Más néven
Totál PSA
Free PSA (fPSA)
Komplex PSA
Hivatalos név
Prosztataspecifikus antigén
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 18.02.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálatot a prosztatarák diagnózisának elkészítésére használják mind a tünetekkel nem rendelkező, mind a tünetekkel rendelkező férfiak esetében. Ezenkívül segít a prosztatabiopszia (szövettani vizsgálat) szükségességének eldöntésében, a prosztatarák-kezelés hatékonyságának monitorozásában és a prosztatarák kiújulásának kimutatásában.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A PSA-vizsgálat elvégzésének szükségességét alapvetően mindig az adott eset határozza meg. Folyamatosan vita van a szakértők és egyes szakmai és finanszírozói szervezetek között, hogy kell-e, és ha igen, mikor és milyen gyakran kell kérni a PSA meghatározását a tünetekkel nem rendelkező férfiak szűrésére. (A részleteket tekintve lásd a Prosztatarák szűrése felnőtt, illetve 50 év feletti felnőttek szűrésének leírásában.) Általában: a PSA-vizsgálat elvégezhető, ha egy férfinak prosztatarákra utaló tünetei vannak (pl. nehéz, fájdalmas és/vagy gyakori vizelés). A vizsgálat elvégzése azonban sokkal hasznosabb a prosztatarák kezelése alatt, valamint a kezelés hatékonyságának követésekor.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

A mintavételt megelőző 24 órán belül ne történjen magömlés (ejakuláció), mivel ekkor a PSA szint megemelkedhet. A mintát a végbélen keresztül történő prosztata vizsgálatot megelőzően és a prosztatából történő szövetmintavétel (biopszia) előtt, vagy azt követően néhány hét múlva szabad csak levenni.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

A vizsgálat a prosztataspecifikus antigén (PSA) mennyiségét méri a vérben. Eredetileg tumormarkerként a prosztatarák szűrésére és monitorozására fejlesztették ki. Hosszú évek alatt kiderült, hogy a PSA-szint követése jó, de önmagában nem tökéletes eszköz. Ennek az az oka, hogy a PSA-szint nemcsak prosztatarák esetén, hanem prostatitis (posztatagyulladás) vagy jóindulatú prostata-hyperplasia (szövetszaporulat) esetén is emelkedett lehet. A PSA szintjében elég nagy eltérés tapasztalható akkor is, ha az adott személynek nincs semmilyen prosztata-rendellenessége. A PSA-szint más és más lehet egyes népcsoportoknál is (pl. normál körülmények között is emelkedett az afroamerikaiaknál), és függ az életkortól is, (minden férfinél az életkor előrehaladtával emelkedik a PSA szintje).
A PSA elsősorban a prosztata sejtjei által termelt fehérjemolekula. (A prosztata a férfiak húgycsöve körül elhelyezkedő mirigy, amely az ondó egy részét alkotó váladékot termel.) A prosztata által termelt PSA legnagyobb része az ondóba választódik ki, de kis mennyiségben a véráramba is kerül. A vérben két formában fordul elő a PSA: szabad (nem kötött, free-PSA, röviden fPSA), és komplex (fehérjéhez kötött, röviden cPSA) alakban. A leggyakrabban a totál PSA-t mérik, amely a szabad (fPSA) és a komplex (cPSA) összege. Amikor az orvos a "PSA-vizsgálatot" kéri, akkor ő a totál PSA-ra utal.
Az fPSA és a cPSA meghatározását külön-külön is kérhetik. Ennek az a célja, hogy minél jobban el lehessen különíteni a prosztatarákkal összefüggő PSA-emelkedést azoktól, amelyek nincsenek a prosztatarákkal kapcsolatban. Az elkülönítés azon a felismerésen alapul, hogy a prosztatarákos betegeknél jellemző módon megváltozik a PSA két formájának az aránya: az fPSA mennyisége csökken, míg a cPSA mennyisége nő.

A PSA-vizsgálat nem a rák diagnosztizálására szolgál. Az arany standard a prosztatarák azonosítására még mindig a prosztatabiopszia, azaz a prosztataszövetből nyert kis minta összegyűjtése után a kóros sejtek azonosítása mikroszkóp alatt. A totál PSA meghatározása és a rektális vizsgálat (ujjal történő tapintás) együtt segít eldönteni a prosztatabioszia szükségességét. E vizsgálatoknak az a célja, hogy minimalizáljuk a szükségtelen biopsziák számát, és kimutassuk a klinikailag jelentős prosztatarákot addig, amíg még a rák csak a prosztatára korlátozódik. A klinikailag jelentős kifejezés fontos, mivel a prosztatarák az életkor előrehaladtával viszonylag egyre gyakoribbá válik, azonban sok esetben csak nagyon lassú növekedés tapasztalható, amely nem igényel beavatkozást. A feladat az, hogy az orvos egyértelműen kimutassa a prosztatarákot, ha az kialakulóban van, és agresszíven nő, esetleg metasztatizál (szétszóródik a test egyéb részeibe), és megkülönböztesse a lassan növő esetektől, amikor a szervezet még nincs nagyobb veszélynek kitéve. A túldiagnosztizálás és a túlkezelés vitapont az orvosok között, mivel néhány esetben a kezelés rosszabb lehet, mint az adott rákos állapot maga. (Egyes kezelések ugyanis jelentős mellékhatásokat pl. impotenciát, vizelettartási rendellenességet stb. okozhatnak.) A PSA-meghatározás és a rektális vizsgálat képes a prosztatarák legtöbb esetét jelezni, de általában nem képes megjósolni a páciens betegségének a menetét.

Hogyan történik a mintavétel?
A vérvétel a kari vénába vezetett tű segítségével történik. A mintát azelőtt kell levenni, mielőtt az orvos elvégzi a rektális vizsgálatot. Ha prosztatabiopszia is történik, a mintát a biopszia előtt, vagy jóval később, néhány héttel utána érdemes levenni, csak ekkor várható megbízható eredmény.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    A totál PSA-tesztet a rektális vizsgálattal együtt, tünetmentes és tünetekkel rendelkező férfiaknál szokták kérni a prosztatarák szűrésére. Mivel a rektális vizsgálat átmeneti emelkedést okozhat a PSA szintjében, a meghatározáshoz a vért a beavatkozást megelőzően kell levenni. Akár a PSA-t, akár a rektális vizsgálat eredményét találják kórosnak, folytatják a kivizsgálást prosztatabiopsziával vagy képalkotó eljárás (pl. ultrahang) alkalmazásával. Ha a rektális vizsgálat eredménye nem kóros, de a PSA mérsékelten emelkedett, az orvos kérheti a szabad PSA koncentrációjának meghatározását is, hogy összevesse a totál PSA koncentrációjával (szabad PSA és a totál PSA hányadosa). Ez az érték segít különbséget tenni a prosztatarák okozta, és más, nem rákos elváltozásból eredő PSA-emelkedés között. Mivel a totál PSA-szint átmenetileg több okból is megemelkedhet, az orvos néhány héttel az első PSA-mérést követően kérhet egy kontroll PSA-meghatározást is.
    Újabban a totál PSA helyett a cPSA meghatározását javasolják a rektális vizsgálattal együtt. A cPSA ugyanis valamivel specifikusabb, mint a totál PSA, azaz jobban korrelál a prosztatarákkal. Ez a korreláció azonban az eddigi adatok alapján még mindig nem olyan erős, hogy egy kóros cPSA-érték alapján egyértelműen ki lehessen mondani a tumor jelenlétét. Ily módon a cPSA egy választási lehetőség a kezelőorvos számára, amelynek klinikai használhatóságához további adatok szükségesek.Jobban használható a PSA-vizsgálat, ha már diagnosztizált prosztatarákkal állunk szemben. Ebben az esetben akár a totál PSA koncentrációjának mérése is alkalmas a kezelés hatékonyságának nyomonkövetésére. A rendszeres időközönként mért PSA-szintből pedig következtetni lehet a ráknak a kezelés ellenére bekövetkező kiújulására is.A lassan növekedő prosztatarákoknál az orvos várhat az azonnali beavatkozással, ehelyett inkább nyomonköveti annak alakulását (ezt "éber várakozásnak" nevezik). Ebben az esetben a totál PSA meghatározását rövidebb időközönként kérik, hogy a legmegfelelőbb időpontban indíthassák a kezelést.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A szakértők között jelenleg nincs egyetértés abban, hogy mikor kellene a PSA-meghatározást kérni tünetmentes férfiak szűrése céljából. Egyesek az úgynevezett túldiagnosztizálástól tartanak, azaz attól az esettől, amikor olyan betegséget kezelnek, amely talán soha nem fog jelentős egészségi problémát okozni. Mások viszont attól félnek, hogy a vizsgálat késleltetése miatt nem időben kerül sor az invazív rák felismerésére. Egyes nemzeti szervezetek, mint pl. a National Cancer Institute and Centers for Disease Control and Prevention, nem ajánlják a rutin jellegű szűrést, míg mások, mint pl. az American Cancer Society (ACS), azt javasolja, hogy a szakorvosok évente ajánlják fel a totál PSA meghatározását és a rektális vizsgálatot minden 50 év feletti férfinak, illetve azoknak, akiknél nagy a prosztatarák kialakulásának valószínűsége. (Nagyobb kockázati csoportba tartoznak egyes népcsoportok, illetve azok, akiknek a közeli rokonságában előfordult prosztatarák. Az ACS azt ajánlja, hogy az orvosok tájékoztassák a pácienseket a vizsgálati lehetőségekről, azok előnyeiről és hátrányairól, a lehetséges mellékhatásokról. (Részletesebben lásd a Szűrések rovatban az 50 év feletti felnőttek szűrésénél.)
    A totál PSA-tesztet és a rektális vizsgálatot elsősorban akkor kérik, amikor egy betegnek olyan tünetei vannak, amelyek prosztatarákra utalnak. Ilyen tünetek lehetnek a nehézkes, fájdalmas és/vagy gyakori vizelés, hátfájdalom és/vagy mellkasi fájdalom. Mivel ezek a tünetek nem csak rákos esetben jelenhetnek meg, (pl. fertőzéskor vagy prosztatagyulladáskor is felléphetnek), ekkor más vizsgálatokat is el kell végezni a diagnózis elkészítéséhez. (Ilyen vizsgálat lehet pl. a vizelet bakteriológiai vizsgálata.) Figyelembe kell venni azonban, hogy a vizsgálatok közül néhány maga is okozhat átmeneti PSA-szin-emelkedést. (Tipikus példa erre az ujjal végzett rektális vizsgálat.) Az ilyen esetekben ha a totál PSA-szint emelkedett, az orvos pár héttel később ellenőrző PSA-meghatározást kér, hogy megnézze, a PSA-koncentráció visszatér-e a normál tartományba.
    Szabad PSA-t elsősorban differenciáldiagnosztikai célból kérnek. Idetartozik az az eset, amikor egy betegnek csak mérsékelten emelkedett totál PSA-ja van, amely előfordulhat nem rákos esetben is, de az emelkedett szint jelezhet rákos állapotot is. Ekkor az fPSA-nak a cPSA-hoz, illetve totál PSA-hoz viszonyított hányadosából következtetni lehet arra, hogy a betegnél mekkora a prosztatarák valószínűsége, és hogy kell-e prosztatabiopszia.

    A totál PSA meghatározását elsősorban a diagnosztizált prosztatarákos betegeknél kérik a terápia hatékonyságának ellenőrzése céljából. A rendszeres időközönként kért vizsgálat eredményeiből következtetni lehet a ráknak a kezelés ellenére történő kiújulására. Akkor is kérhetik rendszeres időközönként a vizsgálatot, ha a páciens az "éber várakozás" elnevezésű programban vesz részt, azaz jelenleg nincs kezelve a prosztatarákja, a kezelést csak a rák aktívabbá válásakor kezdik meg.

  • Mit jelent az eredmény?

    FIGYELEM! Minden laboratóriumnak saját referenciaértékei vannak, az eredmények értékelését mindig ennek megfelelően kell végezni! A következőkben csak általánosságban mutatunk be egy példát a PSA-szintek értékelésére!

    Általában a totál PSA normál értékét a vérben 4 ng/ml-nél (nanogramm/milliliter) kisebbnek tartják. Egyesek úgy vélik, hogy ennek a szintnek még 2,5 ng/ml-nél is alacsonyabbnak kellene lennie így több prosztatarákot lehetne kimutatni. Mások véleménye szerint ez növelné a túldiagnosztizálást, és az ezzel járó túlkezelést azokban a rákos esetekben, amelyek klinikailag nem jelentősek. Nagyobb az egyetértés abban, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a totál PSA-szintjük nagyobb, mint 10 ng/ml, nagyobb valószínűséggel alakul ki a prosztatarák (az ACS szerint ez a nagyobb valószínűség kb. 67%.). Ha a totál PSA koncentrációja 410 ng/ml között van, akkor ez jelenthet prosztatarákot (kb. 25%-os valószínűség az ACS szerint), de jelenthet jóindulatú prostata-hyperplasiát vagy prosztatagyulladást is. Az utóbbi betegségek gyakran előfordulnak idősebb férfiaknál, így az ő esetükben a "szürke zónának" nevezett 410 ng/ml közötti totál PSA-koncentráció nem ritka. Ez az a tartomány, amelyben a szabad PSA a leghasznosabb. Ha a beteg totál PSA-értékei a szürke zónába esnek, a szabad PSA szintje pedig csökken, nagy a valószínűsége a prosztataráknak. Ha azonban a totál PSA-szinttel párhuzamosan a szabad PSA-szint is emelkedett, akkor a rák valószínűsége csökken. A szabad és a totál PSA-arány segít az orvosnak eldönteni, hogy kell-e prosztatabiopsziát végezni.

