Prosztatarák

Röviden

Utoljára frissítve:
2022-12-27

  • Mi a prosztatarák?

  • A prosztatarák a tüdő-, végbél- és vastagbélrák után a leggyakoribb rák a férfiak körében. A Betegség Ellenőrző és Megelőző Központ (CDCP) szerint több mint 230 ezer prosztatarákot diagnosztizáltak az Egyesült Államokban 2005-ben, és közel 30 ezren haltak meg ebben a betegségben. A prosztatarák kialakulását befolyásolja a faji hovatartozás, az afro-amerikai férfiaknál a legnagyobb a kockázat. Fokozott kockázattal jár, ha a családban már diagnosztizáltak prosztatarákot, és a kor előrehaladtával is nő a kockázata A prosztatarákos betegek több mint 70%-a 65 éven felüli.

    A prosztata egy kicsi, dió alakú mirigy, ami a férfiak húgycsövének felső szakasza körül helyezkedik el. Az általa termelt folyadék az ondó egyik összetevője. Előfordul, hogy a prosztatában kifejlődő rák évekig nem terjed tovább, és alig produkál tüneteket. Legtöbbször lassan növekszik, és a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat eléggé megnő ahhoz, hogy összenyomja a húgycsövet. Jellegzetes tünetek: gyakori vizelési inger (különösen éjszaka), gyenge vizeletsugár, szakaszos vizeletürítés, fájdalmas, égető vizelés vagy ejakuláció, genny vagy vér a vizeletben/ejakulátumban; diszkomfort érzet a hát alsó, a combok felső részén vagy a medencében. Ezeknek a tüneteknek nagy részét azonban más is kiválthatja, pl. benignus prosztata hiperplázia (BPH), húgyúti fertőzés (urinary tract infection, UTI), akut prosztatagyulladás vagy szexuális úton terjedő betegség (sexually transmitted disease, STD).

    A BPH, a prosztata nem-daganatos megnagyobbodása, a férfiaknál a kor előrehaladtával igen gyakori probléma, 90%-ukat érinti 80 éves korukra (az Amerikai Urológiai Társaság szerint). Nem okoz rákot, de azzal együttesen is előfordulhat. Így az orvosoknak meg kell határozniuk, hogy a beteg tüneteit rák, BHP vagy más nem-rákos megbetegedés okozza. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a diagnosztizált prosztataráknak van-e klinikai jelentősége. Ugyanis ha a daganat kicsi, lokalizált és lassan nő, akkor talán soha nem fog komolyabb egészségi problémát okozni a betegnek. Úgy tartják, hogy „sok férfi hal meg prosztatarákkal és nem prosztatarákban”. Ilyen esetekben a kezelés károsabb lehet, mint maga a daganat, mivel több mellékhatás jelentkezhet, mint pl. az impotencia vagy az inkontinencia.

    Néhány prosztatarák azonban fokozatosan növekszik, és agresszíven átterjed a medencei szervekre, esetleg az egész szervezetre. Néhány lassan növekvő daganat végül túl naggyá és problémássá válik, ami már orvosi beavatkozást igényel. Az orvos legfontosabb szerepe a daganat felismerésében és abban van, hogy megbecsülje annak növekedési és terjedési gyorsaságát, és hogy a beteggel együttműködve megfelelő döntést hozzon a terápiáról.



  • Vizsgálatok
  • A prosztatarák diagnózisának legelterjedtebb módszere a biopszia: kis prosztata szövetdarabkák begyűjtése és az abnormális sejtek mikroszkóp alatti azonosítása. Ha rákos sejteket találnak, akkor ultrahanggal meghatározzák a daganat kiterjedését (staging) és hogy mennyire rendellenesek a minta sejtjei (grading). Minél abnormálisabbak, annál valószínűbb, hogy a daganat agresszív viselkedésű.

    A totál PSA (totál prosztata specifikus antigén) vizsgálat és a végbélen keresztüli kitapintás (digitális rectum vizsgálat, DRV) az elsődleges eszközök a daganat keresésénél ill. a biopszia szükségességének eldöntésénél. A DRV egy fizikális vizsgálat, mely során az orvos gumikesztyűben a végbélen keresztül ujjal kitapintja a prosztatát.

    Laboratóriumi vizsgálatok
    A laborvizsgálatok a tüneteket mutató és tünetmentes férfiak szűrésére, más betegségek és állapotok kizárására használatosak. Szintén segítenek a kezelés hatékonyságának követésében és a rák kiújulásának időben történő felfedezésében.

    A leggyakoribb laboratóriumi vizsgálatok a következők:

    * PSA (totál prosztata specifikus antigén) a daganat szűrésénél és követésénél segíthet. A PSA mérés hasznos, de nem tökéletes vizsgálat. Magasabb PSA koncentráció gyakran prosztatarákhoz társulhat, de BPH-nál, prosztatagyulladásnál, fertőzéseknél és számos egyéb betegségnél is emelkedett lehet a szintje. Kóros PSA szinttel rendelkező férfiak több mint kétharmadának nincs daganata, ugyanakkor a daganatosok kb. 20%-ban a PSA concentrációk normálisak. Az eredmények értékelésénél az orvosnak figyelembe kell vennie a vér PSA koncentrációját és a beteg prosztatájának méretét. (A különböző PSA vizsgálatokat, mint a szabad PSA és cPSA, a PSA vizsgálatnál tárgyaljuk.)
    * Vizeletüledék vizsgálata vesebetegségek szűrésére. A prosztata betegségek szűrésekor hasznos a prosztata massage után vizeletüledék vizsgálata.
    * Vizelettenyésztés húgyúti fertőzések kimutatására.
    * Urea nitrogén (BUN, karbamid) és kreatinin – vesefunkció megítélése.

