A bárányhimlőt és az övsömört a herpeszvírusok családjába tartozó Varicella-zoster vírus (VZV) fertőzése okozza. A tesztek az immunrendszer által a VZV-fertőzésre adott válaszként termelt antitesteket, vagy magát a vírust mutatják ki.
Bárányhimlő és övsömör vizsgálatokat végezhetnek a VZV aktuális vagy korábbi fertőzésének kimutatására és diagnosztizálására. Az aktív fertőzés igazolására leggyakrabban nincs szükség laboratóriumi tesztre, mert a panaszok és tünetek alapján megállapítható a fertőzés. Atipikus bőrelváltozásokban szenvedő betegeknél a diagnosztikai teszt segít a fertőzés megerősítésében. Egyes betegeknél, különösen szervátültetetteknél és terhes nőknél, a tesztek felhasználhatók az aktuális fertőzés diagnosztizálására, vagy annak megállapítására, hogy kialakult-e immunitás egy korábbi fertőzés kapcsán vagy védőoltás miatt.
A bárányhimlő elleni vakcina 2019-ös bevezetése és széles körű alkalmazása előtt Magyarországon felnőtt korára szinte mindenki megfertőződött Varicella-zoster vírussal. A VZV látens formájában sok gyermekkorában fertőzött felnőttben van jelen, az új bárányhimlős esetek előfordulása jelentősen csökkent napjainkban. A vakcina két adagja körülbelül 98%-ban hatékony a fertőzés megelőzésében. Amennyiben mégis bekövetkezne a fertőzés, akkor többnyire enyhébb tünetek jelentkeznek.
A Varicella-zoster vírus bárányhimlőt okozhat fiataloknál és olyan felnőtteknél, akik nem kaptak oltást vagy korábban nem voltak kitéve a fertőzésnek. Az infekció erősen fertőző, emberről emberre terjed köhögés, tüsszögés vagy a hólyagokból származó folyadék érintése révén. Az elsődleges tünetek közé tartozik a viszkető bőrkiütés, amely körülbelül két héttel a fertőződés után jelentkezik. Ezt követően pattanásszerű papulák képződnek, amelyek kis, folyadékkal teli hólyagokká (vezikula) válnak. A hólyagok kifakadnak, beszáradnak, majd meggyógyulnak. Ez a folyamat két vagy három hullámban többszáz hólyag képződésével megy végbe, néhány nap alatt. A fertőzés megszűnését követően a vírus látens módon az érzőidegsejtekben megmarad. A fertőzés során a betegben antitestek képződnek, amelyek általában megakadályozzák, hogy újra elkapja a bárányhimlőt. Az élet későbbi szakaszában, legyengült immunrendszer esetén, azonban a vírus újra aktiválódhat, levándorolva az idegsejteken a bőrre, övsömört (herpesz zostert) okozva.
Az övsömör tünetei közé tartozik az enyhe vagy intenzív égő, illetve viszkető fájdalom a derék, az arc vagy más testtájon. Leggyakrabban egy helyen, a test egyik oldalán, azonban néha több helyen is előfordulhat. Néhány nappal azután, hogy a fájdalom, viszketés vagy bizsergés elkezdődik, kiütések képződnek, hólyagokkal vagy anélkül, ugyanazon a helyen. A legtöbb esetben a kiütés és a fájdalom néhány héten belül enyhül, és a vírus ismét látenssé válik. Néha több hónapig elhúzódó fájdalom azonban előfordulhat.
Az övsömör elleni vakcina már elérhető az idősebb felnőttek részére. A vakcina csökkenti annak kockázatát, hogy a vírus újra aktiválódjon, valamint csökkenti a tünetek súlyosságát, ha az övsömör mégis újra jelentkezne. 2006-ban az USA Immunizációs Tanácsadó Bizottsága (ACIP) ajánlást adott ki és javasolja minden 60 éves vagy annál idősebb felnőtt számára az övsömör elleni vakcinációt. A magyarországi Védőoltási Módszertani levél (2025. évi) nem tartalmaz ilyen ajánlást. A védőoltás nem javasolt a legyengült immunrendszerű betegek esetén.
A bárányhimlő és az övsömör a legtöbb esetben komplikációk nélkül gyógyul. Legyengült immunrendszerű embereknél, például a HIV/AIDS-ben szenvedőknél vagy a szervátültetettekben a betegség súlyosabb és tartósabb lehet. Néhány esteben nem válik látensé a fertőzés és átterjedhet a központi idegrendszerre is.
Terhes nőknél a VZV fertőzésnek való kitettség esetén a fertőzés magzatra való hatása attól függ, hogy a várandóság hányadik hetében következik be az expozíció, illetve, hogy az anya korábban ki volt-e téve a fertőzésnek. A terhesség első 20-30. hetében az elsődleges VZV fertőzés ritkán veleszületett rendellenességeket okozhat a születendő babában. Ha a fertőzés egy-három héttel a szülés előtt következik be, a baba bárányhimlővel születhet, illetve születése után megkaphatja, bár a babát részben megvédhetik az anyai antitestek. Ha az újszülött születéskor ki van téve VZV-nek, és nem rendelkezik anyai antitest védelemmel, akkor a VZV-fertőzés akár végzetes is lehet.
Hogyan történik a mintavétel?
A megfelelő minta attól függ, hogy az antitestek jelenlétének vagy magának a vírusnak a kimutatása érdekében végezzük-e a vizsgálatot.
Az antitest vizsgálathoz vérvétel szükséges, a vírus kimutatásához számos minta alkalmas lehet: hólyagbennék, vér, likvor, egyéb testfolyadék, vagy szövetminta.