Fiatal felnőttek koleszterin szűrése

December 30, 2022

   

             28.05.2020      

   

         

A koleszterin a szteroidok osztályába tartozó lipid, amelyből a szervezet szteroid hormonokat és epesavakat szintetizál. A koleszterint a máj szintetizálja, illetve táplálék formájában kerül a szervezetünkbe. A laboratóriumi vizsgálatok közül az összkoleszterin szinten kívül a HDL- és LDL- koleszterin arányát is szokás vizsgálni. Amennyiben a szérum összkoleszterin szintje meghaladja az 5,3 mmol/L értéket, javasolt a HDL- és LDL-koleszterinszint meghatározása.

Azokat a betegségeket, amelyekben a lipidek szintje magas, hiperlipoproteinémiáknak nevezzük. A hiperlipoproteinémiákat két csoportra oszthatjuk. Elsődleges hiperlipoproteinémiák például a poligénes hiperkoleszterinémia, a familiáris diszbétalipoproteinémia, illetve a familiáris hiperalfalipoproteinémia. Másodlagos hiperlipoproteinémiát okozhat az epepangás, bizonyos tárolási betegségek, a nefrózis-szindróma, a diabétesz mellitusz és a hipertireózis. A másodlagos hiperlipoproteinémiák szerzetten alakulnak ki, ezért ezek előfordulása gyakoribb. Kialakulásuk okaként szerepelhet például a túl sok kalóriabevitel és a lipidgazdag ételek fogyasztása, vagy az alkoholizmus.

A hiperkoleszterinémia, azaz a magas koleszterinszint kezdetben egy tünetek nélküli rendellenesség, amely évekig vagy akár évtizedekig jelen lehet mielőtt szívinfarktust, sztrókot vagy hirtelen szívmegállást okozna. Több nagyfokú tanulmány is készült azzal kapcsolatban, hogy a magas koleszterinszint összefüggést mutat a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával, amely szigorú életmódváltással és gyógyszeres kezelésekkel járhat a későbbiekben. A magas koleszterinszint ateroszklerózist okoz, azaz lipidplakkok rakódnak le az erekben, ezáltal az erek keresztmetszete szűkül és könnyebben kialakulhat a magasvérnyomás, a szívinfarktus vagy a sztrók. Minél korábban és minél hosszabb távon áll fenn valakinél magas koleszterinszint, annál nagyobb lesz hosszútávon az esélye annak, hogy kialakuljanak nála szív- és érrendszeri betegségek. Sajnos a hiperkoleszterinémia aluldiagnosztizált betegség, mivel több ajánlás alapján a koleszterinszint-szűrés rendszerint a középkorú betegeknél kezdődik. Fontos lenne azonban, hogy a magas koleszterinszint mielőbb kiderüljön és elkezdődhessen a megfelelő lipidcsökkentő kezelés, amellyel hosszútávon akár 30 %-kal csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének kockázata. Kutatások azt mutatják, hogy minél korábban elkezdődik a lipidcsökkentő életmódváltás vagy gyógyszeres terápia, annál nagyobb eséllyel lehet elkerülni az azzal járó betegségeket.

A fiatal felnőttek koleszterin szűrése mellett fontos a dohányzás mellőzésére, a rendszeres vérnyomás mérésre, az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra való ösztönzés, amelyek mind a szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzését szolgálják. Ez különösen fontos olyan személyek esetében, akiknek a családjában előfordul familiáris hiperkoleszterinémia. Egészséges fiataloknál 1-5 évente javasolt a koleszterinszint ellenőrzése, viszont, ha a normálisnál magasabb koleszterinszintet mérnek, esetleg a családban előfordult már megbetegedés, akkor rendszeres, 3-6 havi ellenőrzés is indokolt lehet a diéta és/vagy a gyógyszeres terápia hatásának nyomon követésére.

Készítette: Szénásy Dalma

     

Iratkozzon fel hírlevelünkre
Today is the day to build the business of your dreams. Share your mission with the world — and blow your customers away.
FELIRATKOZOM