14.05.2018
A koffein a természetben széles körben megtalálható alkaloid, a kávé fő hatóanyaga, de megtalálható a kakaóban, teában, és az ezekből készült élelmiszeripari termékekben: csokoládékban, üdítőkben, energiaitalokban, illetve sok vény nélkül kapható gyógyszerben is (pl. Quarelin).
Egészséges felnőttek vérében a felszívódott koffein mennyisége átlagosan 4 óra alatt csökken a felére. A koffein metabolizmusát a máj által termelt CYP1A2 citokróm fehérje végzi. Az ezt kódoló génnek kétféle allél variánsa ismert, a gyorsan metabolizáló*1A allél, és a lassan metabolizáló *1B allél. Ennek alapján háromféle genotípus jöhet létre: gyors/gyors, gyors/lassú, és lassú/lassú. Mivel a lassan átalakító változat domináns a gyors variánssal szemben,a heterozigóta (gyors/lassú) egyének szintén lassú bontók lesznek. Így tehát a három genotípus kétféle módon nyilvánul megfenotípusosan: az emberek kb. 46%-a gyors bontónak, kb. 54%-apedig lassú bontónak minősül.
Kimutatták, hogy a kávénak erőteljesebb hatása van azokra, akik lassabban dolgozzák fel a koffeint. A lassú koffeinbontóknak nagyobb kockázata van szívinfarktusra, mint azoknak, akik gyorsabban hatástalanítják a koffeint.
Irodalmi adatok alapján a gyors metabolizálók mérsékelt kávéfogyasztása (napi 2-3 csésze) kis mértékben még protektív hatású is a szívinfarktusra nézve, és a túlzott mértékű kávéfogyasztás (napi 4, vagy több) sem növeli esetükben a szívinfarktus esélyét. A lassú metabolizálók ellenben csak napi 1 csészével ihatnak, már 2-3 csésze is kismértékben növeli esetükben a szívinfarktus esélyét, túlzott mértékű kávéfogyasztásuk (napi 4, vagy több csésze) pedig jelentősen növeli a szívinfarktus esélyét.
Egy másik tanulmány szerint a koffeint fogyasztó lassú bontó nők fogamzó képessége gyengébb, és körükben valamivel nagyobb a vetélés esélye is.
A vizsgálat egy cső EDTA-val alvadásgátolt vérből, vagy alternatív megoldásként könnyen, fájdalmatlanul levehető szájnyálkahártya-törlet mintából is elvégezhető.
A DNS izolálást követően a kérdéses DNS szakaszt felsokszorozzuk, restrikciós enzimmel emésztjük, majd elektroforézissel láthatóvá tesszük az adott méretű PCR fragmentumokat. A vizsgálat eredménye csakúgy, mint az egyéb genetikai tesztek esetében, egész életre szól, tehát elég csak egyszer elvégezni azt az életünk során.
Mikor szükséges a tesztet elvégezni?
Tekintettel arra, hogy a kávéfogyasztás az egész világon, így hazánkban is rendkívül elterjedt, a teszt elvégzése bárkinek ajánlható. A genetikai teszttel meghatározható az öröklött koffeinlebontási képesség, és az egyén az eredmény szerint alakíthatja kávéfogyasztási szokásait, életmódját ezzel egészségesebbé téve.
Irodalom:
Cornelis és mtsai, 2004, J MedGenet, 41:758–762.
Cornelis és mtsai, 2006, JAMA, 295:1135-1141.
Sata és mtsai, 2005, Mol HumRep 11, 5: 357–360.
Készítette:
Dr. Csókay Béla, Ph.D.
.png)