Hivatalos név
Cisztatin C
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 31.12.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Ismert vagy gyanított vesebetegség esetén a vesefunkció megítélésére használható, de csak olyan esetekben, amikor a hagyományos vesefunkciós vizsgálatok eredménye félrevezető lehet.

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha kezelőorvosa arra gyanakszik, hogy önnek vesefunkciózavara van, de a szérum kreatininszint mérés eredménye nem megbízható. Ismert vesebetegség esetén rendszeres időközönként kérhetik a vizsgálatot.

Milyen mintára van szükség?

A kar egy könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.

Mit vizsgálunk?

A cisztatin C egy viszonylag kisméretű fehérje, amelyet a szervezet minden magvas sejtje termel, és megtalálható a különböző testfolyadékokban, így a vérben is. A cisztatin C állandó mennyiségben termelődik, bomlik le, és szűrődik ki a vesében. A teszt a vér cisztatin C szintjét méri, mely segít a vesefunkció megítélésében.

A cisztatin C a vesében, a glomerulusokon keresztül szűrődik ki a vérből. A glomerulusok apró vérerek csoportjaiból állnak, melyek fala átereszti a vizet, az oldott anyagokat és végtermékeket, míg a vérsejteket és a nagyobb fehérjéket visszatartja. A glomerulusok falán átszűrődő folyadékból lesz a filtrátum. Ebből a folyadékból a vese visszaszívja a cisztatint C-t, a glükózt és számos egyéb anyagot. A maradék folyadék és végtermékek a húgyhólyagba kerülnek, és vizelet formájában kiválasztódnak. A visszaszívott cisztatin C lebomlik, és nem kerül vissza a keringésbe.

A folyadék átszűrődésének ütemét a glomeruláris filtrációs rátával (GFR) fejezzük ki. Ha romlik a vesefunkció, csökken a GFR, és megemelkedik a vérben a cisztatin C, a kreatinin és az urea (karbamid) szintje, melyek mind a vesefunkciót jellemzik. Ezeknek az anyagoknak azért emelkedik a szintje a vérben, mert a vesék nem képesek rendesen átszűrni a vért a megfelelő gyorsasággal, így ezen anyagok felhalmozódnak a vérben. Ha viszont a vesefunkció javul, azt várjuk, hogy a GFR emelkedik, és a cisztatin C, a kreatinin és az urea (karbamid) szintje lecsökken a vérben, mivel a vese ismét képes megfelelő ütemben kiválasztani őket.

Ha a vese megfelelően működik, a cisztatin C koncentrációja a vérben állandó. Ha azonban a vesefunkció romlik, a cisztatin C koncentráció emelkedik. A cisztatin C szintjének emelkedése a GFR csökkenésével párhuzamosan történik, és gyakran hamarabb kimutatható, minthogy a GFR-ben mérhető változás áll be.

Mivel a cisztatin C szint a GFR-nek megfelelően változik, voltak próbálkozások arra, hogy a cisztatin C-t használják a vesefunkció vizsgálatához. Jelenleg erre a vérből és a vizeletből is mérhető kreatinin mellett, mely az izomanyagcsere mellékterméke, a karbamidot, és az eGFR-t használják (ez a becsült GFR-t jelenti, melyet a vér kreatinin szintje alapján számolunk). A kreatininével ellentétben a cisztatin C mennyiségét nem befolyásolja jelentősen az izomtömeg (vagyis a nem és a kor), a rassz, vagy az étrend, ezért korábban felmerült, hogy megbízhatóbb jelzője lenne a vesefunkciónak, és segítségével pontosabban lehetne megbecsülni a GFR értékét.

Bár egyre több adat és szakirodalmi hivatkozás támasztja alá a cisztatin C mérés hasznosságát, továbbra sem tisztázott teljesen, hogy milyen esetekben és hogyan kellene használni. Mindazonáltal egyre szélesebb körben elérhető a vizsgálat, és zajlanak az erőfeszítések a cisztatin C eredmények standardizálása érdekében.

 

Hogyan történik a mintavétel?

A kar egy könyökhajlati vénájába vezetett vérvételi tűn keresztül történik a mintavétel. 

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.

 

 

 

 

 

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A cisztatin C vizsgálat a vesefunkciókárosodás kimutatására használható ismert vagy gyanított vesebetegség esetén, a kreatinin és a kreatinin clearance mérés alternatívájaként. Igazi jelentősége azokban az esetekben van, amikor a kreatinin mérés eredménye félrevezető lehet.

    Májcirrózis, súlyos elhízás, alultápláltság, vegetáriánus táplálkozás, amputált végtag, vagy csökkent izomtömeg (idősek és gyermekek) esetén például a kreatinin mérés eredménye nem mindig megbízható. Mivel a kreatinin függ az izomtömegtől, a rendellenesen magas vagy alacsony testtömeggel rendelkező betegek esetében a kreatinin nem ad elég pontos eredményt a vesefunkció megítéléséhez. A cisztatin C szintet nem befolyásolja a testtömeg vagy a táplálkozás, így megbízhatóbb markere a vesefunkciónak, mint a kreatinin.

    A cisztatin C mérés hasznos lehet a vesebetegség korai felismeréséhez, amikor az egyéb eredmények (eGFR, kreatinin vagy vizeletalbumin) még referencia tartományban vagy határértéken vannak, és az érintett egyénnek nincsenek, vagy alig vannak tünetei. Ezekben az esetekben az orvos megkérheti a cisztatin C vizsgálatot a krónikus vesebetegség fennállásának megerősítéséhez.

    A cisztatin C mérés további haszna még kutatás alatt áll, például, hogy önmagában, vagy a kreatininnel együtt használható-e a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) becsléséhez. Egy friss tanulmány eredményei alapján egy olyan eGFR képlet, mely mind a kreatinint, mind a cisztatin C-t figyelembe veszi, pontosabb eredményt ad, mint a csak a kreatinint vagy csak a cisztatin C-t használó képlet. A képlet segítségével diagnosztizálható a krónikus veseelégtelenség (KVE) 60 körüli eGFR-rel élő betegekben (ez ugyanis a KVE küszöbértéke). A cisztain C a vesefunkció zavara mellett a halálozás, a szív- és érrendszeri betegségek és a szívelégtelenség fokozott kockázatát is jelzi idősebb egyénekben. Ezeket a képleteket még különféle betegpopulációkon vizsgálják, mielőtt széles körben alkalmazhatóak lennének a klinikai gyakorlatban.  

     

    Vannak olyan kutatási eredmények is, melyek arra utalnak, hogy a cisztatin C gyorsabban tér vissza a normálértékre mint a kreatinin, így használható lenne a vesefunkció megítélésére a kórházban fekvő kritikus állapotú betegekben, akiknél a GFR gyorsan változik.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A cisztatin C egyre szélesebb körben elfogadott marker a krónikus veseelégtelenség (KVE) korai diagnosztizálásában, ugyanis egyre több tanulmány igazolja hasznosságát és pontosítja szerepét. Olyan ismert vagy gyanított betegség esetén kérik vizsgálatát, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja a vesefunkciót, és lassítja a káros anyagok kiszűrésének ütemét a vérből, azaz csökkenti a glomeruláris filtrációs rátát (GFR).

    Az orvos olyan esetekben is kérheti a vizsgálatot, ha nem elégszik meg az egyéb tesztek, például a kreatinin és a kreatinin clearance eredményeivel, vagy ha a vesefunkció csökkenést a korai szakaszban akarja kimutatni, különösen idős betegek vagy csecsemők esetében; és/vagy bizonyos időközönként ellenőrizni akarja, hogy romlott-e a vesefunkció.

    További tanulmányok zajlanak jelenleg is, hogy meghatározzák a cisztatin C szerepét a végstádiumú vesebetegség, a szívelégtelenség és a halálozás kockázatának becslésében. Korábbi klinikai vizsgálatok többféle betegpopulációban is kimutatták, hogy a cisztatin C a szérum kreatinin szinttel kombinálva pontosíthatja a GFR becslést.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A magas cisztatin C szint csökkent glomeruláris filtrációs rátára (GFR), azaz a vesefunkció zavarára utal.

    A cisztatin C a szervezetben szinte mindenhol állandó mennyiségben keletkezik, és a vesében bomlik le és szűrődik ki, ezért, ha a vesék jól működnek és a GFR normális, a cisztatin C szintje a vérben nagyjából állandó.

    Friss tanulmányok szerint a cisztatin C emelkedett szintje jelezheti a szívbetegség, a szívelégtelenség és a halálozás fokozott kockázatát is.

  • Mit kell még tudnom?

    Bár a cisztatin C szintje állandóbb, mint a kreatininé, és kevésbé befolyásolja a kor, a testtömeg és az étkezés, mégsem tökéletes marker, a mérést befolyásolhatják különféle gyógyszerek és kórállapotok.

    Bizonyos tanulmányok szerint emelkedett cisztatin C szint látható magasabb C-reaktív protein (CRP) szint, testtömeg index (body mass index, BMI), pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis), szteroid szedés, rosszindulatú daganatok, HIV/AIDS, reumás betegségek, és bizonyos anyagcsere eltérések, mint a hiperhomociszteinémia (emelkedett homocisztein szint) esetén. Egyéb tanulmányok szerint pedig a cisztatin C nem csak a vesén keresztül ürülhet ki a szervezetből, hanem például a bélrendszeren keresztül is. A cisztatin C szint gyakran változhat a veseátültetésen átesett betegekben is.

