Más néven
Cl
Hivatalos név
Klorid
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 26.02.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A szervezet elektrolit- vagy sav-bázis egyensúlyában bekövetkezett zavar meghatározására, illetve a terápia monitorozására.

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Önmagában ritkán kérik a vizsgálatot. Más elektrolitokkal (nátrium, kálium) együtt, vagy a metabolikus panel részeként kérik, ha felmerül az elektrolitháztartás zavara, vagy az ezt befolyásoló betegség lehetősége.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre, vagy vizeletmintára.
Vér esetén piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben levett vér alkalmas.
Vizeletből történő meghatározáshoz 24 órás gyűjtött vizelet kell. (lásd Fogalomtár.) A vizeletet 10 mL jégecetre kell gyűjteni, és az ürítés meghatározásához a laboratóriummal közölni kell a mennyiséget.
Egyéb speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs tennivaló.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A klorid az elektrolitok közé tartozik. Negatív töltésű molekula, amely más elektrolitokkal (káliummal, nátriummal, HCO3-mal) együtt együtt segít szabályozni a folyadék mennyiségét a szervezetben, és fenntartani a sav-bázis egyensúlyt. A klorid jelen van minden testfolyadékban, de legmagasabb koncentrációban és a sejten kívüli folyadékokban, a vérben található. Legtöbbször a klorid koncentráció-változása jól tükrözi a nátrium szint változását, sav-bázis egyensúlyzavar esetén azonban a vér klorid-szintje a nátrium koncentrációjától függetlenül is változhat (puffer-hatás).
A klorid részt vesz a sejtekben, pontosabban a sejtmembránokon  lejátszódó elektromos folyamatokban is: nyugalmi helyzetben segít fenntartani az elektromos semlegességet, ingerület esetén a potenciálváltozást.
A szervezetbe a klorid a táplálékkal, leginkább a nátrium és klorid molekulákból álló konyhasóval jut be. A klorid többsége a gastrointestinális traktuson (gyomor-bélcsatornán) keresztül felszívódik, a felesleges mennyiség pedig kiválasztódik a vizelettel. A klorid vérszintje normál körülmények között meglehetősen állandó. (Jelentéktelen csökkenés tapasztalható étkezést követően, mivel a gyomor étkezés után savat termel, ehhez kloridot használ fel a vérből).

Hogyan történik a mintavétel?
A vérvétel a kar könyökhajlati vénájába vezetett tű segítségével történik. A vizeletből történő meghatározáshoz 24 órás, jégecetre gyűjtött vizelet szükséges.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A vérből történő klorid meghatározást leggyakrabban rutin vizsgálat részeként, más elektrolitokkal együtt végzik. Célzottan néhány speciális esetben (pl. hosszantartó hányás, hasmenés, gyengeség, légszomj) kérik. Az eredmény fontos lehet, ha az orvos az  elektrolitegyensúly-zavar okát keresi. A klorid meghatározást bizonyos kezelések hatékonyságának nyomon követésekor, gyakran vérgáz meghatározással együtt kérik.
A klorid koncentrációjának meghatározása akkor is hasznos, ha valakinél a vér pH-ja emelkedett. Ekkor a vizeletben lévő klorid koncentrációjából következtetni lehet arra, hogy a pH-emelkedést sóvesztés okozta-e (pl. dehidráció, hányás vagy vizelethajtó használata révén, amikoris a vizelet klorid koncentrációja nagyon alacsony), vagy bizonyos hormontöbblet, úgymint kortizol vagy aldoszteron (amikoris a vizelet klorid koncentrációja magasabb a normál értéknél). A vizelet kloridot meghatározását a nátrium meghatározással együtt az alacsony sótartalmú diétára fogott páciensek ellenőrzésére is fel szokták használni. Ha a nátrium és a klorid szint nem csökken, az orvos tudja, hogy a beteg nem tartja be a diétát.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A klorid vérvizsgálatot szinte soha nem kérik önmagában. Általában az elektrolit panel, az alap vagy átfogó metabolikus panel részeként  a szokásos rutin kivizsgálás során, vagy valamilyen krónikus betegségben szenvedő beteg diagnosztizálása során alkalmazzák. Ezek között a leggyakoribbak: a magas vérnyomás, szívelégtelenség, máj- és vesebetegségek. 
A vizeletből történő klorid-meghatározás eredményét a nátrium mérési eredményével együtt szokták értékelni. Az adatok alapján következtetni lehet arra, hogy a páciensnél fennáll-e a sav-bázis egyensúly zavara, vagy a vér kóros klorid szintjének más oka van.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Az emelkedett klorid-szint (amelyet hyperchloraemiának hívnak), általánosságban dehidrációt jelez, de megjelenhet minden olyan kórfolyamatban, amely magas nátriumszinttel jár. Hyperchloraemia jelenhet meg akkor is, amikor túl sok alkálikus vegyület elvesztése történik a szervezetből, (amely metabolikus acidózist eredményez), vagy hyperventilációt követően, (amely respiratorikus alkalózishoz vezet).

A vér csökkent klorid szintje (amelyet hypochloraemiának hívnak) minden olyan betegségnél megfigyelhető, ahol a vér nátriumszintetje is alacsony. A leggyakoribb betegségek, állapotok: hosszantartó hányás vagy gyomorleszívás, krónikus hasmenés, emphysema vagy más krónikus tüdőbetegség (amely respiratórikus acidosist okoz), vahy ha a szervezetből savvesztés történik (amelyet metabolicus alkalózist eredményez).

Mit kell még tudnom?
Minden olyan gyógyszer befolyásolhatja a vér klorid szintjét, amely a nátrium koncentrációra hat. Ezen kívül azok a vegyületek hatnak leginkább a klorid koncentrációra, amelyek a vér pH-ját drasztikusan befolyásolják. Ilyenek pl. a szódabikarbóna, vagy az úgynevezett antacidok, - különösen, ha valaki az előírtnál nagyobb dózisban szedi.
A klorid rutinszerű vizsgálatakor különösen fontos betartani a mintavételre vonatkozó előírásokat. Ezek közül az éhgyomorra történő vérvétel az egyik legfontosabb; ezzel elkerülhető a klorid szint étkezést követő természetes csökkenése, a fals hypochloraemia eredmény.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe