Más néven
RAST vizsgálat
allergiaszűrő
Hivatalos név
Allergénspecifikus IgE antitest vizsgálat.
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
21.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Az allergiák szűrésére, a pontos allergének kimutatására, és néha az immunterápia hatékonyságának vizsgálatára.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a következő tünetek, vagy azok némelyike mutatkozik: csalánkiütés, dermatitis, rhinitis (orrdugulás), gyulladt, viszketős szemek, asthma vagy olyan hasi fájdalom, melynek hátterében a kezelőorvos allergiára gyanakszik.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta szükséges. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
Az immunglobulin E (IgE) egy fehérje, mely összefüggésbe hozható az allergiás reakciókkal; normál körülmények között nagyon csekély mennyiségben mutatható ki a vérkeringésben. Az IgE termelése a szervezet szükséglete szerint történik, része a védőrendszernek a „behatolók” elleni védekezésben. Ha valakinek genetikai hajlama van az allergiákra, és első alkalommal találkozik egy allergénnel (például valamilyen ételféleséggel, fűfélével, háziporral stb.) bekövetkezik a szervezet érzékennyé válása (szenzibilizáció). A szervezet a vélhető allergént veszélyesnek tekinti, és specifikus IgE fehérjét termel ellene. Az IgE az úgynevezett hízósejtekhez és basophil granulocitákhoz kapcsolódik a vérkeringésben. (A hízósejtek nagy mennyiségben találhatók testszerte, de a legnagyobb mennyiségben a bőrben, a légzőrendszerben és az emésztőcsatornában találhatók). A következő alkalommal a kapcsolódott IgE antitest felismeri az allergént, és hisztamin, valamint egyéb vegyületek kiválasztását okozza a hízósejtekből és a basophilekből, ami egy allergiás reakciót eredményez az érintkezés helyszínén.

Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot egy specifikus allergén által okozott allergia kimutatására alkalmazzák. A vizsgálat során a gyanús IgE antitest mennyiségét határozzák meg a vérben. Minden specifikus IgE antitest vizsgálat egy újabb meghatározást igényel: nem ugyanaz az antigénje pl. a mézelő méhnek és a poszméhnek, a tojásfehérjének és a tojássárgájának, az óriásparlagfűnek és a nyugati parlagfűnek. A vizsgálatkérések csoportosíthatók, úgynevezett panelek képezhetők (pl. ételpanelek vagy gyom-, fű- és penészpanelek), de a kezelőorvossal együttműködve kiválaszthatók egyedi panelek is, amelyek a legvalószínűbb allergének kimutatásából állnak.

Az allergénspecifikus IgE vizsgálatok több módszerrel is kivitelezhetők. A RAST (radioallergosorbent test) a legrégebb óta alkalmazott és legismertebb módszer. Néhány kezelőorvos minden IgE allergia vizsgálatot RAST-nak nevezi, ami egy specifikus módszer és nem biztos, hogy az adott laboratórium pont ezt a módszert használja.

Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta szükséges.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot egy specifikus anyag által okozott allergia (I-es típusú hiperszenzitivitás) szűrésére vagy több anyag vizsgálatára alkalmazzák, amikor a beteg heveny vagy idült allergiás tünetekkel jelentkezik.

Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot végezhetik más, orvosilag felügyelt allergiavizsgálat helyett) akkor, amikor a beteg súlyos dermatitiszben vagy ekcémában szenved, hisztamin- vagy antidepresszáns-kezelésben részesül. Ekkor az úgynevezett in vivo vizsgálatok elvégzése nehézségekbe ütközik, esetleg fennállhat egy súlyos allergiás reakció veszélye is.

Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot az immunterápia hatékonyságának vizsgálatára is kérhetik. Kérhetik továbbá annak vizsgálatára is, hogy egy gyermek kinőtte-e az allergiát. Tudni kell azonban, hogy az IgE-szint nem tükrözi az allergiás reakció súlyosságát, pl. ha valaki kinövi az allergiáját, az IgE-szintje akár évekkel később is magas lehet.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot általában akkor kérik, amikor egy vagy több anyagra (pl. ételre) allergiás jelek, tünetek mutatkoznak.

Mit jelent az eredmény?
Általában a negatív eredmény azt tükrözi, hogy a páciensnek nincs „igazi allergiája” a specifikus allergénre. Az allergénspecifikus IgE antitest vizsgálatot azonban mindig óvatossággal kell értékelni, mert pl. ha az IgE-vizsgálat eredménye negatív, akkor is van egy csekély esély arra, hogy allergiája van.

Az emelkedett IgE-szintek általában allergiát jelentenek. Előfordulhat azonban, hogy a specifikus IgE-vizsgálat pozitív, az adott allergénnel való érintkezéskor azonban nem mutatkozik allergiás reakció. Tudni kell, hogy a specifikus IgE-szint nem tükrözi az allergiás reakció súlyosságát. Az IgE-szint meghatározása mellett fontos a kórtörténet ismerete, és szükség lehet az orvosi felügyelet mellett elvégzett többi allergiavizsgálat elvégzésére is.

Mit kell még tudnom?
Néha a kezelőorvos a specifikus IgE-szint mellett a többi laboratóriumi vizsgálat eredményét is felhasználja az allergiás folyamat megítélésére. Ilyen vizsgálat lehet pl. az össz-IgE-szint, a teljes vérkép a minőségi vérképpel együtt (különösen az eosinophil és a basophil sejtszám). Ezek az eredmények is alátámaszthatják az allergiát, de nem specifikusak, azaz az emelkedésnek az allergián kívül egyéb okai is lehetnek.

Gyakori kérdések

1. Az allergénspecifikus IgE-n kívül milyen egyéb vizsgálatok vannak az allergia kivizsgálására?
Az allergológus vagy a bőrgyógyász használhatja a bőrpróbákat (tűszúrással vagy karcolással), tapaszvizsgálatokat és orális ételpróbákat. A kezelőorvos azzal is próbálkozhat, hogy egyes ételeket elvon a páciens étrendjéből, majd fokozatosan visszaállítja az eredeti étrendet, annak vizsgálatára, hogy melyik ételre alakul ki allergia. Nagyon fontos, hogy ezeket a vizsgálatokat csak szigorú orvosi felügyelet mellett szabad elvégezni, mivel közben életveszélyes anafilaktikus reakció léphet fel.

 

2. Az allergiavizsgálatok eredménye negatív, de vannak allergiás tünetek. Mi más lehet ez?
Fennállhat egy úgynevezett genetikai hiperszenzitivitás valamilyen anyaggal szemben. Ilyen lehet pl. a gluténérzékenység vagy egy enzim pl. a laktáz hiánya, amely laktózérzékenységet okoz. Lehet, hogy csak egy allergiaszerű betegsége van, amelyet nem IgE közvetített, s amelyre nincs specifikus laboratóriumi vizsgálat. Számos olyan betegség létezik, amelynek tünetei között allergiás tünetek is előfordulnak.

 

3. Enyhe allergiás tünetek ellenére lehet súlyos a betegség?

Az allergiás reakciók nagyon egyéniek. Lehetnek enyhék vagy súlyosak, és a reakciók nem azonosak az allergénnel való érintkezésekkor. A páciens állapota idővel rosszabbodhat; a reakció érintheti az egész szervezetet, sőt, néha halálos is lehet. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az allergiás reakciók idővel csökkennek.

 

4. Elmúlhat valaha is az allergia?

Bár a gyerekek gyakran kinövik az allergiájukat, a felnőttek nem. A legsúlyosabb allergiás reakciók, mint például a mogyoró okozta anafilaxis, nem múlnak el. Az allergén mellőzése, az elővigyázatosság, valamint a gyógyszerek alkalmazása jelenti a legjobb kezelést. (A gyógyszeres kezelések közé tartozhat például az antihisztaminok és adrenalininjekciók alkalmazása.) Az immunterápia segíthet az elkerülhetetlen allergiás tünetek enyhítésében, de nem hatásos ételallergiákra és a kezelést, amely rendszeres injekciózásból áll, határozatlan időn át kell folytatni.

 

5. Miért kérik, hogy mellőzzem a friss gyümölcsök fogyasztását, amikor fapollenre van allergiám?

Mivel keresztreakció léphet fel néhány levegőben lévő allergén és a gyümölcs eredetű allergének között. A szervezet becsapható, s a gyümölcsfogyasztásnál is úgy reagál, mintha fapollennel érintkezett volna, így allergiás reakció lép fel. Az ilyen fajta keresztreakció azonban viszonylag ritka jelenség.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe