Hivatalos név
Vasanyagcsere-vizsgálatok
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
24.06.2018.
Áttekintés

A vas nélkülözhetetlen a megfelelő számú normális vörösvértest létrejöttéhez, amelyek feladata az oxigén szövetekhez szállítása. A vas a hemoglobin elengedhetetlen összetevője; ez az a fehérje, amely megköti az oxigént a tüdőkben, majd felszabadítja azt, amint a vérárammal a test más részeibe jut. Az alacsony vasszint vérszegénységhez vezethet, ilyenkor a szervezet nem rendelkezik elegendő vörösvértesttel. Más esetekben túl sok vas gyűlhet fel a szervezetben. Ez több szervet is károsíthat, beleértve a májat, szívet és a hasnyálmirigyet. A vasanyagcsere megítélésére több vizsgálat használatos, amelyeket nem mindig együttesen alkalmaznak. Bármelyiknek a változása segítheti az orvost annak eldöntésében, hogy a szervezetben vashiány vagy vastúlsúly van-e.

 

A vasanyagcsere megítélésére használt tesztek
Szérumvas

 A szérumban található vas mennyiségének meghatározása (szérum: a vér megalvadása után megmaradó, sejtmentes folyadék)

Teljes vaskötő kapacitás

(TVK, TIBC, ma már inkább a transzferrinszaturáció) – annak a mérőszáma, hogy a vérben található transzferrin mennyi vasat képes szállítani, milyen a transzferrin vassal való telítettségének a mértéke. A transzferrin az a fehérje, amelyik a vasat a belektől a felhasználó sejtekig szállítja. A szervezet a transzferrint a vasigénytől függően termeli; amikor a vasraktárak kimerülnek, a transzferrinszint emelkedik, és fordítva. Egészséges egyénekben a transzferrin kötőhelyeinek kb. egyharmada szállít vasat, vagyis ennyi a transzferrinszaturáció.


 

 

 

Szérumferritin

A vasraktárakban tárolt vas mennyiségét tükrözi; a ferritin a legfőbb vasat tároló fehérje a sejtekben.

Hemoglobin és hematokrit

Ezeket a vizsgálatokat a teljes vérkép részeként végzik. A kettő közül bármelyik alacsony értéke vérszegénységet jelez, amely nagyon gyakran vashiány következtében alakul ki. A vörösvértestek átlagos méretét (MCV – Mean Cell Volume) és a vörösvértestekben található átlagos hemoglobin mennyiségét (MCH – Mean Cell Hemoglobin) ugyancsak meghatározzák a teljes vérkép keretében. Vashiányos állapotban nem képződik elég hemoglobin, ezért a vörösvértestek kisebbek és halványabbak a normálisnál. Az MCV és az MCH is alacsony.

Cink-protoporfirin

 (ZPP, Zn – cink) – A protoporfirin a hemoglobin vasat tartalmazó hem részének előalakja. Ha nem áll rendelkezésre elegendő vas, akkor helyette más fémion – például cink – kapcsolódik a protoporfirinhez. A cink-protoporfirin mennyisége emelkedett vashiányban. A ZPP-t néha szűrőtesztként alkalmazzák, különösen gyermekeknél. A kóros eredmény azonban nem csak a vashiányra jellemző, ezért az emelkedett értékeket más vizsgálattal is meg kell erősíteni.

HFE gén vizsgálat

A hemokromatózis egy gyakori öröklött betegség, amelyben a szervezet túl sok vasat vesz fel. Legtöbbször egy jellegzetes gén, a HFE gén örökletes elváltozása okozza, ez a gén szabályozza a belekben felszívódó vas mennyiségét. Azokban a betegekben, akiknek a kóros génből 2 példányuk van, túl sok vas szívódik fel, és a felesleg lerakódik a szervekben, azokat károsíthatja vagy akár elégtelenségüket is okozhatja. A HFE gén vizsgálatához a kar vénájából vett vérminta szükséges, amelyből kimutatják, hogy jelen van-e betegséget okozó mutáció (a leggyakoribbat C282Y-nal jelölik).

Accordion Title
A vasanyagcsere vizsgálatát indokoló helyzetek
  • Vérszegénység

    Vérszegénység akkor alakul ki, ha a vörösvértestekben található hemoglobin szintje a normális alá csökken. Sok oka lehet a vérszegénységnek, mégis a vashiány az egyik leggyakoribb kiváltó ok. A normális vasszintet a vasfelvétel és vasvesztés egyensúlya tartja fenn. Rendesen egy kevés vasat mindenki veszít naponta, így nem elegendő vas bevitele esetén előbb-utóbb vashiány alakul ki. A rossz étrenden élőket leszámítva azonban általában elegendő vas áll rendelkezésre, hogy egészséges emberekben a vashiányt megelőzze. Bizonyos körülmények között növekedhet a vasigény. Krónikus (általában fekély vagy daganat okozta) emésztőrendszeri vérzésben szenvedők és azok a nők, akiknek erősebb a havi vérzésük, több vasat veszítenek a normálisnál, és vashiány fejlődhet ki náluk. A terhes nők és szoptatós kismamák a baba irányába veszítenek vasat, és vashiány alakulhat ki náluk, ha az alkalmazott kiegészítő vaspótlás elégtelen. A gyermekeknek, különösen a gyors növekedés szakaszaiban, többletvasra van szükségük, amelynek hiányában vashiányos állapot jöhet létre.

