Más néven
dsDNS elleni antitest
Natív kettősszálú DNS elleni antitest
DNS elleni antitest
Kettősszálú DNS elleni antitest
Hivatalos név
Kettősszálú DNS elleni antitest, IgG
A cikk utoljára módosult: 24.09.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A szisztémás lupusz eritematózus (SLE) felismerésére és állapotának követésére.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha az ANA (antinukleáris antitest) vizsgálat eredménye pozitív és a betegnek olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek SLE gyanúját is felvethetik. Ezek közé tartozik a hosszabb ideje fennálló fáradtság és gyengeségérzés, ízületi gyulladásra utaló fájdalom egy vagy több ízületben, pillangóra emlékeztető bőrpír az orron és az orcákon, ezzel együtt fokozott fényérzékenység. Ha ezek alapján beigazolódik a betegség gyanúja, később akkor is érdemes lehet rendszeres időközönként elvégezni a vizsgálatot a betegség nyomon követésére.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincsen szükség különösebb előkészületre.

Mit vizsgálunk?

A dsDNS elleni antitest a sejtmag alkotóelemei ellen képződő autoantitestek (antinukleáris antitestek, ANA) csoportjába tartozik. Az ellenanyagok normális esetben a szervezet fertőzések elleni védekezését segítik. Az autoantitestek azonban nem a szervezet védekezőképességéhez járulnak hozzá, hanem egy kóros ellenanyagtípust képviselnek, ami az immunrendszer működésének zavara következtében jön létre. Autoantitestek ugyanis rendszerint akkor jönnek létre, amikor az immunrendszer nem tud különbséget tenni a „saját” és „nem saját” struktúrák között, vagy a saját szervezetet felépítő fehérjéket (vagy egyéb anyagokat) is veszélyesnek ítéli meg. Ez azt eredményezi, hogy az immunrendszer tévedésből a saját szervezet egészséges sejtjeit támadja meg, ami a szervezet szöveteinek és szerveinek károsodásához vezet. Amint az a nevükből is következik, a dsDNS elleni antitestek célpontja az örökítőanyag (DNS), ami a sejtek magjában található. Az anti-dsDNS ellenanyag vizsgálat képes kimutatni ezeknek az auto-antitesteknek a jelenlétét a vérből.

Ugyan a dsDNS elleni antitestek kisebb mennyiségben számos különböző betegségben előfordulhatnak, a magas szérumszint elsősorban SLE diagnózisát veti fel. Az SLE egy szisztémás autoimmun betegség, ami a szervezet különböző szöveteit és szerveit érinti, mint például a vesét, az ízületeket, az ereket, a bőrt, a szívet, a tüdőt és az agyat. Az anti-dsDNS ellenanyag vizsgálat más laboratóriumi vizsgálatokkal együtt segíthet az SLE diagnózisának felállításában és a betegség elkülönítésében más autoimmun betegségektől.

Az SLE egyik súlyos szövődménye a lupusz nefritisz, amit a vesékben zajló gyulladás jellemez – és aminek következtében fehérje jelenhet meg a vizeletben, illetve ami magas vérnyomáshoz, vagy akár veseelégtelenséghez is vezethet. A betegség hátterében az áll, hogy a szervezetben keringő autoantitestek az antigénjükhöz kötődve kiválnak a keringésből és lerakódnak a vesékben. Egy lupusz nefritiszben szenvedő beteg vérében  mért magas anti-dsDNS ellenanyagszint (titer) általában arra utal, hogy éppen aktív gyulladás van és emiatt a vesék károsodnak.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A kar könyökhajlati vénájába vezetett tűn keresztül történik a vérvétel.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

Nincsen szükség különösebb előkészületre.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az anti-dsDNS antitest vizsgálat eredménye elsősorban az SLE diagnózisának felállításához nyújt segítséget olyan egyéneknél, akiknél jelen van az antinukleáris antitest (ANA) és a tünetek alapján is felmerül a betegség.

