Segít diagnosztizálni a lisztérzékenységet és megítéli a glutén-mentes diéta hatásosságát.
Lisztérzékenység (cöliákia) specifikus antitest vizsgálatok
Lisztérzékenység (cöliákia) specifikus antitest vizsgálatok
Más néven
Szöveti transzglutamináz elleni antitest
tTG
tTGA
Endomizium antitest
EMA
DGP
ARA
Totál IgA
Hivatalos név
Szöveti transzglutamináz antitest, Deamidált gliadin peptid antitest, Endomizium elleni antitest, Retikulin elleni antitest, Immunglobulin A mennyiségi meghatározás
A cikk utoljára módosult: 11.02.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Amikor az olyan tünetek, mint a krónikus hasmenés, alhasi fájdalom, vérszegénység és fogyás lisztérzékenységre utalnak; amikor egy gyermek folyamatosan ingerlékeny, vagy növekedése elmarad a normális ütemtől; amikor közeli családtag lisztérzékeny, vagy amikor kezelés alatt áll cöliákia miatt.
Milyen mintára van szükség?
Az alkar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
Kövesse a kezelőorvosa utasításait. A diagnózis felállításához glutén tartalmú ételeket kell ennie a vizsgálat előtt bizonyos ideig, például néhány hétig. A diagnosztizált cöliákia nyomon követéséhez nem szükséges előkészítés.
Accordion Title
Gyakori kérdések
-
Mire való a vizsgálat?
A cöliákia specifikus antitest vizsgálatokat elsősorban a diagnózis felállítására és a betegség követésre alkalmazzák. A lisztérzékenység egy autoimmun rendellenesség, a gluténra adott nem megfelelő immunválasz. A glutén étkezési fehérje, ami a búzában és a vele rokon rozsban és árpában is megtalálható. Cöliákia vizsgálatot többnyire ráutaló tüneteket – úgy, mint anémia és hasi fájdalom - mutató egyének számára kérnek.
Néha a cöliákia teszteket tünetmentes esetekben szűrővizsgálatként is alkalmazzák olyanoknál, akiknek közeli rokonuk cöliákiás, hiszen bennük megközelítőleg 4-12 %-ban már fennáll, vagy a későbbiek során ki fog alakulni a betegség. A tesztet olyanoknak is kérhetik, akiknek egyéb autoimmun megbetegedése van.
A cöliákia irányú vérvizsgálat adott autoantitest mennyiségét határozza meg. A legáltalánosabban alkalmazott tesztek:
- Szöveti transzgutamináz antitest (tTG), IgA —elsődlegesen elterjedt teszt a cöliákia szűrésére. Ez a lisztérzékenység kivizsgálásának legérzékenyebb és legspecifikusabb vértesztje. Ennek a vizsgálatnak elvégzését javasolja cöliákia gyanúja esetén 2013as ajánlásában az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium, valamint az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság is, kiemelten a 2 év fölöttieknél. IgA hiányos egyéneknél alternatív megoldás az anti-tTG IgG teszt elvégzése. Pozitív anti-tTG, IgA vagy IgG esetén a vizsgálat egyben alkalmas a lisztérzékenység nyomon követésére valamint a kezelés eredményességének megítélésére. Ugyanis a glutén mentes étrend bevezetésével a vér antitest szintjének csökkennie kell. Habár „szöveti” a neve ezeknek a teszteknek, a mérés vérből történik.
- Mennyiségi immunglobulin A (IgA) meghatározás:— az antitTG teszttel együtt, azt megelőzően, vagy azt követően szokták kérni az IgA hiány kimutatására, amely a cöliákiás esetek 2-3 %-ban fordul elő és álnegatív teszteredményre vezethet. IgA hiány estén IgG típusú autoantitest vizsgálat szükséges.
