Méhnyakrák

Röviden

Utoljára frissítve:
2022-12-27
Mi ez a betegség?

A méhnyakrák kialakulásának oka a méhnyak sejtjeinek túlzott szaporodása. A méhnyak a női méh elkeskenyedő, alsó része. Kúp alakú, összeköti a méh felső részét a hüvellyel és ez képezi a szülőcsatorna „bejáratát” is.

A méhnyakrák lassan alakul ki. A legkorábbi, rákot megelőző állapotot a méhnyakot kívülről és belülről borító sejtek némelyikének kóros elváltozásai jelentik. Ezeket az elváltozásokat mutató sejteket a nőgyógyászati citológiában „atipusos sejteknek” nevezzük. Az atipusos sejtek nem csak a rákot megelőző állapotra jellemzők, hanem a méhnyak sejtjeit érő ingerlésre vagy fertőzésre adott válaszként is megjelenhetnek. Rákot megelőző állapotban az atipusos sejtek idővel egyre kórosabbá válnak és kezelés nélkül kifejlődik a rák. Ekkor a közepes mértékű sejtelváltozások utalnak a laphámsejt-réteg alacsony vagy magas fokú intraepithelialis léziójára. Ha ezek a sejtek ráksejtekké alakulnak, akkor kezdetben csak a méhnyak felszíni rétegében és a nyáktermelő mirigyekben találhatók (in situ). Kezelés nélkül a ráksejtek tovább terjednek, a méhnyak támasztó szöveteit is benövik és képesek a test egyéb részeibe is szóródni.

A méhnyakrák az esetek 80-90%-ban elszarusodó laphámsejt rák, amely a méhnyak külső felszínét borító laphámsejtekből alakul ki. A második leggyakoribb forma a mirigyrák (adenocarcinoma), amely a méhnyak belsejében lévő nyáktermelő mirigysejtekből jön létre. Ritkán a két típus keveréke is előfordulhat.

Korai felismeréssel, különösen a laphámsejtes rák jól kezelhető, kezelés nélkül viszont majdnem minden esetben végzetes kimenetelű. Adott idő múlva a méhnyakrák képes szóródni, áttétet ad a méhbe, húgyhólyagba, végbélbe, hasfalba, és eléri a medencei nyirokcsomókat is. A rákos sejtek betörnek a test más, távolabbi szerveibe is.

A méhnyakrák nőknél (a mellrák után) a második leggyakoribb rák típus világszerte. A tovább terjedő méhnyakrák egykor a fejlett országokban - így az Egyesült Államokban is - nagyon gyakori kórkép volt. A nőgyógyászati citológiai vizsgálat bevezetését követően a rákos és rákot megelőző méhnyak elváltozásokat időben fel lehet fedezni, így a méhnyakrák előfordulási aránya sok országban akár 70%-kal is csökkent. A fejlődő országokban szűrőprogramok hiányában a méhnyakrák továbbra is súlyos probléma.


Kockázati tényezők

Az utóbbi évek felismerése, hogy a humán papillomavírus (HPV) fertőzés a legfontosabb kockázati tényező a méhnyakrák kialakulásában. A HPV csoport kb. 100 vírusból áll, szemölcsöket okoznak a test különböző helyein, beleértve a méhnyakot is. A nemi szervek sejtjeiben megbúvó HPV-k szexuális úton terjedhetnek.

A HPV méhnyakban előforduló törzsei a méhnyakrák előidézését tekintve „magas kockázatú” és „alacsony kockázatú” kategóriába sorolhatók. pl. a HPV 6 és HPV 11 okozza a legtöbb esetben a nemi szerveken megjelenő szemölcsöket, de „alacsony kockázatú”-nak ítélhetők, mert csak ritkán okoznak rákot. Más HPV törzseket, mint a HPV 16, 18, 33 és 45 „magas kockázatú”-nak tartunk, mert esetükben fokozott a méhnyak- és hüvelyrák kialakulásának veszélye.

Azoknál a nőknél, akik fiatalon kezdenek nemi életet, sok partnerük van vagy olyan partnerük van, akinek több más kapcsolata is van illetve volt, nagy a HPV fertőzés kockázata. Ugyanez mondható el azokról is, akik HIV fertőzöttek (AIDS) és/vagy legyengült az immunrendszerük. A dohányzás is gyengíti az immunrendszert és a dohányzók esetében kétszer olyan gyakran fordul elő méhnyakrák, mint a nemdohányzóknál.


Tünetek

A rákot megelőző méhnyak elváltozások általában nem okoznak tüneteket. A méhnyakrák különösen veszélyes volta abban rejlik, hogy amikor a nők észlelik a szokatlan tüneteket (pl. fokozott hüvelyfolyás és/vagy a normálistól eltérő vérzés két menstruáció között vagy közösülés után) a rák már általában kifejlődött és szóródhatott a szomszédos szövetekbe.

A rákon kívül sok más oka is lehet a normálistól eltérő hüvelyi vérzésnek és folyásnak. Fontos ezért az orvosi szűrővizsgálat, ami fényt derít a tünetek okára.


Laboratóriumi vizsgálatok

Nőgyógyászati citológiai vizsgálat
A citológiai vizsgálat során sejteket gyűjtenek a méhnyakról és a mintából kenetet készítenek tárgylemezre, amelyet mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá. Az eljárás széles körben alkalmazott a méhnyak sejtjeinek a rákot megelőző és rákos elváltozásainak kiszűrésére. Szakmai körökben egyetértés van abban, hogy a citológiai szűrést - kismedencei vizsgálattal együtt - 18 éves kortól vagy amikor a nő nemi életet kezd (bármelyik következik is be előbb) célszerű évente elvégezni. A szűrővizsgálat gyakoriságát a későbbiekben az orvossal kell megbeszélni, mivel a kontroll gyakorisága függ a kórtörténettől. A citológiai technika az utóbbi időben rendkívül sokat fejlődött (lehetővé vált pl. a megbízható gyorsfestés, a számítógéppel támogatott képértékelés, stb.), a tapasztalt szakember azonban nem pótolható!

HPV vizsgálat
A vizsgálattal a HPV kimutatására és osztályozására van mód. Az Amerikai Szülész Nőgyógyász Társaság (ACOG) 2003 augusztusában közzétett egy útmutatást, melyben azt ajánlják, hogy a 30 évnél idősebb nőknél a citológiai és kismedencei vizsgálatok mellett a méhnyakrák szűrésére ajánlott a HPV DNS kimutatás elvégzése is. (30 év alatt azért nem szükséges elvégezni ezt a vizsgálatot, mert bár ekkor is jelen lehet a HPV, de ez a tapasztalatok szerint ritkán vezet méhnyakrák kialakulásához.) A HPV DNS teszt kimutatja a leggyakoribb „magas kockázatú” csoportba tartozó HPV típusok jelenlétét, de nem azonosítja a pontos típust. Az ACOG ajánlásának megfelelően, ha mind a HPV DNS, mind a citológiai vizsgálat eredménye negatív, és a nőnek olyan alapbetegsége, amely a szervezet immunrendszerének legyengülésével járhat (pl. HIV-fertőzés), akkor a következő citológiai és HPV DNS vizsgálatot elegendő három év múlva megismételni, (de az évenkénti kismedencei vizsgálatot célszerű elvégezni).

Ha a HPV DNS teszt és/vagy a citológiai vizsgálat kórosnak bizonyul, a vizsgálatokat gyakrabban kell elvégezni. Ugyanez a helyzet azoknál a betegeknél, akiknek olyan alapbetegségük van, ami legyengült immunitást eredményez (pl. HIV-fertőzés).

