Más néven
CK MB
CPK MB
Hivatalos név
Kreatin-kináz MB
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 29.11.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat segítségével elkülöníthető egymástól a vázizom- és a szívizom károsodás; használható a szívinfarktus diagnosztizálására (ha a troponin teszt nem elérhető); valamint egy második, vagy zajló szívinfarktus, illetve a további szívizomkárosodások kimutatására.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha emelkedett a kreatin-kináz (CK) szint, és az orvos el akarja dönteni, hogy vázizom- vagy szívizom károsodásról van-e szó; ha felmerül egy második szívinfarktus, vagy folyamatban levő szívizom károsodás gyanúja.

Milyen mintára van szükség?

A kar egy könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.

Mit vizsgálunk?

A kreatin-kináz MB (CK-MB) egy enzim, amely főleg a szívizomban található. A teszt a vérben levő CK-MB mennyiségét vizsgálja.

A kreatin-kináz enzim három típusa (izoenzime) közül az egyik a CK-MB. Az izoenzimek a következők:

  • CK-MM (a vázizomban és a szívizomban)
  • CK-MB (főként a szívizomban, de kis mennyiségben a vázizomban is megtalálható)
  • CK-BB (főként az agyban és a simaizmokban, pl. a belekben és a méhben található)

Izomkárosodás esetén a CK kikerül az izomsejtekből, és kimutatható a vérben. Egy kis mennyiségű CK normális esetben is kering a vérben, főként a CK-MM forma. A CK-BB szinte soha nincs jelen a keringésben, míg a CK-MB rendszerint csak akkor mutatható ki jelentős mennyiségben a vérből, ha a szívizom károsodik. A CK mérés az enzim összmennyiségét adja meg, és nem különíti el egymástól a három izoenzimet. Ha emelkedett a CK mennyisége a vérben, a CK-MB teszt segítségével meghatározható, hogy az emelkedést szívizom- vagy vázizomkárosodás okozza.

Hogyan történik a mintavétel?

A kar egy könyökhajlati vénájába vezetett vérvételi tűn keresztül történik a mintavétel.

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

A vizsgálat általában nem igényel előkészületet, mert a vizsgálatot sürgősségi esetekben kérik.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A kreatin-kináz MB (CK-MB) vizsgálatot kérhetik emelkedett kreatin-kináz szint esetén, hogy megállapítsák, az emelkedést szívizom- vagy vázizomkárosodás okozza-e. A tesztet legtöbbször akkor kérik, ha a betegnek mellkasi fájdalma van, vagy ha nem egyértelmű a diagnózis, mert nem specifikusak a tünetek, például légszomj, extrém fáradékonyság, szédülékenység vagy hányinger jelentkezik.

    A CK és a CK-MB mérés korábban az elsőként választandó vizsgálatok voltak a szívinfarktus kimutatására és követésére, de mostanra nagyrészt kiváltotta őket a troponin mérés, ami sokkal specifikusabb a szívizomkárosodásra.

    A CK tesztet akkor is kérhetik, ha felmerül a szívinfarktus gyanúja, azonban a troponin mérés nem elérhető. Ebben az esetben, ha a CK emelkedett, a CK-MB teszt használható a következő vizsgálatként, hogy kiderüljön, az emelkedést szívizom- vagy vázizomkárosodás okozza-e.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A CK-MB-t rendszerint az össz-CK-val együtt, vagy annak emelkedett mennyisége esetén rendelik, ha a betegnek mellkasi fájdalma van, és az orvos el akarja dönteni, hogy szívinfarktus áll-e a háttérben. Ilyen esetekben a CK-MB-t rendszerint (csak) akkor rendelik, ha a troponin teszt nem elérhető. A CK-MB vizsgálat olyan esetekben is kérhető, ha meg akarjuk határozni, hogy a magas CK szintet szívizomkárosodás vagy egyéb izmok sérülése okozza-e.

    Szívinfarktus kapcsán tipikus esetben 3-6 órával a mellkasi fájdalom kezdete után mérhető emelkedett CK-MB szint. A CK-MB szintje 12-24 órán belül éri el a legmagasabb értékeket, és 48-72 órán belül visszatér a normális szintre. Ha bekövetkezik egy újabb szívinfarktus, vagy tovább zajlik a károsodás, a CK-MB szintje ismételten megemelkedhet, és/vagy hosszabb ideig magas marad.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A CK-MB normális esetben nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben mutatható ki a vérből.

    A mellkasi fájdalom, az emelkedett CK-szint és az emelkedett CK-MB szint arra utal, hogy a betegnek valószínűleg szívinfarktusa zajlott. Csökkenő, majd újra emelkedő szintek második szívinfarktusra, és/vagy tovább zajló szívizom károsodásra utalnak.

    Ha a CK-MB emelkedett, és a CK-MB / össz-CK arány (relatív index) magasabb, mint 2,5–3, akkor a szívizom károsodás valószínű. Magas CK, és 2,5–3 alatti relatív index vázizom károsodásra utal. 

    CK és CK-MB emelkedéshez vezethet a szívizom bármilyen okból bekövetkezett károsodása. Ezek az okok lehetnek trauma miatti fizikai károsodás, műtét, gyulladás, és csökkent oxigénellátás (iszkémia). A megerőltető testmozgás is emelheti a CK-t és a CK-MB-t, ilyenkor általában alacsonyabb az arány.

    A vesefunkció csökkenése szintén okozhat magas CK-MB szintet.

    Ritka esetekben krónikus izombetegség, alacsony pajzsmirigy-hormon (T3, T4) szintek, és túlzott alkoholfogyasztás is vezethet emelkedett CK-MB szinthez.

  • Mit kell még tudnom?

    Mivel a CK-MB kis mennyiségben a vázizomban is megtalálható, a vázizmokat ért jelentős károsodás is emelheti a CK-MB szintet. Ha vázizmok és a szívizom egyszerre károsodik, az elfedheti a szívinfarktus okozta CK-MB emelkedést.

  • Ha mellkasi fájdalmat érzek, az azt jelenti, hogy szívinfarktusom van?

    Számos egyéb okból is kialakulhat mellkasi fájdalom, így gyakran nem mondható meg egyedül a fájdalom jellegéből, hogy önnek szívinfarktusa van-e vagy nem. Sok embernek a mellkasi izmok túlerőltetése miatt fáj a mellkasa, illetve a tüdővel kapcsolatos betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat. A mellkasi fájdalom a szívet ellátó erek meszesedését is jelezheti (koszorúér betegség). Anginának nevezzük azt a fajta mellkasi fájdalmat, mely testmozgás, megfeszített munka, vagy stressz esetén jelentkezik, néhány percig tart, és pihenésre szűnik. Ha a fájdalom pár percnél tovább tart, valamint nyugalomban is jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz!

  • Milyen egyéb vizsgálatokkal mutatható ki a szívinfarktus?

    Mellkasi fájdalom esetén az egészségügyi ellátó személyzet általában többféle vizsgálatot is kér, hogy megállapítsa, a betegnek szívinfarktusa van-e. A troponin mérés a legszélesebb körben elfogadott, legpontosabb teszt. A CK-MB teszt mellett CK- és mioglobin mérésre is sor kerülhet, bár az utóbbi kettő kevéssé specifikus, és számos egyéb okból is emelkedhet a szintjük.

  • Mi az a CK-index?

    A CK-MB vázizomkárosodás esetén is emelkedhet. A CK-index számolásával jobban elkülöníthető egymástól a szívinfarktus és a vázizomkárosodás. A CK-indexet, a CK-MB (tömeg) és az össz-CK szintek segítségével számoljuk: CK index= (CK-MB (ng/mL) x 100 / (össz-CK aktivitás (IU/L)). Ha a CK-MB emelkedett, és a CK-index 2,5 – 3 fölötti, a szívizomkárosodás valószínű.

    Ha a CK-MB-t aktivitással mérik a 6% feletti CK-MB/CK arány utal szívinfarktusra.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

2017 review performed by Jagannadha Rao Peela, MD.

Kemp M, et al. Biochemical markers of myocardial injury. Br J Anaesth 2004; 93: 63±73. Available online at http://bja.oxfordjournals.org/content/93/1/63.full.pdf. Accessed January 2017.

Koenig K. Absolute CK-MB vs. CK-MB Relative Index for Cardiac Risk Stratification. Journal Watch. 2003;2(7). Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/459702. Accessed January 2017.

(January 13, 2017) Chest Pain. NHS Choices. Available online at http://www.nhs.uk/conditions/chest-pain/Pages/Introduction.aspx. Accessed January 2017.

(June 22, 2015) What is a Heart Attack? National Heart, Lung and Blood Institute. Available online at https://www.nhlbi.nih.gov/health/health-topics/topics/heartattack/diagnosis. Accessed January 2017.

©2016 Vitros. Ortho-Clinical Diagnostics. CK-MB. Available online at https://www.cmmc.org/cmmclab/IFU/CKMB_GEM1300_WW_EN_I.pdf. Accessed January 2017.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp. 312-315.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER and Bruns DE, eds. 4th ed. St. Louis, Missouri: Elsevier Saunders; 2006. P. 599.

Engel G, Rockson SG. Rapid diagnosis of myocardial injury with troponin T and CK-MB relative index. Mol Diagn Ther. 2007;11(2): 109-16. Available online through http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed. Accessed February 2009.

Innotrac Diagnsostics. CK-MB Kit. Available online at http://www.innotrac.fi/index.php?main=products&section=cardiac&subsection=ckmb. Accessed February 2009.

Dugdale, D. (Updated 2011 February 17). CPK isoenzymes test. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003504.htm. Accessed December 2012.

Schreiber, D. and Miller, S. (Updated 2011 March 29). Use of Cardiac Markers in the Emergency Department. [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/811905-overview. Accessed December 2012.

Domanski, M. (2012 December 03). Prognostic Implications of Troponin T and Creatine Kinase, MB Elevation After Coronary Artery Bypass Grafting. Medscape Today News from Am Heart J. v 164(5):636-637. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/774259. Accessed December 2012.

(© 1995-2012). Creatine Kinase (CK) MB Isoenzyme, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/82429. Accessed December 2012.

Lehman, C. and Meikle, A. (Updated 2012 November). Ischemic Heart Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/IHD.html?client_ID=LTD. Accessed December 2012.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 322-325.

Clarke, W., Editor (© 2011). Contemporary Practice in Clinical Chemistry 2nd Edition: AACC Press, Washington, DC. Pp 300-303.

McPherson, R. and Pincus, M. (© 2011). Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods 22nd Edition: Elsevier Saunders, Philadelphia, PA. Pp 489.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?