Hivatalos név
Haemocultura
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 24.09.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálattal a szervezet általános fertőzöttségét vizsgáljuk.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A vizsgálatot az orvos a bakteriális fertőzöttség tünetei esetén kéri. A bakteriális fertőzés leggyakoribb tünetei: láz, hidegrázás, megemelkedett fehérvérsejtszám, levertség. A fertőzés a szervezet különböző részét érintheti, így pl. bekövetkezhet a húgyutakban, a tüdőben (tüdőgyulladás), az emésztőrendszerben (hasmenés), vagy akár a bőr felszínén is.

​​​​​​​Milyen mintára van szükség?

Két vagy több vérmintára van szükség. A vért különböző helyekről, de mindig a vénákból (leginkább a kari vénákból) veszik. Az aszeptikus körülmények között levett vért célszerű azonnal hemokultúra-palack(ok)ba átvinni, és a palackokat mielőbb eljuttatni a laboratóriumba.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A hemokultúrát a vérben lévő baktériumok és mikroszkópikus gombák kimutatására és azonosítására használják. A baktériumok egy része, az úgynevezett aerobok, az oxigéndús környezetet, más részük, az úgynevezett anaerobok, az oxigénben szegény környezetet részesítik előnyben. A hemokultúra vizsgálata során mindkét baktériumféleség részére biztosítják a megfelelő környezetet és táptalajt, így mind az aerob, mind az anaerob baktériumok kimutathatók. Ha a hemokultúra pozitív eredményt ad, azonosítják a kórokozó baktériumot, és meghatározzák az érzékenységét, hogy az orvos a megfelelő antibiotikumot írhassa fel a kezeléshez..Ha a fertőzést gomba okozza, gombaellenes szereket alkalmaznak.

A keringő vér fertőzését leggyakrabban baktériumok okozzák. Ekkor bacteriaemiaról beszélünk. Előfordulhatnak azonban gomba, vagy vírus okozta fertőzések is (fungaemia ill. viraemia). Ha az immunrendszer nem képes lokalizálni a fertőzést, akkor az a vérárammal a szervezetben továbbterjedhet. Így történhet meg az például, hogy egy húgyhólyaggyulladás továbbterjedhet a szívre, és ott a belhártya és/vagy a szívbillentyű gyulladását okozza. Azok, akik műbillentyű- vagy ízületi protézis beültetésen esnek át, a műtétet követően nagyobb veszélynek vannak kitéve, de az ilyen fertőzések nem gyakoriak. Baktériumok és mikroszkópikus gombák bejuthatnak közvetlenül a véráramba intravénás kábítószeradagolás révén, intravénás katéterek vagy műtéti csövek behelyezésekor is. Azoknál, akiknek valamilyen okból az immunrendszere legyengült, (pl. valamilyen betegség, leukémia, vagy a védekezőrendszert  gyengítő beavatkozás, immunszupresszív kemotherápia következtében), nagyobb gyakorisággal fordul elő a véráram fertőzése. Ennek az a magyarázata, hogy a legyengített immunrendszer még azt a kevés mikroorganizmust sem képes elpusztítani, ami esetleg bejut a szervezetbe.

Hogyan történik a mintavétel?
Különböző vénákból, többszörös mintavétel történik. Ennek két oka van: 1) A többszörös mintavétellel nagyobb az esély a fertőzés kimutatására. 2) Néha előfordul, hogy a vérvételt megelőző fertőtlenítés ellenére a bőrön mindig megtalálható normál bőrflórából bejut egy kevés a vérmintába, és a tenyésztés során elszaporodva hamis, álpozitív eredményt ad. A többszörös mintavétellel az álpozitív eredmények nagymértékben kizárhatók, lehetővé téve ezzel a valódi bacteremia kimutatását. Ugyanakkor a többszöri mintavétel nem jelent nagyobb kockázatot a páciens számára.
A tapasztalatok szerint a vérben lévő mikroorganizmusok kimutatása eredményesebb, ha a hemokultúrához akkor veszik le a vért, ha a páciensnek felszökik a láza, vagy hidegrázása van.