Általában nincs szükség a HPV pontos típusának vagy törzsének azonosítására, de ha mégis, akkor egyéb DNS vizsgálati módszerek állnak a laboratórium rendelkezésére. Az orvos számára plusz információt a HPV jelenlétének és pontos törzsének meghatározása csak azoknál a nőknél adhat, akiknek kóros citológiai eredményük van.
A HPV-fertőzöttség és a méhnyakrák közötti összefüggés nem egyértelmű. Bár bizonyított kapcsolat van néhány HPV törzs és a megnövekedett méhnyakrák kockázat között, a legtöbb nő esetében, akiknek HPV fertőzésük van, nem fejlődik ki méhnyakrák, ugyanakkor sok nőnél, akiknek méhnyakrákja van, nem áll fenn HPV fertőzés. A kutatók azt feltételezik, hogy a HPV mellett egyéb tényezők is szerepet játszanak a méhnyakrák kialakulásában, de végül is a HPV vizsgálat a leghasznosabb kiegészítő teszt a citológiai vizsgálat mellett.

Egyéb vizsgálatok:

* Hüvelytükrözés: Ellenőrző vizsgálat, amely során enyhe savat kennek a méhnyakra és egy nagyító műszerrel közelről vizsgálják a méhnyak felületét, ellenőrzik a kóros területeket. Az enyhe sav helyett jódos oldatot is használhatnak (Schiller teszt), ennek hatására az ép sejtek barnára, a kóros sejtek fehér vagy sárga színűre színeződnek.
* Próbakimetszés: Ha a kóros területek a méhnyakon találhatók, akkor egy kis szövetdarabot eltávolítanak kórszövettani vizsgálat céljára. A próbakimetszés és mikroszkópos értékelés az egyetlen módja annak, hogy biztosan meg lehessen mondani, vajon a kóros sejtek rákot illetve rákot megelőző állapotot jelentenek, vagy más ok miatt reagálnak a méhnyak felszínének sejtei.


Besorolás

(Staging), citológiai fokozatok (Grading)
Ha valakinél rákot találnak, akkor úgynevezett besorolást kell végezni. A besorolás a diagnózis fontos lépése, a kezelés és kórjóslat ugyanis nagyban függ a rák besorolásától. Ez a besorolás klinikai jellegű, és nem tévesztendő össze a citológiai eredményeknél feltüntetett fokozatokkal (grading).
A klinikai besorolás alapját az képezi, hogy a rák milyen gyorsan terjed és milyen szerveket érint. A besorolás 0 stádiumtól (a rák csak a méhnyakat borító sejteket érinti) a IVB stádiumig (a rák áttétet a test távoli területeire - pl. a tüdőbe - is) terjed.
A citológiai osztályozásnál helyenként még használják a régi, leírójáról Papanicolaounak nevezett, Pap-pal vagy P-vel jelölt, ötfokozatú skálát.
A Papanicolaou osztályozás fokozatai:
P0: a minta nem értékelhető
P1: a mintában normál sejtek vannak, és nem merül fel a tumor gyanúja
P2: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, de nem merül fel a tumor gyanúja
P3: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél esetenként felmerül a tumor gyanúja
P4: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél erős a gyanú a tumorra
P5: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, minden jel tumorra utal.

A Papanicolaou osztályozás helyett a cervix citológiában ma már az úgynevezett CIN és Bethesda féle SIL osztályozást használják. A CIN a Cervical Intraepithelial Neoplasia rövidítése, és a leleteken CIN-nel (vagy csak C-vel) jelölik.
A CIN fokozatai:
CIN I: enyhe dysplasia vagy kóros sejtnövekedés
CIN II: közepes mértékű dysplasia
CIN III: nagyfokú dysplasia
CIN IV (vagy CIS): invazív carcinóma.
A SIL a Squamous Intraepithelial Lesion (szöveten belüli laphámsejt léziók) rövidítése. A kisfokú SIL (Low Grade SIL) megfelel a CIN I-nek, a nagyfokú SIL (High Grade SIL) a CIN II-től a CIS-ig.

Az osztályozásokon kívül a citológiai leleteken gyakran más megfigyelések is szerepelnek. Ezek - más vizsgálati eredményekkel együtt - fontos információval szolgálhatnak a diagnózis elkészítéséhez.


Kezelések

A méhnyakrák kezelése a betegség stádiumától függ. Ha a rák csak a méhnyak felszínére korlátozódik vagy a méhnyakon belül marad, akkor a kóros sejteket tartalmazó szövetet sebészi úton el lehet távolítani, illetve fagyasztással vagy lézer technikával el lehet pusztítani.
A kiterjedtebb méhnyakráknál az érintett szövetek, szervek sebészi eltávolítása szükséges, amit sugárkezelés követ, ez a maradék rákos sejteket pusztítja el. A biológiai kezelés, mint pl. az interferon bizonyos esetekben segít, de ha a rák áttétet ad, akkor már kemoterápiára is szükség van.

Mivel a módszerek, a kezelési módok és a gyógyszerek folyamatosan fejlődnek, ezért a páciens - a nőgyógyász onkológusával megbeszélve - általában többféle kezelési mód közül választhatja ki a számára legmegfelelőbbet.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven továbi információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/360/mehnyakrak---kis-figyelemmel-megelozheto címen.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
NCI (2002 January 22, Updated). What you need to know about Cancer of the Cervix [96 paragraphs]. National Cancer Institute, cancer.gov [On-line information]. Available online

S4
ACS (2000 February 4), Cervical Cancer [27 pages]. American Cancer Society, Cervical Cancer Detailed Guide [On-line information]. Available online

S5
CDC (2002). Cervical Cancer and Pap Test Information [13 paragraphs]. The National Breast and Cervical Cancer Early Detection Program [On-line information]. Available online: http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/info-cc.htm

S6
MEDLINEplus (2001 January 26, Updated). Cervical Cancer [26 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information [On-line information]. Available online: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000893.htm

S7
Nuovo, J. et. al (2001 September 1). New Tests for Cervical Cancer Screening [26 paragraphs]. American Family Physician (AAFP) [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20010901/780.html

S8
Canavan, T., and Doshi, N. (2000 March 1). Cervical Cancer [32 paragraphs]. American Family Physician (AAFP) [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20000301/1369.html

S9
(Taken from http://odphp.osophs.dhhs.gov/pubs/GUIDECPS/text/CH09.txt) Screening for Cervical Cancer [22 paragraphs]. WebMD Health [On-line information]. Available online: http://my.webmd.com/content/article/1680.50756

S10
Zoorob, R., et. al. (2001 March 15). Cancer Screening Guidelines [21 pages] American Family Physician (AAFP) [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html

S11
(2004 Copyright). Human Papilloma Virus (HPV) [29 paragraphs] American Cancer Society [On-line information]. Available online

S12
Bren, L. (2004 January February). Cervical Cancer Screening [18 paragraphs]. FDA Consumer Magazine [On-line article]. Available online: http://www.fda.gov/fdac/features/2004/104_cancer.html

S13
(2004 Copyright). Human Papillomavirus (HPV) [8 paragraphs]. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line testing information]. Available online: http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_302a.jsp#3465668

S14
(2004 May 4). Revised Cervical Cancer Screening Guidelines Require Reeducation of Women and Physicians [9 paragraphs]. ACOG [On-line news release]. Available online: http://www.acog.org/from_home/publications/press_releases/nr05-04-04-1.cfm?printerFriendly=yes

S15
(2004 Copyright). The High-Risk HPV Test: A Breakthrough in Cervical Cancer Screening [8 paragraphs]. The HPVtest.com [On-line information from Digene Corportaion] Available online: http://www.thehpvtest.com/factsheet.htmlNote: Also called Digene to ask about result reporting, 1-800-344-3631


Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

Personal Pap Smear Scheduling Reminder
National Cancer Institute: What you need to know about cancer of the cervix

American Cancer Society: All About Cervical Cancer

National Cervical Cancer Coalition

American Academy of Family Physicians: Cancer Screening Guidelines

CancerLinks

Revised Cervical Cancer Screening Guidelines Require Reeducation of Women and Physicians

ASCCP: Consensus Guidelines

Mutass többet

Hasznos információk

No items found.

No items found.

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek
No items found.
Laboratóriumi vizsgálatok
No items found.
No items found.
No items found.
Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.
Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
Hol található a laboratórium?
Hogy tudok időpontot kérni?
Mennyibe kerül a vizsgálat?
Űrlap mutatása
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.