    A kettősszálú DNS (dsDNS) elleni antitestek az antinukleáris antitestek (ANA) csoportjához tartoznak és általában akkor jelennek meg a szervezetben, ha az immunrendszer nem képes megfelelően különbséget tenni a „saját” és a „nem saját” struktúrák között. Az antinukleáris antitestek a sejtmag különböző alkotóelemeihez kötődhetnek. A dsDNS elleni antitestek elsősorban az örökítőanyaghoz kötődnek és ezáltal jelenlétük bizonyos szervek és szövetek károsodásához vezethet. A dsDNS elleni antitestek megjelenése a vérben nagy valószínűséggel SLE-re utal.

    Elsőként általában egy ANA vizsgálatot végeznek, amikor felmerül a gyanú, hogy a páciensnek autoimmun betegsége lehet. Ugyan az SLE-ben szenvedők 95%-ában pozitív ennek a vizsgálatnak az eredménye, igen sok egyéb állapotban kaphatunk még hasonló eredményt. A dsDNS elleni antitestek kimutatása jóval közelebb vihet ilyenkor a diagnózishoz, hiszen ez elsősorban SLE-ben jelenik meg. Sajnos azonban csak az SLE-s betegek 50-70%-a ad pozitív reakciót, ami azt jelenti, hogy a negatív vizsgálati eredmény nem zárja ki az SLE fennállását. Ha valakinek van egy pozitív ANA eredménye, akkor viszont a dsDNS elleni antitestek kimutatása segíthet annak eldöntésében, hogy a sok hasonló tünettel járó autoimmun betegség közül az SLE lehet-e a legvalószínűbb diagnózis.

    A dsDNS elleni antitesteket gyakran más, az SLE felismerését szintén segítő autoantitestekkel együtt vizsgálják. Ilyen autoantitest például az anti-Sm (Smith autoantitest), ami szintén az antinukleáris antitestek csoportjába tartozik. Az anti-Sm antitest az extrahálható nukleáris antigének (ENA) közé tartozik és gyakran a csoport többi tagjával együtt, egy ENA panelben történik a meghatározása. A klinikai kép és a felmerülő egyéb betegségek függvényében a kezelőorvos azért is kérhet további autoantitest vizsgálatokat, hogy a felmerülő egyéb autoimmun betegségeket kizárhassa, vagy éppen az SLE egyes alcsoportjait is felismerhesse. Ilyenkor gyakran kérik például a hiszton elleni autoantitestek kimutatását (ami gyógyszer indukálta lupuszra utal) vagy egy antifoszfolipid antitest panelt.

    A dsDNS elleni antitestek kimutatása a betegség aktivitásának nyomon követésében is segíthet, miután az SLE diagnózisát már felállították. Az SLE jellegzetessége ugyanis, hogy időnként fellángol és ilyenkor a tünetek rosszabbodnak, majd egy idő után ismét alábbhagy a betegség. Jellemzően már valamivel a fellángolás előtt megemelkedik a dsDNS elleni antitestek szintje és az enyhüléssel párhuzamosan ismét csökken. Mindez a betegség lehetséges szövődményeinek – különösen a lupusz nefritisznek – a korai felismerését és nyomon követését is segíti. A lupusz nefritisz az SLE egyik igen súlyos szövődménye, ami az autoantitestek és antigénjeik által alkotott komplexek kicsapódása és lerakódása révén a vesék gyulladásához és akár maradandó károsodáshoz is vezethet. Ilyenkor fehérje jelenik meg a vizeletben, megemelkedik a vérnyomás, vagy akár le is állhat a vese működése.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A dsDNS elleni antitestek kimutatását akkor kéri az orvos, ha a betege tünetei vagy egyéb vizsgálati eredményei alapján felmerül az SLE gyanúja és pozitív lett az ANA eredménye – különösen akkor, ha az ANA immunfluoreszcens festődési mintázata „homogén” vagy „finoman granulált”. Az SLE lehetséges tünetei közé tartozik például:

    • Izomfájdalom
    • Ízületi gyulladásra utaló fájdalom egy vagy több ízületben (de a gyulladás nem károsítja az ízületet)
    • Vörös folt (pillangó eritéma) az arcon, aminek az alakja gyakran egy pillangóra hasonlít, amely az orron ülve az orcákra terjeszti ki a szárnyait
    • Hőemelkedés vagy elhúzódó, de nem túl magas láz
    • Hosszan tartó fáradtságérzés
    • A bőr fényérzékenysége
    • Hajhullás és súlyvesztés
    • A kéz és a lábak zsibbadása vagy bizsergése
    • Egyes szervek gyulladása és következményes károsodása (melyek között gyakran tapasztalható a vesék, a tüdők, a szív, a szívburok, a központi idegrendszer és az erek érintettsége).