    Vérszegénység úgy is létrejöhet, ha a szervezet nem képes a vasat megfelelően felhasználni. Sok idült megbetegedésben, különösen daganatokban, autoimmun betegségekben, idült fertőzésekben (az AIDS-et is ideértve) a szervezet nem képes a vasat az új vörösvértestekbe megfelelően beépíteni. Ennek eredményeképpen a transzferrintermelés lecsökken, a szérumvas alacsony (mivel kevés vas szívódik fel a belekből) és a ferritin (a tárolt forma) növekszik.

    A vashiány több, egyre súlyosabb lépcsőben fejlődik ki. A legenyhébb fokozat a vasraktárak kimerülése, amikor a szervezetben a működő vas mennyisége még megfelelő, de már nem állnak rendelkezésre többletvasraktárak. Ekkor a szérumvas még normális lehet, de a ferritin már csökkent. Ahogy a vashiány súlyosbodik, az összes vasraktár kiürül, és a szervezet fokozott transzferrintermelésbe kezd, hogy fokozza a vas szállítását. A szérumvas lecsökken, a transzferrin és a transzferrinszaturáció magas. Ahogy a folyamat továbbhalad, egyre kevesebb vörösvértest termelődik. Vashiányos vérszegénységben a vörösvértestek száma lecsökken és több más sejttel együtt kisebbnek és halványabbnak látszik.

  • Vasfelesleg

    Túl sok vas számos szerv károsodásához vezethet, köztük a szív, a máj, a hasnyálmirigy (itt termelődik az inzulin) és az ízületek károsodásához. A vastöbblet leggyakoribb oka egy hemokromatózisnak nevezett öröklött betegség. Ebben a betegségben a szervezet több vasat vesz fel a beleken keresztül, mint amennyire szüksége van, a felesleg fokozatosan felgyülemlik, és ez évek alatt szervkárosodást okoz. A beteg legtöbbször mindkét szülőtől egy-egy kóros HFE gén példányt örököl. A csak egy kóros HFE génnel rendelkező egyénekben nem mutatkozik a betegség.

    Sok hemokromatózisban szenvedő beteg élete végéig tünetmentes marad, míg mások tüneteinek – köztük ízületi és hasi fájdalom, gyengeség – a kifejlődése húszas, harmincas éveikben megkezdődik. Úgy tűnik, hogy a jelentős alkoholfogyasztás növeli a felszívódó vas mennyiségét, miközben a nők valamennyire védettek, mivel a menstruációs ciklus során minden hónapban vasat veszítenek. Most már rendelkezünk alkalmas teszttel a kóros gén észlelésére; ez használható tisztázatlan magas vasszint és a családi kórtörténetben előforduló hemokromatózis esetében.

    Egyes emberekben vastúlterhelés alakulhat ki, anélkül, hogy öröklött hemokromatózisban szenvednének. Ezt az állapotot másodlagos vastúlterhelésnek vagy hemosziderózisnak nevezzük. Ilyen előfordulhat többszörös vérátömlesztésben részesülőkben, például thalassaemia vagy más típusú vérszegénység esetében is. Minden beadott egység vér vastartalma a szervezetben marad, ami végül is a szövetekben nagymértékben felhalmozódik. Idült májbetegségben szenvedő alkoholista betegekben is kialakulhat hemosziderózis.

    Vasmérgezés nagy mennyiségű vas egyidejű bevitele következtében jöhet létre. Ez ugyan ritka, de általában gyermekeket sújt, akik pl. beveszik anyjuk vaspótló gyógyszereit. A legsúlyosabb esetekben a vasmérgezés halálos kimenetelű is lehet, ezért ajánlatos a vaspótló készítményeket gyermekek elől jól elzárva tárolni.

    Az alábbi táblázat a vasanyagcsere-vizsgálatok eredményeinek a változását mutatja különböző vasanyagcserét érintő betegségekben.

     

    Vasanyagcsere vizsgálatok eredményei

    Betegség

    Szérumvas

    TVK (szaturáció)

    LVK*

    Ferritin

    Vashiány

    Alacsony

    Magas

    Magas

    Alacsony

    Idült betegség

    Alacsony

    Alacsony

    Alacsony-normális

    Normális-magas

    Hemokromatózis

    Magas

    Alacsony

    Alacsony

    Magas

    Vasmérgezés

    Magas

    Normális

    Alacsony

    Normális

    *Latens vaskötő kapacitás

Főbb források

 

Corbett, JV. Laboratory Tests & Diagnostic Procedures with Nursing Diagnoses, 4th ed. Stamford, Conn.: Appleton & Lang, 1996. pp. 34-35, 41-43.

Frey, Rebecca J. Iron Tests. Chapter in: Gale Encyclopedia of Medicine, Edition One, 1999 Gale Research Group, p. 1648.

Witte DL, Crosby WH, Edwards CQ, Fairbanks VG, Mitros FA: Practice guideline development task force of the College of American Pathologists.

Boston University Medical Center: Community Outreach Health Information System. Available online: http://www.bu.edu/cohis/cardvasc/blood/anemia.htm#prevent

Lyon, Elaine and Frank, Elizabeth L. Hereditary Hemochromatosis Since Discovery of the HFE Gene. Clinical Chemistry 47:1147-1156 (Jul 2001).

Lisa Dunay, MHA, MT(ASCP). Manager of Educational Assessment and Accreditation, American Association for Clinical Chemistry, Washington, DC

Clinical Guide to Laboratory Tests. 3rd ed. Tietz NW, ed. Philadelphia: W.B. Saunders & Co.; 1995.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe