Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A vérből történő klorid meghatározást leggyakrabban rutin vizsgálat részeként, más elektrolitokkal együtt végzik. Célzottan néhány speciális esetben (pl. hosszantartó hányás, hasmenés, gyengeség, légszomj) kérik. Az eredmény fontos lehet, ha az orvos az elektrolitegyensúly-zavar okát keresi. A klorid meghatározást bizonyos kezelések hatékonyságának nyomon követésekor, gyakran vérgáz meghatározással együtt kérik.
A klorid koncentrációjának meghatározása akkor is hasznos, ha valakinél a vér pH-ja emelkedett. Ekkor a vizeletben lévő klorid koncentrációjából következtetni lehet arra, hogy a pH-emelkedést sóvesztés okozta-e (pl. dehidráció, hányás vagy vizelethajtó használata révén, amikoris a vizelet klorid koncentrációja nagyon alacsony), vagy bizonyos hormontöbblet, úgymint kortizol vagy aldoszteron (amikoris a vizelet klorid koncentrációja magasabb a normál értéknél). A vizelet kloridot meghatározását a nátrium meghatározással együtt az alacsony sótartalmú diétára fogott páciensek ellenőrzésére is fel szokták használni. Ha a nátrium és a klorid szint nem csökken, az orvos tudja, hogy a beteg nem tartja be a diétát.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A klorid vérvizsgálatot szinte soha nem kérik önmagában. Általában az elektrolit panel, az alap vagy átfogó metabolikus panel részeként a szokásos rutin kivizsgálás során, vagy valamilyen krónikus betegségben szenvedő beteg diagnosztizálása során alkalmazzák. Ezek között a leggyakoribbak: a magas vérnyomás, szívelégtelenség, máj- és vesebetegségek.
A vizeletből történő klorid-meghatározás eredményét a nátrium mérési eredményével együtt szokták értékelni. Az adatok alapján következtetni lehet arra, hogy a páciensnél fennáll-e a sav-bázis egyensúly zavara, vagy a vér kóros klorid szintjének más oka van.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.
Az emelkedett klorid-szint (amelyet hyperchloraemiának hívnak), általánosságban dehidrációt jelez, de megjelenhet minden olyan kórfolyamatban, amely magas nátriumszinttel jár. Hyperchloraemia jelenhet meg akkor is, amikor túl sok alkálikus vegyület elvesztése történik a szervezetből, (amely metabolikus acidózist eredményez), vagy hyperventilációt követően, (amely respiratorikus alkalózishoz vezet).
A vér csökkent klorid szintje (amelyet hypochloraemiának hívnak) minden olyan betegségnél megfigyelhető, ahol a vér nátriumszintetje is alacsony. A leggyakoribb betegségek, állapotok: hosszantartó hányás vagy gyomorleszívás, krónikus hasmenés, emphysema vagy más krónikus tüdőbetegség (amely respiratórikus acidosist okoz), vahy ha a szervezetből savvesztés történik (amelyet metabolicus alkalózist eredményez).
Mit kell még tudnom?
Minden olyan gyógyszer befolyásolhatja a vér klorid szintjét, amely a nátrium koncentrációra hat. Ezen kívül azok a vegyületek hatnak leginkább a klorid koncentrációra, amelyek a vér pH-ját drasztikusan befolyásolják. Ilyenek pl. a szódabikarbóna, vagy az úgynevezett antacidok, - különösen, ha valaki az előírtnál nagyobb dózisban szedi.
A klorid rutinszerű vizsgálatakor különösen fontos betartani a mintavételre vonatkozó előírásokat. Ezek közül az éhgyomorra történő vérvétel az egyik legfontosabb; ezzel elkerülhető a klorid szint étkezést követő természetes csökkenése, a fals hypochloraemia eredmény.
.png)