    Egyéb vizsgálatok:
    * Ultrahang: Végbélen keresztüli ultrahanggal (TRUS) mérik meg a prosztata nagyságát, ill. ez segít a biopsziánál a tű vezetésében.
    * CT (computer tomográfia): segít a daganat kiterjedésének meghatározásánál.
    * MRI (mágneses rezonancia imaging): egy képalkotó eljárás, amely segít a daganat kiterjedésének meghatározásánál.
    * Csontszcintigráfia: időnként hasznos vizsgálat, amely kimutatja, hogy a daganat átterjedt-e a csontokra.
    * PET (pozitron emissziós tomográfia): képalkotó eljárás, amely a prosztata szövetén túlterjedő daganat (áttétek) felderítésében nyújthat segítséget.



  • Kezelések
  • A daganat természetének azonosítása után az orvos és a beteg közösen választhatja ki a legmegfelelőbb kezelést. Az olyan eseteknél, ahol a daganat a prosztatán belül maradt és semmiféle vagy csak minimális tüneteket okoz, emellett lassan növekszik, az orvos és a beteg dönthetnek úgy is, hogy rendszeres azonnali beavatkozás helyett szűrővizsgálattal nyomon követik a daganat alakulását. Ez az ún. „éber várakozás” stratégiája, ami már számos esetben bevált.

    Azoknál a betegeknél, akiknél az orvosi beavatkozás indokolt, általában valamilyen kombinációban alkalmazzák a sebészeti megoldást, a sugárterápiát vagy a hormonterápiát.
    Műtéttel eltávolítható a daganat vagy a vizelési panaszok enyhíthetők. Krioműtét során, ami egy új műtéti lehetőség, folyékony nitrogénnel fagyasztják le és irtják ki az érintett szövetet.
    A besugarazás történhet külső sugárforrásból, de a prosztatába helyezett apró radioaktív anyagokból is, esetleg beinjekciózással. A sugárterápiát hormonterápiával lehet párosítani.
    A hormon terápia a legelterjedtebb kezelése a szervezet más területére átterjedő prosztataráknak. Ez sajnos nem szünteti meg a rákot, de csökkentheti a tumorok méretét, enyhíti a tüneteket és meghosszabbíthatja a beteg életét. Hormonterápiával kevésbé előrehaladott állapotú prosztatarákot is kezelnek, egyfelől sugárterápiával kombinálva, másrészt ezáltal csökkentik a tumor méretét a műtét előtt.
    Kemoterápiát ritkán alkalmaznak ennél a daganatfajtánál, de olyan előrehaladott esetekben még számításba jön, ahol a hormonterápia hatástalan.

    A különböző terápiai lehetőségek mellékhatásai széles skálán mozognak, a fáradkonyságon, hajhulláson, inkontinencián keresztül az erekciós problémákig terjedhetnek. A kezelés miatt lecsökkent tesztoszteron szintű férfiakban az csontritkulás kockázata is nagyobb.

    A prosztatarák diagnosztizálására és kezelésére szolgáló lehetőségek folyamatosan fejlődnek és a terápiás irányelvek is egyre kifinomultabbak. Hasznos, ha a betegek orvosuktól tájékozódnak a szűrési és kezelési lehetőségekről, így könnyebben tudnak helyes döntést hozni.

  • Felhasznált forrásmunkák:
  • MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.
  • A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.
  • S1
    Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].
  • S2
    Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.
  • S3
    Ballentine Carter, H., et. al. (2204 September 22). Report to the Nation on Prostate Cancer 2004, Chapter 1: Detection, Diagnosis, and Prognosis of Prostate Cancer CME [64 paragraphs]. Medscape Today, Clinical Update [On-line CME]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewprogram/3440?src=sidesearch
  • S4
    (2005 January 1, Revised). Detailed Guide: Prostate Cancer, Can Prostate Cancer Be Found Early? [35 paragraphs]. American Cancer Society [On-line information]. Available online
  • S5
    (2004 August 17, Reviewed). The Prostate-Specific Antigen (PSA) Test: Questions and Answers [25 paragraphs]. National Cancer Institute, Cancer Facts [On-line information]. Available FTP: http://cis.nci.nih.gov/fact/5_29.htm
  • S6
    (2004 May 26). Some Men with Low PSAs Have Prostate Cancer: Most Cancers Found Are Not Likely to Be Clinically Significant [18 paragraphs]. NIH News [On-line Press Release]. Available FTP: http://www.nih.gov/news/pr/may2004/nci-26.htm
  • Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:
  • American Urology Association, Urologyhealth.org: Causes, Natural History & Diagnosis of Prostate Cancer
    American Foundation for Urologic Disease: For Women Who Care - Information on Prostate Disease to Share With the Men in Your Life
    National Comprehensive Cancer Network: Prostate Cancer Treatment Guidelines for Patients
    CDC: Prostate Cancer Control Initiatives
  • Mutass többet

    Hasznos információk

    No items found.

    No items found.

    Kapcsolódó Oldalak

    Állapotok és betegségek
    No items found.
    Laboratóriumi vizsgálatok
    No items found.
    No items found.
    No items found.
    Kérdése van?
    Keressen minket bizalommal.
    Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
    Hol található a laboratórium?
    Hogy tudok időpontot kérni?
    Mennyibe kerül a vizsgálat?
    Űrlap mutatása
    Thank you! Your submission has been received!
    Oops! Something went wrong while submitting the form.