A limfóma a nyirokrendszer daganatos megbetegedése, mely gyakran egy vagy több nyirokcsomóban alakul ki azáltal, hogy a limfocitáknak nevezett fehérvérsejtek kontrollálatlan növekedésbe és osztódásba kezdenek.

A limfociták a szervezet természetes védekező (immun) rendszerének fontos alkotóelemei. Segítenek a kórokozókkal szembeni védelemben, amellett, hogy számos más funciójuk is van. A limfociták folyamatosan keringenek a szervezetben, mind a vérben, mind a nyirokrendszerben.

A nyirokrendszer a nyirokcsomók és a nyirokerek hálózata, melynek feladata, hogy a szövetekben keletkező folyadékot elvezesse és „nyirok(nedv)” formájában visszajuttassa a véráramba.

A nyirokcsomók önállóan vagy csoportosan, láncszerűen felfűzve fordulnak elő a szervezetben a nyirokerek mentén a nyakon, hónaljban, mellkasban, hasban és a lágyékban. A nyirokcsomók megszűrik a nyirokfolyadékot, elpusztítva ezzel számos mikróbát és a nyirokban lévő abnormális sejteket. A nyirokcsomókban többféle limfocita található:

A T-limfociták elősegítik az immunrendszer összehangolt működését. Elindítják az immunválaszt, ellenőrzik annak erősségét, illetve, ha már nincs szükség a működésére, akkor leállítják azt. Emellett, felismerik az idegen struktúrákat és elindítják az eltávolításukat végző folyamatokat.

A B-limfociták termelik az ellenanyagokat (antitesteket). Az ellenanyagok olyan fehérjék, amelyeket például fertőzések alkalmával abból a célból termel a szervezet, hogy védekezni tudjon olyan betegségekkel szemben, mint pl. a kanyaró, mumpsz vagy a hepatitis.

A természetes ölő (Natural Killer; NK) sejtek a vérben lévő összes limfocita 10-15%-át teszik ki. Az NK-sejtek megtámadják és elpusztítják az olyan kóros sejteket, mint a tumorsejtek vagy a vírussal fertőzött sejtek.

Ezek közül a limfociták közül valamelyik, vagy több is érintett lehet limfómás megbetegedésben. Amint ezeknek a sejteknek a működése kicsúszik az ellenőrzés alól, a nyirokcsomóban a kóros limfociták „túlerőben” lesznek a normális sejtekhez képest és ez a nyirokcsomó megnagyobbodásához vezet. Az abnormális sejtek előbb vagy utóbb átterjednek (metasztázist, áttétet okoznak) egy vagy több másik nyirokcsomóra és az azokkal kapcsolatban lévő szervekre, mint pl. a lép, csontvelő, mandulák (orr-, garat) és a csecsemőmirigy. A nyirokcsomókon kívül limfóma kialakulhat számos más szövetben és szervben is, mint pl. a gyomor, bél és az agy.

A limfómák két fő csoportba oszthatók: A B-sejtes limfómák (melyek a leggyakoribbak) és a T-sejtesek. Emellett léteznek NK-sejtes limfómák is, de ezek nagyon ritkák.

A sejttípus szerinti csoportosítás mellett további osztályozás lehetséges a limfóma sejtek jellemzői, növekedési-szaporodási képességük, áttét képző sajátságaik alapján. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) több különböző limfóma típust különít el. A teljes lista elérhető „A limfoid daganatok WHO szerinti osztályozásának 2016-os módosítása” („The 2016 revision of the World Health Organization classification of lymphoid neoplasms”) című összefoglalóban.