Hivatalos név
Lipoprotein(a)
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 01.10.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Kiegészítő információt nyújt az orvosnak a szívbetegség kialakulási kockázatáról . Célzott szűrés része lehet a koronáriás artéria betegség (coronary artery disease /CAD/) és a cerebrovaszkuláris betegség (cerebrovascular disease /CVD/) kimutatásában.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha valakinek a családi kórtörténetében emelkedett Lp(a) szint és/vagy fiatalabb életkorban bekövetkezett CAD szerepel. Akkor is hasznos a vizsgálat elvégzése, ha valaki szivbeteg, de a lipid profilja normál, vagy csak kissé megemelkedett koleszterin  és/vagy alacsony-sűrűségű lipoprotein (LDL) szintet mutat.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre van szükség. A legalkalmasabb az EDTA-val alvadásgátolt (lila-kupakos csőben levett) vér illetve ennek plazmája, de néhány laboratóriumban piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben levett vért illetve szérumot kérnek. A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs speciális teendő, azonban mivel az Lp(a) vizsgálatot a Lipid profil vizsgálattal együtt végzik, a vizsgálatot megelőzően  9-12 órás éhezésre lehet szükség.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A Lp(a) a szívbetegségek egyik független rizikó faktora. Az alacsony sűrűségű lipoproteinek (Low Density Lipoprotein, LDL) molekulák közé tartozik, csak itt  a lipid részhez Apolipoprotein (a)-nak nevezett molekula (is) kapcsolódik. A szervezetben az Apolipoprotein (a) akadályozhatja a plazminogén funkcióját (ezáltal vérrög kialakulását eredményezheti) és támogathatja az LDL molekulák artériafalakhoz való kitapadását, így felgyorsítja a plakkok kialakulást, és leszűkiti valamint megkeményiti az artériákat.

A Lp(a) moleulák egy lipidekben gazdag magból állnak, amelyet Apolipoprotein B-100 (Apo B-100) molekula és egy Apolipoprotein (a) molekula  vesz körül. A Lp(a) molekula mérete egy adott személy vérében meglehetősen állandó, de váltakozó az emberi populációban. A  Lp(a) mérete azért változhat egyedenként, mert az Apolipoprotein (a)-nak változó számú, de genetikailag meghatározott alegysége van. Ezt az alegységet kringlesnek nevezik, és ahogy a kringles száma nő, úgy nő a  Lp(a) molekula mérete is.

Genetikai meghatározottsága révén az Lp(a) szint egy személyben  egy életen át meglehetősen állandó. Ez a szint kissé alacsonyabb a férfiakban, mint a nőkben, ráadásul az utóbbiaknál menopausaban még kissé emelkedhet is a szint. Az Lp(a) etnikailag szintén változó: az afro-amerikai populációhoz tartozóknak 3-4-szer magasabb Lp(a) szintjük is lehet, mint a kaukázusiaknak, ugyanakkor, érdekes módon, nincs magasabb kockázatuk a CAD-ra, mint az alacsonyabb Lp(a)-val rendelkező populáció tagjainak. Bár ennek oka még nem teljesen tisztázott, lehetséges, hogy azért, mert náluk az Lp(a) molekula mérete és a vérben mérhető koncentráció között nincs összefüggés, ellentétben az európai leszármazottakkal, ahol a nagyobb méretű Lp(a) formákhoz a vérben alacsonyabb koncentráció, a kisebb molekulákhoz pedig magasabb koncentráció tartozik.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az Lp(a) vizsgálatát - rendszerint más lipid-meghatározásokkal együtt, a szív koronáriás artéria betegségének (CAD) és a cerebrovaszkuláris betegség (CVD) kockázatának megítélésére kérik. Előfordul, hogy akiknek családi kórtörténetében korai koronáriás artéria betegség szerepel, azoknál elsőként Lp(a)-t és néhány egyéb kardiális kockázati marker ( mint pl. Apo A, Apo B, hs-CRP, Homocystein) meghatározását kérik.

Ezeket a vizsgálatokat kérhetik azoknál is, akik már átestek szív- vagy érrendszeri betegségen, és akiknek normál vagy kissé emelkedett lipid szintjük van. Ennek az az oka, hogy a szívrohamon átesett emberek 50%-ának normál a koleszterin szintje, ezért más, a szívbetegséggel szoros kapcsolatban lévő markert kell használni. Úgy vélik, hogy az Lp(a) szint meghatározása alkalmas erre a célra, mert az emelkedett Lp(a) szinttel rendelkező betegeknél a szív- és érrendszeri betegségek lefolyása súlyosabb, mint az alacsonyabb szinttel rendelkezőknél.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A Lp(a) meghatározását - általában más lipidekkel együtt - rendszerint azoknál kérik, akiknek családi kórtörténetében korán bekövetkező koronária artéria betegség szerepel, és az orvos emögött családi hiperkoleszterinémiát sejt. Azoknál a betegeknél is hasznos lehet az Lp(a) vérszintjének ismerete, akiknek szélütésük (stroke-juk) vagy szivrohamuk volt, de normál vagy csak kissé emelkedett lipid szintjük van.