A hemokultúrához a vért leggyakrabban a kari vénába bevezetett tűn keresztül nyerik. A szúrás helyét előzőleg alaposan megtisztítják. Ez általában a bőr izopropilalkoholos törlését jelenti, amelyet valamilyen jódtartalmú oldat rászárítása követ. Ezután kb. 20 mL vért vesznek a vénából, amelyet a levételt követően azonnal olyan táptalajt tartalmazó palackokba fecskendeznek át, amelyekben az aerob illetve anaerob baktériumok képesek szaporodni. Ez az első hemokultúra minta. A második mintát általában közvetlenül az első után, de egy másik vénából nyerik. A további mintákat meghatározott időközönként veszik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A hemokultúra a szervezet egy adott helyéről a véráramba került  baktériumok vagy gombák kimutatására szolgál. Például, ha valakinek baktérium okozta tüdőgyulladása vagy agyhártyagyulladása van, a kórokozó a vérből is kimutatható, és a tenyésztés fontos támpontot ad a kezelőorvos számára, hogy mi az oka a páciens rosszullétének, és hogyan kezelje azt.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az orvos általában akkor kéri a vizsgálatot, ha olyan tünetek alapján a szervezet általános fertőzésére (septikaemia) vagy vérmérgezésre (sepsis) gyanakszik. A tünetek lehetnek: hidegrázás, láz, émelygés, szapora szívverés, zavarodottság, csökkent vizeletürítés, és más szervi elváltozások Különösen nagy az általános fertőződés veszélye azoknál, akik friss fertőzésen, műtéten, immunszupresszív terápián estek át, vagy akinek mű szívbillentyűje van. Ebben az esetben a tünetek jelentkezésekor célszerű a hemokultúra vizsgálat elvégzése. A hemokultúrát gyakran végzik újszülötteknél, akiknél a fertőzés nem mindig jár együtt tipikus tünetekkel, és a jelek nem mindig utalnak vérmérgezésre. Hasonló okokból a hemokultúra jól alkalmazható olyan fiatal gyerekeknél is, akiknél súlyos fertőzést állapítottak meg.

Mit jelent az eredmény?
A hemokultúra pozitív eredménye azt jelzi, hogy valamilyen fertőzés következtében a páciens vérében baktérium vagy gomba van. Ebben az esetben azonnal meg kell kezdeni a kezelést, mivel a septikaemia életveszélyes állapot, - különösen a legyengült immunrendszerű pácienseknél. Az orvos addig is, amíg a pontos eredmény meg nem érkezik, a vénába adott, széles spektrumú, sok féle baktérium ellen hatásos antibiotikummal kezdi a gyógyítást. A végső laboratóriumi eredmény ismeretében sor kerülhet a terápia módosítására, az antibiotikum cseréjére is.

Előfordulhat, hogy a vérvételkor a bőrről a tenyészedényekbe került mikroorganizmusok miatt a hemokultúra hamisan álpozitív eredményt ad. Ha azonban két mintavételből is ugyanaz baktérium tenyészik, az eredmény arra utal, hogy a fertőzést a kimutatott baktérium okozza. Ha az egyik mintavétel eredménye pozitív, a másiké negatív, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy valódi fertőzésről vagy álpozitív eredményről van szó. Ekkor az orvos a tünetek, a páciens állapota és a laboratóriumi eredmény összevetése alapján értékeli a helyzetet.

Ha a különböző minták hemokultúra eredményei negatívok, a baktérium vagy gomba okozta vérmérgezés valószínűsége kicsi. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy vannak olyan mikroorganizmusok is, amelyek nagyon nehezen, csak speciális körülmények között tenyészthetők, ezért esetenként további vizsgálatok szükségesek. A tüneteket vírusok is okozhatják, amelyek a baktériumok és gombák számára készített táptalajon nem szaporodnak, így kimutatásukhoz más módszerek szükségesek. Az ilyen vizsgálatok kérését a rendelkezésre álló adatok alapján a kezelőorvos kezdeményezheti.

Mit kell még tudnom?
Mivel a septikaemia azt jelenti, hogy baktériumok vagy gombák az egész szervezetet ellepték, ezért a kialakult betegségnek számos tünete lehet. Az immunrendszer több féle képpen küzd a fertőzés ellen, ennek során különböző faktorok termelődnek, amelyek maguk is hozzájárulnak a betegség érzetéhez. A septikaemia szapora szívverést, sokkot is okozhat. Lelassulhat az agyba, szívbe, vesébe jutó véráram is, és megváltozhatnak a véralvadás körülményei, melynek eredményeként az erekben szétszórtan alvadékok képződhetnek, illetve a szervezetben vérzések léphetnek fel. A baktériumok megtelepedhetnek a szívbillentyűkön, szívzörejjel járó betegséget okozhatnak (endocarditis), de eljuthatnak az ízületekbe is, ahol ízületi gyulladást, arthritist okoznak.

A láz, a hidegrázás, az izomfájdalom, levertség utalhat influenzára is, ezért - különösen influenza-járványos időben - az orvos ilyen irányban is kérhet vizsgálatokat, hogy kizárja a légzőszervrendszer vírusos fertőzöttségének lehetőségét. Mind a septikaemia, mind az influenza különösen veszélyes a kisgyermekekre, az idősekre, és a  gyenge vagy legyengített immunrendszerrel rendelkezőkre. A kétféle fertőzés elkülönítése igen fontos, mert bár mindkettő azonnali kezelést igényel, a kezelés módja eltérő. (Az egyik esetben anibakteriális, a másikban antivirális.)

Gyakori kérdések

1. Miért kell hosszabb ideig szednem az antibiotikumot akkor is, amikor már jobban érzem magam?
A kezelés eredményessége miatt fontos, hogy a betegséget okozó baktériumot teljesen kiírtsák a szervezetből. Néhány fertőzés esetében ez akár több hetet is igénybe vehet. Különösen fontos a több hetes antibiotikum-kúra azoknál a pácienseknél, akiknél endocarditis lép fel.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?