    A dsDNS elleni antitestek kimutatását rendszeres időközönként is kérheti a kezelőorvos a betegség aktivitásának, illetve az időnkénti fellángolások nyomon követésére SLE-s betegeknél. Akkor is érdemes lehet egy kis idő elteltével megismételni, ha a diagnózis felállításakor az első vizsgálati eredmény negatív volt, de a tünetek változatlanul fennállnak és a klinikai kép erősen SLE-re utal.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A dsDNS elleni antitest kimutatásának eredménye a beteg kórtörténetének, panaszainak és egyéb vizsgálatok – különösen az egyéb autoantitest kimutatások – eredményének függvényében értékelhető.

    A dsDNS elleni antitestek nagy mennyisége a vérben erős érvet szolgáltat az SLE diagnózisának felállításához. Rendszerint igen magas értékek mérhetők a betegség fellángolása alatt, vagy azt röviddel megelőzően. Ha egy betegnek a dsDNS elleni antitest eredménye pozitív és fennállnak az SLE tünetei, akkor nagy valószínűséggel a beteg SLE-ben szenved. Különösen nagy a valószínűsége a betegségnek, ha a dsDNS elleni antitestek mellett anti-Sm antitestek is jelen vannak.

    Az SLE kivizsgálása során kimutatott nagy mennyiségű (magas titerű) dsDNS elleni ellenanyag jellemzően arra utal, hogy éppen aktuálisan is gyulladás áll fenn, illetve hogy a vese károsodik. A dsDNS elleni antitestek alacsony szintje negatív vizsgálati eredménynek számít, azonban nem zárja ki teljes egészében az SLE fennállását. A betegeknek ugyanis csak mintegy 50-70%-ánál kapunk pozitív vizsgálati eredményt. A dsDNS elleni autoantitestek más autoimmun betegségekben is megjelenhetnek (jellemezően alacsony vagy mérsékelten emelkedett mennyiségben). Ezek közé a betegségek közé tartozik például a Sjögren szindróma vagy a kevert kötőszöveti betegség.

  • Mit kell még tudnom?

    A dsDNS elleni antitestek kimutatására számos különböző laboratóriumi módszer áll rendelkezésre, amelyek egy része szemikvantitatív. A laboratóriumok jelentős része egy igen megbízható és érzékeny eljárást – ELISA módszert – alkalmaz.

    A dsDNS elleni antitestek megjelenhetnek olyan betegségekben is, mint a krónikus hepatitisz, a primer biliáris cirrózis vagy a fertőzéses eredetű mononukleózis. Némely gyógyszer (például prokainamid és hidralazin) szedése mellett is előfordulhatnak. Ilyen esetekben általában nem kérik a dsDNS elleni antitestek kimutatását.

    A duplaszálú (kettősszálú) DNS elleni antitestek kimutatása mellett létezik olyan vizsgálat is, ami az egyszálú DNS elleni antitestek kimutatására szolgál. Ezt a vizsgálatot jóval ritkábban kérik és az eredménye sem mutat erős összefüggést SLE jelenlétével, viszont egyéb autoimmun betegségekben megjelenhet.

    Az ANA csoport többféle antinukleáris antitestből áll. Ha az ANA vizsgálat eredménye negatív, az azt jelenti, hogy a csoportba tartozó egyik autoantitest sincsen jelen. Mivel a dsDNS elleni antitestek is az ANA csoportba tartoznak, negatív ANA eredmény mellett nem indokolt elvégezni külön a dsDNS elleni antitestek kimutatását is.

  • Miért tart gyakran igen hosszú ideig az SLE diagnózisának felállítása?

