Más néven
I Faktor
Hivatalos név
Fibrinogén
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
20.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segítségével megállapítható, hogy a fibrinogén szintje elegendő-e ahhoz, hogy lehetővé tegye a normális véralvadást, segít diagnosztizálni a disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC), diagnosztizálható az öröklött fibrinogénhiány, vagy a fibrinogénmolekula abnormális összetétele, funkciója. A kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázatában is szerepet játszhat.

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha nem tisztázott eredetű vagy hosszan tartó vérzése van, kóros a protrombinidő (PI), az aktivált parciális tromboplasztinidő (APTI) tesztje, örökletes fibrinogénhiánnyal vagy -abnormalitással rendelkező rokona van. Ha orvosa további információt szeretne ahhoz, hogy felbecsülje önnél a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázatát.

Milyen mintára van szükség?

Könyökhajlati vénából, vagy néha az ujjbegyből vett vérmintára.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A fibrinogén egy fehérje természetű alvadási faktor, amely a véralvadáshoz nélkülözhetetlen. A máj termeli és a vérkeringésbe a szükségletnek megfelelő mennyiségben jut, 20 másik véralvadási faktorral együtt. Normál körülmények között, amikor a szövet vagy az érfal megsérül, egy alvadási kaszkádnak nevezett folyamat aktiválja ezeket a faktorokat, egyiket a másik után. Ahogy a kaszkád a befejezéshez közeledik, a szolubilis fibrinogén (oldható fibrinogén) oldhatatlan állapotú fibrinfonalakká alakul át. Ezek a fonalak keresztkötöttek, fibrinhálót hoznak létre, majd stabilizálódnak a sérülés helyén. A háló az összetapadt vérlemezkékkel együtt odatapad az érfalhoz, hogy stabil vérrögöt hozzon létre. Ez a stabil vérrög megakadályozza a további vérveszteséget, és helyben marad, amíg a terület be nem gyógyul.

A fibrinogén az előbb említett szerepén kívül egyike annak a jó néhány faktornak, amelyet akut fázis fehérjének is neveznek. Ez azt jelenti, hogy a fibrinogén szintje hirtelen megnövekszik olyan állapotok esetén, amelyek akut szöveti gyulladást vagy traumát okoznak.

Hogyan történik a mintavétel?
A vérminta vétele a kari vénába szúrt tűvel történik. Alternatívan, különösen a gyermekgyógyászati esetekben, a vérmintát az ujjbegybe szúrt lándzsával veszik.

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A fibrinogént általában egyéb tesztekkel együtt rendelik. Segít felmérni az orvosnak a szervezet azon képességét, hogy vérrögöket hozzon létre, feloldja azokat és ezzel biztosítsa az egyensúlyi állapotot. A fibrinogén kérhető abnormál protrombinidő (PI,) vagy aktivált parciális tromboplasztinidő (APTI) esetén, és/vagy hosszan tartó, illetve nem magyarázható vérzés nyomon követésére. Olyan tesztekkel együtt mérve, mint a PI, APTI, vérlemezke, fibrin degradációs termékek (FDP) és D-dimer, segít a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) diagnosztizálásában. Esetenként, a hosszabb időn keresztül fennálló progresszív betegség (mint pl. a májbetegség) állapotát a fibrinogén segíthet nyomon követni, vagy ritkább esetben egy szerzett állapot kezelését (mint pl. a DIC).

Néha a fibrinogént egyéb, kardiális megbetegedés kockázatát jelző vizsgálatokkal együtt rendelik, mint pl. a C-reaktív fehérje (CRP), hogy segítsen felbecsülni a betegnél a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázatát. Mivel megemelkedett szint esetén nincs direkt kezelés, a fibrinogén ezen alkalmazása nem nyert széles elfogadást. Ugyanakkor sok orvos úgy véli, hogy a fibrinogénmérés olyan kiegészítő információt nyújt számukra, amely által sokkal intenzívebb lehet azoknak a kockázati faktoroknak a kezelése, vagy kiküszöbölése, amelyeket befolyásolhatnak (mint pl. koleszterin vagy HDL).

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot? 
Az orvos fibrinogéntesztet rendelhet, ha a betegnek nem felderíthető ok által előidézett vagy elhúzódó vérzése, és/vagy abnormál PI-je, vagy APTI-teszteredménye van. A teszt szintén rendelhető, ha a DIC olyan tünetei jelentkeznek, mint a vérző íny, szédülés, hányás, heveny izom- és hasi fájdalmak, rohamok és oliguria (csökkent vizeletmennyiség), vagy ha az orvos DIC-kezelést monitoroz.

A fibrinogénteszt elvégezhető más alvadási faktorok tesztjével együtt is, ha az a gyanú merül fel, hogy a betegnek öröklött faktorhiánya vagy -rendellenessége van, vagy ha az orvos egy szerzett vérzékenységi rendellenességet mutató páciensnél fel akarja mérni, és nyomon akarja követni az alvadási képességet (időről időre).

Némely esetben a fibrinogéntesztet egyéb tesztekkel együtt hajtják végre, ha az orvos fel akarja becsülni a páciensnél a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázatát.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

A fibrinogénszint tükrözi a szervezet alvadási képességét és aktivitását. Csökkent fibrinogénkoncentráció a szervezet stabil vérrögképzési képességének károsodásához vezethet. A krónikusan alacsony szintek jelenthetnek csökkent termelődést, amelyet eredményezhet olyan öröklött állapot, mint az afibrinogenaemia (nincs termelődés), olyan szerzett állapot, mint a májbetegség vagy alultápláltság (amely hypofibrinogenaemiához vezet). Az akutan alacsony szintek gyakran a fibrinogén fokozott felhasználódásával vannak összefüggésben, mint ahogy azt a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) és némely rákos folyamat esetén lehet látni. Ezek során nagy mennyiségű alvadási faktor használódik fel és ez először nem megfelelő vérrögképzéshez majd ha a faktorok szintje lecsökken túlzott vérzéshez vezet. Csökkent fibrinogénszint, nagy térfogatú vértranszfúzió esetén időnként szintén előfordulhat (mivel a transzfúzió céljából tárolt vérben csökken a fibrinogén). A fibrinolizinek azok a fehérjék, amelyek normál esetben feloldják az alvadékot, megtámadva a fibrinogént és gyorsított tempóban lebontva a fibrint, szintén csökkenthetik a fibrinogénszintet.

Rendszerint a normál fibrinogénszint normál alvadást tükröz, de előfordulhat olyan eset is, amikor a páciensnek elegendő mennyiségű fibrinogénje van, de a fibrinogén nem működik megfelelően. Ez gyakran a fibrinogéntermelést szabályozó gén ritka öröklött abnormalitásának tudható be, amely abnormális fibrinogén fehérje termelődéséhez vezet. Ha a klinikai lelet a fibrinogén abnormális voltának problémájára utal, egyéb speciális teszteket lehet elvégezni a fibrinogénfunkció további vizsgálatához.

A fibrinogén egy akut fázis reakció fehérje is, ami azt jelenti, hogy a fibrinogénszint hirtelen megnövekszik bármely olyan állapot esetén, amely akut gyulladást vagy szöveti sérülést okoz. A megnövekedett fibrinogénkoncentráció nem specifikus nem árulja el az orvosnak a károsodás helyét. Általában ezek az emelkedések ideiglenesek, visszatérnek a normál szintre, ha az előidéző állapot megszűnik. Emelkedett szint található a következő esetekben:

  • Akut fertőzések 
  • Mell-, vese- vagy gyomorrák
  • Szívkoszorúér-megbetegedések

  • Krónikus DIC (a fibrinogénszint monitorozható erre az állapotra)
  • Gyulladásos rendellenességek (mint a reumatoid artritisz és a glomerulonefritisz)
  • Miokardiális infarktus
  • Stroke
  • Trauma

Amíg a fibrinogénszint emelkedett, a beteg kockázata mérsékelten megnő a vérrögképződés irányában, és idővel hozzájárulhat a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának megnövekedett kockázatához. Ezért időről időre az orvosok más kardiális kockázati jelzőkkel együtt rendelik a fibrinogéntesztet.

Mit kell még tudnom?
A megelőző hónapokban történt vértranszfúziók befolyásolhatják a fibrinogénteszt eredményeit. Bizonyos gyógyszerek csökkent szintet okozhatnak, beleértve: anabolikus szteroidok, androgének, fenobarbiturátok, sztreptokináz, urokináz és valproinsav. Időnként a fibrinogén mérsékelt emelkedése fordul elő terhességben, dohányzáskor és orális fogamzásgátló vagy ösztrogén alkalmazásakor.

A diszfibrinogenémia egy ritka koagulációs rendellenesség, amelyet a májban termelődő fibrinogén termelését szabályozó gén mutációja okoz. Ez olyan abnormál fibrinogén termelésére készteti a májat, amely a fibrinné való átalakuláskor ellenáll a degradációnak. A diszfibrinogenémia főleg vénás trombózishoz társul (vérrög kialakulása a vénában). A PI-t, az APTI-t és a trombinidőt alkalmazzák ennek az állapotnak a szűrésére, amelyet további specializált vértesztekkel erősítenek meg. A fibrinogénhiányos, vagy diszfibrinogenémiás betegeknél gyenge sebgyógyulási képességet tapasztalhatnak.

Gyakori kérdések

1. Hogyan csökkenthetem a fibrinogénszintemet?
Ha terhesség vagy akut gyulladásos folyamat miatt a fibrinogénszintje emelkedett, akkor ez valószínűleg saját magától visszatér a normál szintre. Ha ez egy olyan szerzett állapot következménye, mint pl. a reumatoid artritisz, akkor Ön keveset tud tenni a szint befolyásolásáért. Ha orvosa azt mondta Önnek, hogy emelkedett fibrinogénszintje a kardiovaszkuláris betegség kockázatát növeli, akkor Ön megváltoztathatja az életmódját úgy, hogy befolyásoljon más kardiális kockázati faktorokat, pl. a koleszterin szintjének csökkentésével, a HDL emelésével (gyógyszeres kezeléssel és egyéb kockázati tényezők mérséklésével pl. dohányzás elhagyása, testsúlycsökkentés, mozgásszegény életmód). Néhány bizonyíték arra utal, hogy az ómega-3 és az ómega-6 zsírsavakban gazdag diéta (halolaj) segíthet csökkenteni a fibrinogénszintet.

2. Mi különbség a fibrinogén, D-dimer és a fibrin degradációs termékek (FDP) tesztelése között?
A fibrinogén az oldható I. faktort (vérben feloldva) méri, mielőtt az oldhatatlan fibrinné alakul át és a fibrinhálóban keresztkötötté válik. A D-dimer és az FDP segít felmérni a fibrinolitikus rendszer állapotát ez a szervezet képessége arra, hogy a vérrögöt feloldja, és az így eltávolítható lesz. Az FDP a feloldódó vérrög összes degradációs termékének mérésére szolgál, míg a D-dimer egy érzékeny mérési módszere a keresztkötött fragmentumok bizonyos típusának.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe