Obezitás (elhízás)

December 20, 2023

Mit jelent az obezitás?

Az obezitás (elhízás) a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával járó kóros tápláltsági állapot,mely kockázatot jelent az egészségre. Epidemiológiai vizsgálatokban az obezitás megállapítására alkalmas mérőszám a BMI (body mass index; testtömeg index), mely a kilogrammban megadott testtömeg osztva a méterben mért testmagasság négyzetével (kg/m2). A World Health Organization (WHO) meghatározása szerint felnőtteknél 25 és 30 közötti BMI esetén túlsúlyról, 30 vagy afeletti BMI esetén elhízásról beszélünk. Gyermekek esetén életkori határértékek állnak rendelkezésre a tápláltsági állapot meghatározására.

Az elhízás világszerte jelentős méreteket ölt. A WHO adatai szerint 2016-ban több mint 1,9 milliárd 18 éves vagy idősebb felnőtt volt túlsúlyos. Közülük több mint 650 millióan voltak elhízottak. Az elhízás a gyermekeket sem kerüli el, ugyanezen évben az 5-19 éves korosztályból 340 millióan voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Egy későbbi felmérés azt igazolta, hogy a legkisebbek is növekvő számban érintettek, 2020-ban 39 millió 5 év alatti gyermek szenvedett túlsúlytól vagy elhízástól.

A zsíreloszlásnak is van jelentősége, a testzsír eloszlása az elhízás mellett a kardiometabolikus betegségek fontos kockázati tényezője az átlag népességben. Különösen a zsigeri zsírszövet mutat szoros összefüggést a kardiometabolikus kockázati tényezőkkel. Az android(férfias, alma) típusú elhízás esetén a zsírtömeg döntően a hasra, mellre, arcra raktározódik, míg a gynoid (nőies, körte) típusú elhízás esetén a zsírraktározás jellemző területe a derék és comb területe. A hasi típusú elhízás nagyobb kockázatot jelent a szív -és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából.

A túlsúly és az elhízás leggyakoribb oka az elfogyasztott és felhasznált kalóriák közötti energia-egyensúly felborulása. Általánosan elmondható, hogy a túlsúly és az obezitás kialakulásához hozzájárul a nagy energiatartalmú élelmiszerek fogyasztásának növekedése, melyek jellemzően magas zsír- és cukortartalmúak, valamint a fizikai inaktivitás térhódítása.

Milyen hatást gyakorol az egészségre a túlsúly és az elhízás?

A túlsúly és elhízás egyaránt lehet ok és következmény.

Az emelkedett BMI az egyik fő kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek, cukorbetegségnek, különböző mozgásszervi betegségeknek (különösen az oszteoartritisznek) és egyes rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Ezeknek a betegségeknek a kockázata a BMI növekedésével fokozódik.

A metabolikus szindróma több anyagcsere útvonal zavarának együttes fennállása, melynek egyik komponense a magas vérnyomás, a szénhidrátanyagcsere zavara (inzulin rezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség) és a zsíranyagcsere zavara (emelkedett vérzsírszintek) mellett az elhízás.

Az elhízás nemcsak a már említett krónikus betegségek fő rizikótényezője, de más betegségeket kísérő állapot, tünet is lehet.  Az elhízás hátterében inzulinrezisztencia, metabolikus-szindróma, 2-es típusú cukorbetegség, esetleg pajzsmirigy alulműködés, vagy a mellékvese működésének zavara állhat.

A gyermekkori elhízás összefüggést mutat a felnőttkori elhízás, korai halálozás és cselekvőképtelenség nagyobb kockázatával. Az elhízott gyermekeknél légzési nehézségek, a csonttörések fokozott kockázata, magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek korai megnyilvánulásai, inzulinrezisztencia és pszichológiai hatások fordulhatnak elő.

 

Vizsgálatok

A fizikális vizsgálat során az orvos felméri a páciens általános állapotát, kikérdezi a táplálkozási szokásairól, megméri a beteg testmagasságát és testtömegét, melyből kiszámítható a BMI. Sor kerülhet a testzsírszázalék, valamint a derékkerület és csípőkerület mérésére is.

A túlsúly és az obezitás esetén a laboratóriumi vizsgálat célja az elhízás okának kiderítése és a kóros tápláltsági állapottal összefüggést mutató betegségek feltárása.

Laboratóriumi vizsgálatok

·        Általános egészségi állapot jellemzésére: Alanin-aminotranszferáz (ALAT, GPT), Albumin, Alkalikus foszfatáz (ALP), Általános vizeletvizsgálat üledékkel, Amiláz, Aszpartát-aminotranszferáz (ASAT, GOT), C reaktív protein (CRP), Gamma-glutamiltranszferáz (GGT), Húgysav, Kálium,Kalcium, Karbamid, Kreatinin, Nátrium, Magnézium, Összes bilirubin, Összfehérje, Transzferrin, Vas, Ferritin, Vérkép

·        Vitamin- ellátottság megállapítására: D-vitamin(Total 25-OH D-vitamin), B-12, folsav

·        Szénhidrátanyagcsere vizsgálatára: OGTT (orális glukóztolerancia teszt), Inzulin, HOMA-index, HbA1c

·        Zsíranyagcsere vizsgálatára: Koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, Triglicerid

·        Mellékvese működésének vizsgálatára: Kortizol (szérum)

·        Pajzsmirigy funkció vizsgálatára: TSH(Tireoidea-Stimuláló Hormon)

Az obezitással összefüggést mutató betegségek igazolása további vizsgálatokat tehet szükségessé.

Kezelése

A túlsúly és az elhízás, valamint a velük összefüggésben lévő betegségek megelőzhetők. Az életmódbeli szokások megváltoztatása magába foglalja a magas zsír és cukortartalmú élelmiszerek bevitelének korlátozását, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának növelését és a rendszeres testmozgást.

A túlsúly és elhízás megszüntetése mellett kulcsfontosságú az elhízás talaján kialakult betegségek megfelelő kezelése és a szövődmények megakadályozása.

A megfelelő étrend összeállításában dietetikus szakember tud segíteni. Külön említést érdemel a túlsúlyosság és elhízás kialakulásában szerepet játszó egyéb tényezők pl. pszichológiai okok, szociális háttér, neveltetés stb. felismerése és kezelése.

Iratkozzon fel hírlevelünkre
Today is the day to build the business of your dreams. Share your mission with the world — and blow your customers away.
FELIRATKOZOM