Ritkábban menopausaban lévő nőknél is kérik az Lp(a) meghatározását azért, hogy kimutassák, hogy az Lp(a) szintnek - a csökkenő ösztrogén szinthez köthető - megemelkedése nőveli-e az illető kockázatát a CAD kialakulására. 

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

A Lp(a) szint genetikailag meghatározott, és viszonylag állandó marad az egyén élete során. Fontos tudni, hogy - a többi lipidféleséggel ellentétben - az életstílus és a legtöbb gyógyszer nem befolyásolja a vérszintet!

A magas Lp(a) megnöveli az egyén kockázatát a koronáriás artéria betegség és a cerebrovaszkuláris betegség kilakalulására, még akkor is, ha az illető egyéb lipid-komponensei a normál referencia tartományon belül vannak. A megnövekedett Lp(a) szint hozzájárulhat bármely aktuális szív- vagy érrendszeri betegség kialakulásához. Leggyakrabban emelkedett Lp(a) szint található az alábbi esetekben:

  • krónikus veseelégtelenség,
  • ösztrogén kiürülés,
  • családi hiperkoleszterinémia,
  • miokardiális infarktus (szívroham),
  • korai koronáriás artéria betegség,
  • heveny hypothyreosis,
  • cerebrális artériák sztenozisa,
  • szélütés (stroke),
  • kontrollálatlan diabetesz.

Úgy tűnik, hogy csak a magas Lp(a) szint okoz betegséget, az alacsony nem. Alacsony Lp(a) szint (leginkább mint következmény) fordulhat elő az alábbi esetekben:

  • alkoholizmus,
  • krónikus májbetegség,
  • alultápláltság.

Mit kell még tudnom?
Az Lp(a) meghatározása nem tartozik a rutin vizsgálatok közé. Bár az újabb irányelvek (pl. a "National Institutes of Health" (NIH) irányelvek az “Adult Treatment Panel III” (II-21 oldalon - elérhető a z aláhúzott szavakra kattintva available in PDF ) elismerik az Lp(a) hasznosságát a szívbetegségek kockázatának megítélésében, de nem ajánlják a vizsgálatot széleskörű szűrésre. Ez elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a Lp(a) szint genetikailag meghatározott, és szintje egy személynél meglehetősen állandó. Egyes gyógyszerekről illetve biológiailag aktív vegyületekről (pl. niacin, ösztrogének) kimutatták, hogy képesek kissé befolyásolni az Lp(a) szintet, de a hatásuk rövidtávúnak tünik. Nem egyértelműen tisztázott az sem, hogy ha sikerülne gyógyszeresen csökkenteni az Lp(a) szintjét, akkor ez a csökkenés ténylegesen csökkenti-e a szív- és érrendszeri események bekövetkezésének kockázatát. A szakértők jelenleg nem ajánlják a megemelkedett Lp(a) szint gyógyszeres kezelését, ugyanakkor erősen javasolják az alacsony denzitású lipoprotein (LDL - a "rossz koleszterin") szintjének csökkentését, amely segíthet az összkockázat csökkentésében.
Általánoságban: a lipideket nem érdemes mérni a következő esetekben:  súlyosabb fertőzések esetén, az akut miokardiális infarktus (szívroham), a stroke, vagy nagyobb sebészeti beavatkozások után 4 héten belül, túlzott alkohol felvételt követően, súlyos, szabályozatlan diabéteszben, terhességkor, gyors súlyvesztés alatt.

Gyakori kérdések

1. Miért  kéri az orvos több alkalommal is az Lp(a)  meghatározását ?
Általában a Lp(a) szintet csak egyszer szokták mérni, mert az értéke egy-egy személynél  meglehetősen állandó. Esetenként az orvos azért kérheti a vizsgálat megismétlését, hogy megerősítse a kezdeti szintet, vagy menopausaban lévő nőbetegeknél lássa, jelentősen megnőtt-e a kockázata valamilyen szív- érrendszeri betegség kialakulásának. Ritka esetekben kérhetik a lipidcsökkentő kezelés hatásának monitorozására is.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?