- Deamidált gliadin fehérje (DGP) antitest (antiDGP), IgA vagy IgG — pozitív lehet néhány olyan cöliákiás betegnél, akik anti-tTG-re negatívak, ez jellemzően két év alatti gyerekek esetében fordulhat elő. Néha az anti-tTG vizsgálattal együtt, vagy azt követően kérik a tesztet, különösen, ha az anti-tTG teszt eredménye negatív. Azoknak az embereknek, akiknek alacsony az IgA szintjük, vagy IgA hiányosak, a deamidált gliadin fehérje (DGP) IgG tesztet az anti-tTG IgG teszttel együtt javasolt elvégezni. Ez az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium ajánlása. Amennyiben az anti-DGP teszt pozitív, akkor ez a teszt is alkalmas a betegség követésére.
Ritkábban alkalmazott tesztek:
- Antiendomizium antitest (EMA) — a vékonybél falát károsító folyamat során termelődő autoantitest, mely a szöveti transzglutaminázhoz kapcsolódik. AZ EMA IgA antitest az aktív cöliákiások szinte 100 %-ában kimutatható. Dermatitis herpetiformis (egy másik glutén érzékeny állapot, ami viszkető, égő, hólyagos bőrkiütést okoz) fennállása esetén is közel 70 %-ban jelen van az IgA típusú anti-EMA. E teszt kivitelezése és kiértékelése bonyolultabb, mint az anti-tTG ELISA teszteké, ezért kevésbé elterjedten használják.
- Retikulin elleni antitest (ARA) vizsgálat — nem annyira specifikus, vagy érzékeny, mint a többi autoantitest; előfordulása cöliákiában kb 60%, míg dermatitis herpetiformisban kb 25%, ezért ritkán vizsgálják.
A cöliákia diagnózisát megerősíti, ha a vékonybél falából vett mintában a bélbolyhok károsodása igazolódik. Mivel a biopszia költséges, invazív eljárás, ezért a nagy valószínűséggel cöliákiás egyének estében a betegség igazolásához legtöbbször az antitest vizsgálatok elvégzését alkalmazzák.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Cöliákia tesztet olyankor kérnek, amikor valakinek a panaszai és tünetei felvetik a lisztérzékenységet, alultápláltságot és/vagy felszívódási zavart. A tünetek gyakran nem specifikusak és változatosak, ami megnehezíti a betegség felismerését. A tünetek kezdetben enyhék, szinte észrevétlenek, aztán folyamatosan vagy szórványosan rosszabbodhatnak. A test különböző részeit érintheti ez az állapot.
Emésztőszervi panaszok és tünetek:
- Hasi fájdalom és puffadás
- Véres széklet
- Krónikus hasmenés vagy szorulás
- Puffadás
- Zsíros, bűzös széklet
- Hányás
Egyéb panaszok és tünetek lehetnek:
- Vashiányos anémia, amely nem reagál vaspótlásra
- Sérülékenység és/vagy vérzés
- Csont és ízületi fájdalom
- Fogzománc hibák
- Fáradtság, gyengeség
- Száj fekélyek
- Súlyvesztés
- Felnőttekben meddőség, csontritkulás
Gyermekkorban lisztérzékenység vizsgálatot rendelhetnek, amennyiben a gyermeken tapasztalhatók:
- Emésztőrendszeri tünetek
- Megkésett fejlődés
- Alacsony termet
- Fejlődésbeli elmaradás
A cöliákiás betegek közül sokakban társult a dermatitis herpetiformis, amely viszkető kiütések formájában jelentkezik a bőrön. Emelkedett rizikója van a csontritkulásnak és a rák egy típusának, a bélrendszeri limfóma kialakulásának.
Glutén mentes diétán lévő betegnek időszakosan egy vagy több antitest vizsgálatot is kérhetnek. Ezt annak érdekében teszik, hogy ellenőrizzék az antitest szintek csökkenését a vérben, a diéta hatékonyságát a bélbolyhok regenerálódásában (ezt esetenként még mindig egy második biopsziával igazolják).
