A SARS-CoV-2 vírus 2019-ben Wuhanban jelent meg magas megbetegedési és halálozási aránnyal. Az általa okozott súlyos akut légúti tünetegyüttes, a COVID-19. A vírus fertőzőképességének meghatározása nehéz a kórokozó folyamatos evolúciója miatt. Fontos azonban tudnunk, hogy bár sok mutációt azonosítottak a mai napig, de a járványt okozó koronavírus változékonyságának is vannak határai, ugyanis a meghatározott számú összetevők rengeteg módon alkothatnak párt, de kevés olyan kombináció létezik, ami életképes.
A koronavírusok egyszálú RNS vírusok, melyek rendelkeznek lipid burokkal. Az általuk okozott megbetegedések kiválthatnak hétköznapi náthát és súlyos légúti megbetegedést is. Négy fő strukturális fehérjéből épülnek fel: a felületi Spike (tüske) fehérje, amely felismeri a gazdasejt receptorát és kötődik hozzá, segtíti a vírus bejutását a gazdasejtbe; a burkoló E fehérje, a mátrixfehérje (M) és a nukleokapszid (N) fehérje, amely megköti az RNS-t. A SARS-CoV-2 számos vizsgálata kimutatta a genomjában bekövetkezett változásokat, azaz a mutációkat. Ilyen például a D614G (brit-variáns) mutáció a SARS-CoV-2 Spike (tüske) fehérjéjében, amely gyorsan a SARS-CoV-2 legelterjedtebb változatává vált. A kutatások során azt is megfigyelték, hogy ez a mutáció egy sor más mutációval csoportosul.
Azonosították az nsp1 génben lévő kilenc nukleotid mutációjával rendelkező törzset, mely megtalálható a világ különböző területein COVID-19 betegek esetében. Ennek a mutációnak a gyakorisága 0,44%, de nem volt jelen minden vizsgált területen, például Olaszországban, Németországban és Ausztriában nem találták, míg Svédországban, Izraelben és az Egyesült Államokban azonosították. A SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének egyik talán legmeghatározóbb mutációja a brit variánsban felfedezett N501Y. Andrew Rambaut és mtsai kutatása szerint összesen 8 jelentős mutációt tudhat magáénak a vírus. Az N501Y a tüskefehérje receptor-kötődéséért felelős részében található és valószínűleg jobban képes kötődni az emberi receptorokhoz. Ezen kívül a sejtekbe jutás funkciójában és az immunrendszerünk átverésében okozhat változást. Az N501Y megtalálható a dél-afrikai (B.1.351) és a brazil (P.1) koronavírus variánsban egyaránt. Ugyanakkor az E484Q mutáció is jelen van a dél-afrikai (B.1.351) és a brazil (P.1 és P.2) változatban, valamint a New York-i-ban egyaránt (B.1.526). Lényegében ez a mutáció okolható azért, hogy a vírus képes megfertőzni a vuhani változaton átesett és a beoltott egyéneket egyaránt. Felfedezték az L452R kaliforniai mutációt (B.1.427 és B.1.429), ami megkerüli a korábbi védettséget, ugyanakkor sokkal fertőzőbbé is teszi a vírust.
Az azonban még nem világos, hogy van-e több, nagyobb fertőzőképességgel rendelkező változat a világon. A vakcinák hatékonyságát kikerülő mutációk az alábbiak: S494P, K417N, Q493L, F490S, R403K, F486L, L452R, E484K, K417T, E484Q, F490L és A475S. Továbbá, úgy tűnik, hogy a T478K mutáció teszi a Mexikóban található B.1.1.222 variánst a legfertőzőbb változattá. Susha Cheriyedath és mtsai feltételezik, hogy az RBD mutációk egyidejűleg fertőzőbbé tehetik a SARS-CoV-2-t és a vakcinák hatékonyságát is kikerülik, veszélyeztethetik a meglévő antitestalapú COVID-19 kezelési stratégiákat és oltásokat.
Indiában már dupla mutánst is kimutattak, ami a B.1.617. Ebben a variánsban két veszélyes mutáció, az L452R és az E484Q is jelen van. Ez a koronavírus rövid időn belül Nagy-Britanniában is megjelent.
Arra, hogy pontosan mennyi koronavírus mutáns létezik, a konkrét választ nem tudhatjuk, hiszen a világ nagy részén nincs sem oltás, sem tesztelés, sem génszekvenálás. Előfordulhat, hogy a hazai kutatások új Covid-változatot találnak és lesz magyar mutáns is. Az azonban biztos, hogy nagy valószínűség szerint egy globális kutatás több változatot találna, mint amennyiről jelenleg tudunk.
Készítette:
Némethné Balogh Dóra
.png)