító erejű, de egy gyors vizsgálat és akkor is emelkedett lehet, ha csak kevés baktérium van jelen. Az ADA vizsgálat eredménye segítheti a kezelés vezetését, amíg a tenyésztés eredménye nem áll rendelkezésre.

     

    Az ADA vizsgálat kiegészítő vizsgálat lehet a mellhártya folyadék tuberkulózisának igazolására vagy kizárására. Ritkán egyéb testfolyadékokból is elrendelhetik a vizsgálatát a tuberkulózis kimutatása céljából, pl. hasüri folyadékból, vagy likvorból (agy-gerincvelői folyadékból,CSF).

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az ADA vizsgálatát az érintett személy mellüregében észlelt folyadékgyülem (pleurális folyadék) esetén rendelhetik el, amikor tuberkulózisra (TBC) utaló tüneteket és panaszokat találnak. Ilyenek:

    • krónikus köhögés, néha véres köpet
    • Láz, hidegrázás
    • Éjszakai izzadás
    • Ismeretlen súlyvesztés
    • Mellkasi fájdalom

    A vizsgálatot több vizsgálat részeként kérhetik a TBC igazolására, vagy kizárására annál a személynél, akinek a tüneteit TBC okozhatja, különösen, ha a személy magas kockázatú csoportba tartozik. Ilyen:

    • Olyanok, akik szoros kontaktusban állnak aktív TBC fertőzött személyekkel
    • Olyan bevándorlók esetében, akik a világ magas TBC előfordulású részéről érkeztek
    • 5 évnél fiatalabb gyerekek, akiknél pozitív a TBC szűrőteszt eredménye
    • Olyan személyeknél, akik magas fertőzési gyakoriságú csoportba tartoznak, illetve ilyen személyekkel dolgoznak, pl. hajléktalanok, intravénás kábítószer fogyasztók, vagy sajátos közösség tagjai, pl. kórházi betegek, fogvatartottak és ápolási otthonok lakói.
    • Meggyengült immunrendszerű személyek. Ilyen:
      • HIV/AIDS betegek
      • Krónikus alapbetegséggel rendelkezők, cukorbetegek, vesebetegek
      • Szerv transzplantáltak és egyéb immunszupresszáns gyógyszereket szedők
      • Terhes nők
      • Idősek

    A kezelőorvos a vizsgálatot elrendelheti azoknál is, akik valószínűleg tuberkulózissal rendelkeznek, az egyéb vizsgálati eredményeket megelőzve a kezelés elindítása okából.

     

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Ha az adenozin-deamináz (ADA) jelentősen emelkedett a mellhártya folyadékban olyan személynél, akinél a panaszok és tünetek tuberkulózisra utalhatnak, akkor a vizsgált személynél valószínűleg a mellhártya M. tuberculosis fertőzése áll fenn. Különösen igaz ez akkor, ha az érintett személy olyan földrajzi területen él, ahol magas a tuberkulózis előfordulása.

     

    Ha egy régióban alacsony a tuberkulózis előfordulási gyakorisága, akkor az illető lehetséges, hogy tuberkulózisban szenved, vagy az ADA eredménye más okból kifolyólag magas, pl. daganat (különösen limfómák esetében), tüdőembólia, szarkoidózis, vagy lupusz. Utóbbi diagnózisok enyhén, vagy mérsékelten emelkedett ADA eredmények esetében valószínűek.

     

    Alacsony ADA értékkel rendelkező személynél nem valószínű a mellhártya tuberkulózisa. Ez nem zárja ki azonban a test más részeit érintő fertőzést.

    Ha az ADA a test más részeiről vett folyadékban mutat magas értéket, pl. hasűri folyadék, vagy likvor, akkor fokozott a valószínűsége annak, hogy a tuberkulózis ezeket a területeket érinti.

  • Mit kell még tudnom?

    Az ADA vizsgálat nem képes azonosítani a M. tuberculosis kórokozót, mint a beteg tüneteinek okozóját, és a vizsgálat nem alkalmazható a gyógyszer-rezisztens tuberkulózis meghatározására sem.

  • Az orvosom képes a tuberkulózis diagnózisának megállapítására a mellhártya folyadék vizsgálatán kívül is?

    A kezelőorvos nem képes a mellhártya terében a tuberkulózis diagnózisára a pleura folyadék vizsgálata nélkül. Ha a fertőzés az ön tüdejét érinti, akkor köpetet lehet gyűjteni, ha agyhártya gyulladására van gyanú, akkor a likvor (agy-gerincvelői folyadék, CSF) vizsgálható.