Tünetmentes egyéneknél is végeznek vizsgálatokat amennyiben közeli rokon pl. szülő vagy leszármazott cöliákiás, de általános populáció szűrésre egyelőre nem ajánlott a cöliákia irányú vizsgálat.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
Néhány lisztérzékenység teszt és lehetséges eredmények
tTG, IgA Total IgA tTG, IgG DPG, IgA DPG, IgG Diagnózis pozitív normál nem végzik nem végzik nem végzik Valószínűsített lisztérzékenység
negatív normál negatív negatív negatív Tüneteket valószínűleg nem lisztérzékenység okozza negatív alacsony pozitív negatív pozitív Lisztérzékenység felmerül (álnegatív anti-tTG, IgA és anti-DGP, IgA teljes IgA hiány miatt) negatív normál negatív pozitív pozitív (vagy nem végzik) Lehetséges lisztérzékenység (néha 3 év alatti gyerekeknél látható) Minden pozitív, vagy határérték vizsgálati eredményt vékonybél biopszia követ. A biopsziát a lisztérzékenység diagnózisának biztos felállításához használják.
Ha valaki lisztérzékenység miatt elhagyja a glutént az étrendjéből, akkor az autoantitest szinteknek csökkennie kell. Ha mégsem csökkennek és a tünetek sem múlnak el, akkor vagy diéta hiba történt (glutén gyakran található nem várt helyeken, a saláta öntetektől a köhögéscsillapítóig és a boríték ragasztásához használt anyagig) vagy a lisztérzékenységnek egy ritka formájáról van szó, amely nem reagál a diétára (refrakter cöliákia). Amennyiben az ismételten elvégzett vizsgálatok az antitest szintek emelkedését mérik, az a gluténmentes diéta be nem tartását (hibás betartására) jelenti.
Ha a lisztérzékenység vizsgálat elvégzését megelőzően hetek hónapok óta nem fogyasztott glutént, úgy az eredménye negatív is lehet. Amennyiben a kezelőorvos mégis lisztérzékenységet gyanít, akkor glutén terhelést alkalmazhat, a páciens étrendjébe visszavezetteti a glutént néhány hétre, vagy hónapra, hogy visszatérnek-e a tünetek. Ezen időszak alatt a lisztérzékenység tesztet megismételik vagy biopsziát végeznek annak érdekében, hogy a vékonybélbolyhok sérülését ellenőrizzék.
-
Mit kell még tudnom?
Az anti-gliadin antitest (AGA) vizsgálat elvégzésével igazolták a lisztérzékenység fennállását először. Az Amerikai Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium 2013-as ajánlásában nem javasolja ezt a tesztet a lisztérzékenység megállapítására a pontatlansága miatt. Specificitása alacsonyabb, mint az anti-tTG és anti-DPG teszteknek, ezért már nem része a cöliákia rutin kivizsgálásának. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság állásfoglalása is hasonló.
Habár a lisztérzékenység viszonylag gyakori (Az USA-ban minden 100-150 emberből egyet érintettnek gondolnak) a legtöbb lisztérzékeny ember nincs tudatában a betegségének. Ez részben annak a következménye, hogy a tünetek változatosak – lehetnek enyhék, vagy hiányozhatnak, még akkor is, ha a bélbolyhok károsodása jelen van a biopsziával nyert szövetmintában. Minthogy a tünetek hátterében lehet más egyéb kórállapot is, nem gondolnak lisztérzékenységre, vagy felismerése esetenként évekig késedelmet szenved.
-
Az antitest vizsgálatokon kívül milyen egyéb tesztet lehet végezni?
Egyéb vizsgálatok is végezhetők a betegség súlyosságának, valamint a beteg által tapasztalt rendellenességek mértékének megállapítása érdekében, mint az alultápláltság, vagy más szervek érintettsége.
Egyéb vizsgálatok:
- AntiF-aktin — esetenként végzendő vizsgálat, amennyiben a beteg cöliákiával már diagnosztizált, és a kezelőorvos az emésztőrendszer károsodásának súlyosságát szeretné meghatározni; pozitív eredmény súlyosabb emésztőrendszeri károsodást jelez.
- Teljes vérkép az anémia kimutatására
- Vörösvérsejt süllyedési sebesség a gyulladás mértékének meghatározására
- CRP (Creaktív fehérje) a gyulladás mértékének meghatározására
- ÁMP (átfogó metabolikus panel) az elektrolit, a fehérje és a kalciumszint meghatározása, valamint a vese és a máj állapotának ellenőrzése
- Dvitamin, B12 és folsav szintek a vitaminhiány felmérése
- Vas és vaskötő képesség vagy transzferrin, valamint ferritin mérése a vashiány megállapítására
- Széklet zsír meghatározás a felszívódási zavar mértékét jelzi
Mivel a lisztérzékenységhez egyéb intoleranciák is társulhatnak, mint pl. laktóz intolerancia, ezért a vizsgálatokat összekapcsolják más intolerancia és allergia tesztek elvégzésével.
-
Mi a glutén és mi tartalmaz glutént?
A glutén olyan fehérje, amely természetesen jelen van a gabonafélékben, különösen a búzában, és felelős a tészta rugalmas szerkezetéért. Számos ételben megtalálható, mint „ragasztó”, amely segít az ételek formájának fenntartásában. Ilyen élelmiszerek például:
Kenyér és egyéb pékáruk
Tészta
Levesek
Gabona
Szószok
Salátaöntetek
A búza mellett a glutén számos más gabonában is megtalálható, például:Árpa
Bulgur
Durum
Liszt
Tritikálé
Maláta
Rozs
Búzadara -
Mi a különbség a lisztérzékenység és a búza, vagy egyéb gabona allergiák között?
Az allergiák túlérzékenységi reakciók, melynek során IgE típusú specifikus ellenanyagok termelődnek a gabonák (pl. a búza vagy a rozs) ellen. Az allergiás reakció hasonló vagy ugyanolyan tüneteket vált ki, mint a lisztérzékenység, de az allergiás tünetek csak a kiváltó étel elfogyasztását követően rövid ideig állnak fenn. A reakció lehet enyhe, vagy súlyos, de korlátozott és nem károsítja a bélbolyhokat oly módon, ahogy azt a lisztérzékenység teszi. Ha úgy érzi, hogy búza, vagy más gabona allergiája lehet, akkor beszélje meg kezelőorvosával az allergén-specifikus IgE antitest vizsgálatok elvégzését.
-
Ki lehet-e nőni, vagy lehet-e érzéketleníteni magunkat a lisztérzékenységre?
-
Követnem kell-e gluténmentes diétát, ha diagnosztizálták nálam a lisztérzékenységet, de soha nem volt semmilyen tünetem?
Tünetmentes cöliákia esetén is ajánlott gluténmentes diétát tartani. A bélbolyhok ilyen esetben is sérülnek, felszívódási zavar alakulhat ki, amely olyan csendes (lappangó) állapotokhoz vezethet, mint a csontritkulás. Ha kétségei vannak a diagnózisának pontosságáról, akkor háziorvosával vizsgálják át az eredményeket.
-
Lehet-e zab az étrendemben?
Ez nem egyértelmű. Néhány szakértő úgy gondolja, hogy a cöliákiásoknak kerülni kell a zab fogyasztását, mások pedig úgy vélekednek, hogy kis mennyiségben a betegek többsége képes azt tolerálni, mivel a zabban található fehérjék nem játszanak jelentős szerepet a lisztérzékenységben. Ezt a kérdést érdemes kezelőorvosával, vagy dietetikusával megbeszélni.
-
Honnan tudhatom, hogy mit ehetek, és honnan kaphatok segítséget?
-
Van-e más módja a lisztérzékenység tesztelésének?
Napjainkban már elérhető olyan genetikai teszt, amely a lisztérzékenységgel szoros kapcsolatban álló örökletes markereket azonosítja. Ezek a tesztek a HLA (Humán Leukocita Antigén) DQ2 és DQ8 allél típusokat mutatják ki. Pozitív eredmény nem jelenti cöeliakia fennállását, hiszen az átlag populáció 30%-a is hordozza ezeket a markereket, mégsem lisztérzékeny. Ellenben majdnem az összes lisztérzékeny ember pozitív a DQ2 és DQ8 allélokra nézve, így a negatív eredmény ki tudja zárni a cöliákiát azoknál az egyéneknél, ahol az egyéb tesztek eredménye, a biopsziát is beleértve nem ad egyértelmű választ. Ezek a tesztek azoknak a családtagoknak a leghasznosabb, akik beleesnek a magas rizikójú csoportba, valamint azoknak, akiknek más diagnosztikai teszteredményei ellentmondásosak.