    Az orvos a laboratóriumi eredmények mellett a tüneteket és a beteg kórtörténetét is figyelembe véve alkotja meg a betegség diagnózisát. A tünetek azonban gyakran igen bizonytalanok, nem utalnak egyértelműen egy adott betegségre, ráadásul hamar elmúlhatnak, hogy csak később térjenek ismét vissza. A betegség korai stádiumában a laboratóriumi vizsgálatok sem mindig pozitívak, pontosan az autoimmun betegségek hullámzó természete miatt. Néha hónapokkal, vagy akár évekkel az első vizsgálatok után születik csak olyan vizsgálati eredmény, ami felveti az SLE (vagy valamilyen másik autoimmun betegség) gyanúját.

  • Ha SLE-m van, el fog valaha múlni?

    Ugyan ma még nem gyógyítható meg az SLE, a tünetek és a betegség szövődményei jól kezelhetők, vagy akár megelőzhetők is lehetnek. A betegek többségében időről időre fellángolhat ugyan a betegség, de a fellángolások között általában csak igen enyhe tünetek tapasztalhatók, sőt akár tünetmentes időszakok is lehetnek.

  • Elmúlhat valaha a dsDNS elleni antitest pozitivitásom?

    Nem. Ha egyszer a szervezet antitestet kezd termelni a dsDNS ellen, akkor az az antitest már életünk végéig jelen lesz. Az antitest mennyisége azonban széles határok között változhat és akár igen alacsony szintre is csökkenhet.

  • Tudok bármit tenni, hogy befolyásoljam a dsDNS elleni antitest szintemet?

    Az autoantitestekre nem hatnak életmódbeli változások. Azok elsősorban egy-egy autoimmun betegség jelenlétét vagy súlyosságát jelzik. Mennyiségük csökkenése azonban egyes esetekben a terápia sikerére utalhat.

  • A dsDNS elleni antitesteket a kezelőorvosom ki tudja mutatni a rendelőjében?

    A vizsgálat elvégzéséhez megfelelő felszerelésre van szükség, ami csak egyes laboratóriumokban áll rendelkezésre. A vérmintát általában ilyen laboratóriumba kell beküldeni a dsDNS elleni antitestek kimutatásához.

  • Érdemes lenne minden embernél vizsgálni a dsDNS elleni antitestek jelenlétét?

    Autoantitestek kimutatására csak akkor van szükség, ha valakinek autoimmun betegségre utaló tünetei vannak. A legtöbb embernek élete során egyszer sem lesz szüksége arra, hogy a véréből meghatározzák a dsDNS elleni antitestek jelenlétét.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

American College of Rheumatology. Antinuclear antibodies (ANA). Available online at: https://www.rheumatology.org/I-Am-A/Patient-Caregiver/Diseases-Conditions/Antinuclear-Antibodies-ANA. Accessed on March 23, 2018.

Pagana, Kathleen D., Pagana, Timothy J., and Pagana, Theresa N. (© 2015). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 12th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 73-74.

Mayo Medical Laboratories. Test ID: ADNA- DNA Double-Stranded (dsDNA) Antibodies, IgG, Serum. Available online at https://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/8178. Accessed on March 27, 2018.

Petri M, Orbai A, Alarcon GS, et al. Derivation and validation of Systemic Lupus International Collaborating Clinics classification criteria for systemic lupus erythematosus. Arthritis Rheum. 2012 August ; 64(8): 2677–2686. doi:10.1002/art.34473. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3409311/pdf/nihms-365115.pdf. Accessed on March 27, 2018.

Lupus Research Alliance. ANA testing. Available online at https://www.lupusresearch.org/understanding-lupus/diagnosis-and-treatment/ana-testing/. Accessed on March 27, 2018.

Fu SM, Dai C, Zhao Z and Gaskin F. Anti-dsDNA Antibodies are one of the many autoantibodies in systemic lupus erythematosus [version 1; referees: 2 approved] F1000Research 2015, 4(F1000 Faculty Rev):939 (doi: 10.12688/f1000research.6875.1). Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4648223/pdf/f1000research-4-7402.pdf. Accessed on March 27, 2018.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 81-82.

(© 1995-2011). Unit Code 8178: DNA Double-Stranded (ds-DNA) Antibodies, IgG, Serum. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/8178. Accessed February 2011.

(© 2011). Laboratory Tests for Lupus. Lupus Foundation of America [On-line information]. Available online at http://www.lupus.org/webmodules/webarticlesnet/templates/new_learndiagnosing.aspx?articleid=2242&zoneid=524. Accessed February 2011.

Bartels, C. and Muller, D. (Updated 2010 November 16). Systemic Lupus Erythematosus. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/332244-overview. Accessed February 2011.

Hill, H. and Tebo, A. (Updated 2009 November). Systemic Lupus Erythematosus – SLE. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/SLE.html?client_ID=LTD#tabs=0. Accessed February 2011.

(© 2008 – 2011). Double-Stranded DNA (dsDNA) Antibody, IgG by ELISA with Reflex to dsDNA Antibody, IgG by IFA : 0050215. ARUP's Laboratory Test Directory [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/ug/tests/0050215.jsp. Accessed February 2011.

Isenberg, D. et. al. (2007 May 11). Fifty years of anti-ds DNA antibodies: are we approaching journey's end? Rheumatology (2007) 46 (7): 1052-1056 [On-line information]. Available online at http://rheumatology.oxfordjournals.org/content/46/7/1052.full. Accessed February 2011.

Hajj-ali, R. (Revised 2008 February). Systemic Lupus Erythematosus (SLE). Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merckmanuals.com/professional/sec04/ch032/ch032g.html?qt=anti double-stranded DNA&alt=sh. Accessed February 2011.

(2007). Buhl, A. et. al. Novel Biosensor–Based Analytic Device for the Detection of Anti–Double-Stranded DNA Antibodies. Clinical Chemistry 53 (2) 334–341 [On-line information]. Available online at http://www.clinchem.org/cgi/reprint/53/2/334. Accessed February 2011.

Peter, J. and Blum, R. (© 1998–2011). Double-Stranded DNA Autoantibodies. Specialty Laboratories, Use & Interpretation of Laboratory Tests Books [On-line information]. Available online at http://www.specialtylabs.com/books/display.asp?id=660. Accessed February 2011.

(March 21, 2011) Brent L. Lupus Nephritis. eMedicine article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/330369-overview. Accessed April 2011.

Mehra, S. and Fritzler, M (2014 April 03). The Spectrum of Anti-Chromatin/Nucleosome Autoantibodies: Independent and Interdependent Biomarkers of Disease. J Immunol Res. 2014; 2014: 368274. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3996305/. Accessed August 2014.

(© 1995–2014). DNA Double-Stranded (dsDNA) Antibodies, IgG, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/8178. Accessed August 2014.

Bartels, C. and Muller, D. (Updated 2014 February 19). Systemic Lupus Erythematosus (SLE). Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/332244-overview. Accessed August 2014.

Tebo, A. (Updated 2014 March). Systemic Lupus Erythematosus – SLE. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/SLE.html?client_ID=LTD. Accessed August 2014.

Femia, A. et. al. (Updated 2014 March 18). Neonatal and Pediatric Lupus Erythematosus. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1006582-overview. Accessed August 2014.

Bonella, F and Costabel, U. (2014 ). Biomarkers in Connective Tissue Disease-associated Interstitial Lung Disease. Medscape Multispecialty from Semin Respir Crit Care Med. 2014;35(1):181-200 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/822878. Accessed August 2014.

Boggs, W. (2014 February 07). Progression From Cutaneous to Systemic Lupus Erythematosus May Not Involve Systemic Symptoms. Medscape Multispecialty [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/820266. Accessed August 2014.

Villalta, D. (2013 August 12). Anti-dsDNA Antibody Isotypes in Systemic Lupus Erythematosus: IgA in Addition to IgG Anti-dsDNA Help to Identify Glomerulonephritis and Active Disease. PLoS One. 2013; 8(8): e71458. [On-line information]. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3741383/. Accessed August 2014.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 81-82.

Stevens CD. Autoimmunity. (2002) In Clinical Immunology and Serology, 2nd edition. FA Davis:Philadelphia. Chapter 14.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?