  • A cisztatin C szint mérhető a vizeletből is?

    Nem. A kreatininnel ellentétben a cisztatin C visszaszívódik a glomeruláris szűrletből, és a vesében bomlik le. Normális körülmények között a cisztatin C-t nem lehet kimutatni a vizeletben.

  • Hogyan számolják az eGFR-t?

    Az eGFR kiszámítására a legtöbb helyen a CKD-EPI képletet használják, ezt ajánlják jelenleg a National Kidney Foundation (USA) és a KDIGO által kiadott irányelvek is. Szükség van hozzá a beteg szérum kreatinin szintjére, (és/vagy a szérum cisztatin C szintre), korára, valamint egy bizonyos, nem és rassz alapján kiszabott értékre. További kutatások folynak egyéb, GFR becslő képletek kidolgozására, amelyek figyelembe vennék a kreatinin, a karbamid és/vagy a cisztatin C szintet is.

  • Van lehetőség a GFR pontos meghatározására?

    A glomeruláris filtrációs ráta (GFR) meghatározására a legjobb módszer az úgynevezett „inulin clearance” mérése. A mérés során egy inulin (NEM inzulin) tartalmú folyadék kerül beadásra egy vénán keresztül (intravénás infúzióban), majd meghatározott időnként vizeletmintát gyűjtenek a betegtől. A vizeletmennyiségeket regisztrálják, és minden mintából megmérik az inulin koncentrációt, hogy meghatározható legyen a GFR. Az ilyen és ehhez hasonló (pl. radioaktív jelzőanyagokat használó) GFR mérésre szolgáló teszteket nem végzik rutinszerűen, inkább csak kísérleti körülmények között.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

2017 review performed by Joshua E Raizman, PhD, FCACB.

Ebert N, Delanaye P, Shlipak M, Jakob O, Martus P, Bartel J, Gaedeke J, van der Giet M, Schuchardt M, Cavalier E, Schaeffner E. Cystatin C standardization decreases assay variation and improves assessment of glomerular filtration rate. Clin Chim Acta. 2016 May 1;456:115-21.

Kidney Disease Improving Global Outcomes, KDIGO 2012 Clinical Practice Guideline for the Evaluation and Management of Chronic Kidney Disease. Available online at http://www.kdigo.org/clinical_practice_guidelines/pdf/CKD/KDIGO_2012_CKD_GL.pdf. Accessed April 2017.

Inker LA, Schmid CH, Tighiouart H, Eckfeldt JH, Feldman HI, Greene T, Kusek JW, Manzi J, Van Lente F, Zhang YL, Coresh J, Levey AS.; CKD-EPI Investigators Estimating glomerular filtration rate from serum creatinine and cystatin C. N Engl J Med. 2012 Jul 5;367(1):20-9.

Waheed S, Matsushita K, Sang Y, Hoogeveen R, Ballantyne C, Coresh J, Astor BC. Combined association of albuminuria and cystatin C-based estimated GFR with mortality, coronary heart disease, and heart failure outcomes: the Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) Study. Am J Kidney Dis. 2012 Aug;60(2):207-16.

Dalcomune DM, Terrão J, Porto ML, Vasquez EC, Baldo MP, Pereira TM. Predictive value of cystatin C for the identification of illness severity in adult patients in a mixed intensive care unit. Clin Biochem. 2016 Jul;49(10-11):762-7.

Brown CS, Kashani KB, Clain JM, Frazee EN. Cystatin C Falsely Underestimated GFR in a Critically Ill Patient with a New Diagnosis of AIDS. Case Rep Nephrol. 2016;2016:9349280.

©2014 National Kidney Foundation. Frequently asked questions about GFR estimates. Available online at https://www.kidney.org/sites/default/files/docs/12-10-4004_abe_faqs_aboutgfrrev1b_singleb.pdf. Accessed 26/04/2017.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Jeffrey, S. (2006 August 16). Cystatin C May Identify Pre-CKD in Elderly With Normal eGFR. Medscape Medical News [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/543019.

Jeffrey, S. (2005 September 6). Cystatin C is a sensitive marker of prognosis acute heart failure. Medscape Medical News [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/538789.

Shlipak, M. (2005 May 19). Cystatin C and the Risk of Death and Cardiovascular Events among Elderly Persons. NEJM v 352(20) 2049-2060 [On-line journal]. Available online at http://content.nejm.org/cgi/content/short/352/20/2049.

Sarnak, M. (2005 April 5). Cystatin C Concentration as a Risk Factor for Heart Failure in Older Adults. Annals of Internal Medicine v142(7) [On-line information]. Available online at http://www.annals.org/cgi/content/abstract/142/7/497?ct.

Villa, P. et. al. (2005 April). Serum cystatin C concentration as a marker of acute renal dysfunction in critically ill patients. Crit Care. 2005; 9(2): R139-R143 [On-line journal]. Available online at http://www.pubmedcentral.gov/articlerender.fcgi?tool=pmcentrez&artid=1175926.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 328-329.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (© 2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry: AACC Press, Washington, DC. Pp 312.

Lowry, F. (2009 February 27). Cystatin C, High Levels of Serum Cystatin C and Chronic Kidney Disease Linked to Age-Related Macular Degeneration. Medscape Medical News [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/588857. Accessed October 2009.

Ma, Y-C. et. al. (2008 January 28). Improved GFR Estimation by Combined Creatinine and Cystatin C Measurements. Medscape Today from Kidney International [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/568609. Accessed October 2009.

Craig, R. G. and Hunder, J. M. (2008 October 27). Recent Developments in the Perioperative Management of Adult Patients with Chronic Kidney Disease. Medscape Today from British Journal of Anaesthesia [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/581312. Accessed October 2009.

(2009 January 27). New Equation Accurately Estimates GFR in Children With Kidney Disease. Medscape Today from Reuters Health Information [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/587379. Accessed October 2009.

(Updated 2009 August). Renal Function Markers - Kidney Disease. ARUP Consult. [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/RenalFunctionMarkers.html?client_ID=LTD. Accessed October 2009.

(April 7, 2009) National Kidney Disease Education Program, Laboratory Professionals: Update on Cystatin C. Available online at http://nkdep.nih.gov/labprofessionals/update-cystatin-c.htm. Accessed January 2010.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007, Pp 153-154.

Lerma, E. (Updated 2012 May 17). Novel Biomarkers of Renal Function. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1925619-overview. Accessed July 2013.

Sinert, R. and Peacock, P. (Updated 2013 June 20). Acute Renal Failure Complications. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/777845-overview#a1. Accessed July 2013.

Malone, B. (2012 August 23). Refining the Role of Cystatin C in Estimating GFR New Combined Cystatin C –Creatinine Equation More Accurate. Clinical Laboratory Strategies [On-line information]. Available online at http://www.aacc.org/publications/strategies/archives/2012/Documents/082312CLS.pdf. Accessed July 2013.

(© 1995–2013). Cystatin C with Estimated GFR, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratory Interpretive Handbook [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/interpretive-guide/?alpha=C&unit_code=35038. Accessed July 2013.

Paxton, A. (2012 September). Cystatin C and creatinine—using both found to be best. CAP Today [On-line information]. Available online through http://www.cap.org. Accessed July 2013.

Shah, A. (Revised 2013 May). Evaluation of the Renal Patient. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed July 2013.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 326-333.

Clarke, W., Editor (© 2011). Contemporary Practice in Clinical Chemistry 2nd Edition: AACC Press, Washington, DC. Pp 363-366.

McPherson, R. and Pincus, M. (© 2011). Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods 22nd Edition: Elsevier Saunders, Philadelphia, PA. Pp 177.

Zhou H, Hewitt SM, Yuen PS, Star RA. Acute Kidney Injury Biomarkers - Needs, Present Status, and Future Promise. Nephrol Self Assess Program. Mar 2006;5(2):63-71. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2603572/. Accessed August 2013.

National Kidney and Urologic Diseases Information Clearinghouse. Kidney Disease Research Updates, Winter 2013. NIH-funded Study Finds More Precise Way to Estimate Kidney Function. Available online at http://kidney.niddk.nih.gov/About/ResearchUpdates/KidneyWin13/5.aspx. Accessed October 2013.

National Kidney Foundation. Cystatin C: What is its role in estimating GFR? Available online at http://www.kidney.org/professionals/tools/pdf/CystatinC.pdf. Accessed October 2013.

National Kidney Disease Education Program. Estimating GFR. Available online at http://nkdep.nih.gov/lab-evaluation/gfr/estimating.shtml. Accessed October 2013.

National Kidney Disease Education Program. Update on Cystatin C: Cystatin C Standardization (Update as of July 2010). Available online at http://nkdep.nih.gov/lab-evaluation/cystatin-c.shtml. Accessed October 2013.

UCSF (Karin Rush-Monroe on September 04, 2013). Kidney Function Can Be Assessed by Measuring Cystatin C in Blood. Available online at http://www.ucsf.edu/news/2013/09/108666/relationship-kidney-function-estimates-risk-improves-measuring-cystatin-c-blood. Accessed October 2013.

Shlipak MG et al. Cystatin C versus Creatinine in Determining Risk Based on Kidney Function. N Engl J Med 2013; 369:932-943, September 5, 2013. Available online at http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1214234. Accessed October 2013.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?