  • A tuberkulózis gyanúja esetén mindenkinél el kell végezni a vizsgálatot?

    Az ADA vizsgálatot elsősorban a mellhártya tuberkulózis gyanúja esetén végzik el, és rutinszerűen nem elérhető minden laboratóriumban. Akkor végzik el, amikor a kezelőorvos úgy dönt, hogy hasznos és időszerű segítséget nyújt a tuberkulózis diagnózisában vagy kizárásában.

  • A véremet is lehetséges tesztelni ADA vizsgálattal?

    Igen, esetenként vizsgálják, de más célból, amely nem a tuberkulózist mutatja ki. A vért akkor vizsgálják, ha ADA hiány kimutatására van szükség.

  • Mi jelent az ADA hiány?

    Az ADA egy olyan enzim, amely egy terméket más termékké alakít. Az első termék toxikus a limfociták számára, melyet az ADA inaktivál. Az ADA hiány esetében, amely ritka örökletes állapot, a szervezet elégtelen mennyiségben termel ADA-t. Ez a mérgező termék felszaporodásához vezet és súlyos, kombinált immunhiányos betegséghez vezet (SCID). Az ebben a betegségben szenvedő csecsemők súlyosan károsodott immunrendszerrel rendelkeznek, és csontvelő átültetésre van szükségük az életben maradáshoz.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Herchline, T. (Updated 2015 Oct 22). Tuberculosis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/230802-overview. Accessed April 2016.

Hanson, K. (Updated 2016 Feb). Mycobacterium tuberculosis – TB. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/TB.html?client_ID=LTD. Accessed April 2016.

Arnold D, et al. Pleural Fluid Adenosine Deaminase (Pfada) in the Diagnosis of Tuberculous Effusions in a Low Incidence Population. PLoS One. 2015; 10(2): e0113047. Published online 2015 Feb 3. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4315514/. Accessed April 2016.

Afrasiabian S, et al. Diagnostic value of serum adenosine deaminase level in pulmonary tuberculosis. J Res Med Sci. 2013 Mar; 18(3): 252–254. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3732909/. Accessed April 2016.

Korábbi áttekintések során használt források

Herchline, T. and Chavis, P. (Updated 2012 March 22). Tuberculosis. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/230802-overview. Accessed April 2012.

Chegou, N. et. al. (2011 May 27). Tuberculosis Assays: Past, Present and Future. Medscape Today News from Expert Rev Anti Infect Ther. 2011;9(4):457-469 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/741840. Accessed April 2012.

Saleh, M. et. al. (2012 April). Use of adenosine deaminase measurements and QuantiFERON in the rapid diagnosis of tuberculous peritonitis. J Med Microbiol v 61(4) Abstract [On-line information]. Available online at http://jmm.sgmjournals.org/content/61/Pt_4/514.short?rss=1. Accessed April 2012.

Hanson, K. (Updated 2011 March). Mycobacterium tuberculosis – TB. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/TB.html?client_ID=LTD. Accessed April 2012.

Baba, K. et. al. (2008 July). Adenosine Deaminase Activity Is a Sensitive Marker for the Diagnosis of Tuberculous Pleuritis in Patients with Very Low CD4 Counts. PLoS ONE v 3(7): e2788 [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2464737/. Accessed April 2012.

Laniado-Laborín, R. (2005 Feberuary). Adenosine Deaminase in the Diagnosis of Tuberculous Pleural Effusion, Is It Really an Ideal Test? A Word of Caution. CHEST v 127 (2) 417-418 [On-line information]. Available online at http://chestjournal.chestpubs.org/content/127/2/417.full.html. Accessed April 2012.

Jiménez Castro, D. et. al. (2003 February 1). Diagnostic value of adenosine deaminase in nontuberculous lymphocytic pleural effusions. Eur Respir J 2003; 21: 220–224 [On-line information]. Available online at http://www.ersj.org.uk/content/21/2/220.full. Accessed April 2012.

Gupta, B. et. al. (2010 October). Adenosine Deaminase Levels in CSF of Tuberculous Meningitis Patients. J Clin Med Res. 2010 October; 2(5): 220–224. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3104661/. Accessed April 2012.

(Reviewed 2008 February). Adenosine deaminase deficiency. Genetics Home Reference [On-line information]. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/adenosine-deaminase-deficiency. Accessed April 2012.

Hershfield, M. (Updated 2011 December 22). Adenosine Deaminase Deficiency. GeneReviews [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK1483/. Accessed April 2012.

(© 1995-2012). Test ID: FADA Adenosine Deaminase, Fluid. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/91554. Accessed April 2012.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 50-53.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe