A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi jellemző erre a betegségre?

A gyulladásos bélbetegségek (Inflammatory Bowel Diseases, IBD) az Egyesült Államokban mintegy egymillió embert érintenek. A betegségben a bél nyálkahártyája a gyulladástól megduzzad és károsodik. A tünetek súlyossága betegről betegre változik, és ugyanazon betegben sem mindig egyforma. A betegség aktív szakaszai tünetmentes időszakokkal váltakozhatnak. A gyulladás fellángolásakor a betegnek gyakori vizes vagy véres hasmenése, hasi fájdalmai vannak, lázas és fogy. A gyulladásos epizódok közötti időszakban a tünetek megszűnnek. Sok betegben a tünetmentes időszakok igen hosszúak is lehetnek. 

A gyulladásos bélbetegségek okait nem ismerjük, de valószínű, hogy örökletes tényezők, vírusfertőzés és/vagy környezeti tényezők okozta autoimmun folyamatról van szó. A betegség mindkét nemet egyaránt érinti, és leggyakrabban a kaukázusi, fejlett ipari államokban élő népcsoportokban fordul elő. A két leggyakoribb formája a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Mindkét betegség előfordulhat bármely életkorban, de a legtöbb újonnan diagnosztizált beteg a 15-35 éves korosztályból kerül ki, de kisebb mértékben 50 és 70 éves kor között is megszaporodik az esetszám. Gyermekeknél a gyomor-bélrendszeri tünetek mellett növekedés- és fejlődésbeli elmaradás is jelentkezhet. Minél fiatalabb életkorban kezdődik a betegség, annál nagyobb a veszélye, hogy a későbbiekben vastagbélrák alakul ki.

A Crohn-betegség a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti a szájüregtől a végbélnyílásig, de leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán (az ileumban) vagy a vastagbélben lép fel. Ebben a betegségben a gyulladásos bélnyálkahártya-szigetek egészséges területekkel váltakozva lehetnek jelen (a betegség szegmentális jellegű). A gyulladás a bélfal mélyebb rétegeibe is terjedhet, melynek következtében fekélyek és sipolyok (a bélcsatorna különböző szakaszai közötti kóros összeköttetések) alakulhatnak ki. A Crohn-betegség szövődménye lehet bélelzáródás, perforáció, sipoly a vérzések miatt vérszegénység és fertőzések. A Crohn-betegek mintegy kétharmada szorul sebészi kezelésre, melynek során a károsodott bélszakaszok eltávolítása, illetve az elzáródások és sipolyok kezelése történik.

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) leginkább a vastagbél belső felszínét érinti. Noha a tünetek a Crohn-betegséghez nagyon hasonlóak lehetnek, a gyulladás jellege ebben a kórképben más; a vastagbél egészét érinti, gyakorta a végbélnyílástól indulva és a vastagbélen felfelé terjedve (soha nem érinti a vékonybelet). Gyakoribb a véres hasmenés, a legsúlyosabb szövődmény pedig az ún. toxikus megacolon kialakulása. Ez egy ritkán előforduló heveny kórkép, melyben a vastagbél egy szakasza gyakorlatilag megbénul, és nem képes továbbítani a béltartalmat, így az felhalmozódik, és a bél falát kitágítja. Mindez hasi fájdalmat, lázat, gyengeséget okoz, és kezelés nélkül akár életveszélyessé is válhat.

 

Vizsgálatok

A gyulladásos bélbetegség diagnózisának felállítása elsődlegesen nem laboratóriumi vizsgálatokkal történik, de ezek sokat segítenek abban, hogy a hasmenés és a hasi fájdalom egyéb lehetséges okait (fertőzés, paraziták, gyógyszerhatás, vastagbélrák, lisztérzékenység, cisztás fibrózis vagy a hasat és a kismedencét ért sugárzás) kizárjuk. 

Laboratóriumi vizsgálatok

A hasmenés és a gyulladás egyéb okainak kizárására használatos vizsgálatok:

  • széklettenyészés (baktériumok által okozott fertőzés kimutatására)

  • paraziták keresése

  • Clostridium difficile-toxin kimutatása

  • szabad szemmel nem látható vér kimutatása

  • fehérvérsejtek jelenlétének vizsgálata a székletben

  • vizsgálatok lisztérzékenység irányába

 

A gyulladás és a vérszegénység kimutatására használatos, a gyulladásos bélbetegség szempontjából nem specifikus vizsgálatok:

  • süllyedés

  • CRP (C-reaktív protein)

  • vérkép

Számos egyéb vizsgálat is létezik, melyeket ugyan nem használnak széles körben, de adott esetben szükség lehet rájuk a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa elkülönítésére. Önmagukban sem nem elég érzékenyek, sem nem elég specifikusak a diagnózis felállításához, de fontos háttérinformációt adhatnak az orvosnak. 

  • pANCA (Perinukleáris anti-neutrofil citoplazmatikus antitest) – a colitis ulcerosa esetek 60-70%-ában kimutatható, míg a Crohn-betegeknek csak 5-20%-a pozitív

  • ASCA (Saccharomyces cerevisiae elleni antitestek) – IgG vagy IgA típusúak lehetnek. Az IgG típusú a Crohn-betegek 80%-ában mutatható ki, míg colitis ulcerosa esetén mintegy 20%-ban. Az IgA-típusú a Crohn-betegek 35%-ában van jelen, míg colitis ulcerosában az arány kevesebb, mint 1%.

 

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Ezek a vizsgálatok alkalmasak a diagnózis felállítására és a kezelés hatékonyságának megítélésére. Segítségükkel kimutathatók a betegségre jellemző elváltozások és az esetleges bélelzáródások. Az aktív gyulladásos időszakban elvégzett vizsgálatok esetében fokozott óvatosság szükséges, nehogy a vizsgáló eszköz bélátfúródást (perforációt) okozzon.

  • hasi röntgenvizsgálat – báriumos kontrasztanyag segítségével történik; a kontrasztanyag a röntgenképen kirajzolja a beleket

  • szigmoidoszkópia – a vastagbél alsó egyharmadának vizsgálata vékony, hajlékony eszköz segítségével

  • vastagbéltükrözés – az egész vastagbél vizsgálata, szövettani mintavétel is végezhető, melynek elemzése megállapíthatja a gyulladást és egyéb kóros eltéréseket

 

Kezelés

A gyulladásos bélbetegség kezelésének célja a remisszió mielőbbi elérése és fenntartása, a gyulladás csökkentése, és ezáltal a tünetek (hasi fájdalom, hasmenés) megszüntetése, a gyulladás által okozott bélkárosodás lehetőség szerinti gyógyítása, a szövődmények felismerése és kezelése, az esetleges táplálkozási hiányállapotok kezelése. A kezelés a beteg aktuális állapotától is függ, mivel a gyulladásos időszakokat hosszabb-rövidebb tünetmentes periódusok követik. 

A Crohn-betegségben vagy colitis ulcerosában szenvedő betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükségük, mely lehetővé teszi, hogy állapotukról minél részletesebb ismeretekkel rendelkezzenek. A betegek életminőségét javíthatja és a tünetmentes időszakokat meghosszabbíthatja, ha megváltoztatják táplálkozási szokásaikat és igyekeznek kerülni a stresszes életmódot, de mindezek sem képesek megakadályozni a betegség ismételt fellángolását. A heveny tünetek kezelésére számos gyógyszer létezik, melyek hatásosak, de legtöbbjük a mellékhatásaik miatt csak rövid ideig alkalmazhatók. A jelenlegi kezelés magában foglalja az aminoszalicilsav különböző formáit, kortikoszteroidokat, gyulladásgátlókat, immunmoduláló- immunszuppresszív gyógyszereket és az antibiotikumokat. Szükség lehet egy vagy több sebészi beavatkozásra is (a leginkább károsodott bélszakaszok eltávolítása, elzáródások, sipolyok megoldása).

  

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Botoman, V. et. al. (1998 January 1). Management of Inflammatory Bowel Disease [64 paragraphs]. American Family Physician [On-line information]. Available online: http://www.aafp.org/afp/980101ap/botoman.html

S3
(2000 Updated). Inflammatory Bowel Disease [11 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available online: http://familydoctor.org/x1895.xml

S4
(© 2004). Inflammatory Bowel Disease [12 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a16b.jsp#2034332

S5
(© 2004). Inflammatory Bowel Disease Differentiation Profile [2 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online: http://www.aruplab.com/guides/ug/tests/0050567.jsp

S6
Mayo Clinic staff (2003 November 07). Inflammatory bowel disease [102 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Available online: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00104

S7
(© 1995-2004). Ulcerative Colitis [38 paragraphs]. The Merck Manual, Sec. 3, Ch. 31 [On-line information]. Available online: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual/section3/chapter31/31c.jsp

S8
(© 1995-2004). Crohn's Disease [38 paragraphs]. The Merck Manual, Sec. 3, Ch. 31 [On-line information]. Available online: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual/section3/chapter31/31b.jsp

S9
(© 1993-2003 Microsoft Corporation). Intestine [4 paragraphs]. Microsoft ® Encarta ® Encyclopedia 2004 [Software].

Idegennyelvű adatbázisok:

Crohn's & Colitis Foundation of America
National Digestive Diseases Information Clearinghouse: Crohn's Disease

National Digestive Diseases Information Clearinghouse: Ulcerative Colitis