    Ha nem a totál PSA-t, hanem a cPSA-vizsgálatot használják szűrőtesztként, a cPSA emelkedett szintje jelzi, hogy növekedett a prosztatarák rizikója, míg az alacsonyabb szint csökkent kockázatot jelent.

    A szabad PSA és a cPSA bevezetésével pontosabbá vált a diagnózis, így javult annak esélye is, hogy a totál PSA-t szűrőtesztként hasznosítsák. Amíg azonban a vizsgálatokból levonható következtetések nem egységesen elfogadottak, addig jórészt a kutatók tanulmányozzák a kérdést, és csak néhány orvos alkalmazza a diagnózis elkészítéséhez segítségként. Az általánosságban levonható következtetések az alábbiak:
    PSA-sebesség. Ez a PSA-koncentrációban idővel bekövetkező változás. Ha a PSA szintje folyamatosan (3 évnél) hosszabb időn keresztül emelkedik, akkor nagy valószínűsége van annak, hogy prosztatarák van jelen. Ha az emelkedés gyors, akkor a betegnél a rák agresszívebb formája lehet jelen.
    PSA-megkettőződési idő. Ez a PSA-sebességnek egy másik változata. Ez azt méri, hogy milyen gyorsan duplázódik meg a PSA-koncentráció.
    PSA-sűrűség. A PSA koncentrációja függ a prosztata méretétől is, ezért célszerű az eredményeket a prosztata térfogatára is vonatkoztatni. A prosztata méretét ultrahanggal lehet meghatározni.
    Életkor-specifikus PSA-tartomány. Mivel a férfiak PSA-szintje egyenes arányban emelkedik az életkorral, ezért a referenciatartományt az életkorhoz kell igazítani.

    A prosztatarák kezelésekor a PSA-szintnek fokozatosan csökkennie kell; a kezelés végére egy nagyon alacsony vagy nem kimutatható szintet kell elérnie a vérben. Ha a koncentráció nem csökken a megfelelően alacsony szintre, akkor a kezelés nem volt teljesen hatásos.
    A kezelés során a PSA-meghatározást rendszeres időközönként elvégzik, hogy időben észrevegyék a rák kiújulását. Mivel még egy kismértékű emelkedés is fontos lehet, el kell kerülni minden olyan tényezőt, amely a méréseredmények bizonytalanságát növelné. Ilyen tényező lehet, ha a meghatározást más-más laboratóriumban vagy más-más módszerrel végzik. Ezért célszerű, ha a méréssorozatot mindig ugyanaz a laboratórium végzi.

  • Mit kell még tudnom?

    A biopszia során történő prosztatamanipuláció vagy a prosztata kimetszése jelentősen megemeli a PSA-szintet. A vérvizsgálatot a sebészi beavatkozás előtt vagy 6 héttel a manipuláció után célszerű elvégezni.
    A kemény fizikai aktivitás (pl. a hosszú távú kerékpározás) is hat a prosztatára, és átmeneti emelkedést okozhat a PSA szintjében. Egyes kemoterápiás szerek (pl. cyclophosphamid, methotrexat) is befolyásolhatják a PSA vérszintjét, a laboratóriumi eredményeket ennek megfelelően kell értékelni.

    Nem szabad elfelejteni, hogy a PSA szintje átmenetileg más prosztatamegbetegedés esetén különösen fertőzés folyamán is megemelkedhet. Egy tanulmány szerint a megvizsgált férfiak mintegy felének magas volt a PSA-koncentrációja, a magas értékek azonban idővel normális szintre csökkentek. Néhány szerző azt ajánlja, hogy a magas PSA-értéket hosszabb idő (6 hét és 3 hónap között) elteltével célszerű ellenőrizni, mielőtt még bármilyen, a rák irányába történő beavatkozást elvégeznének. Ez alatt az idő alatt a prosztata fertőzés okozta gyulladása antibiotikumos kezeléssel megszüntethető.

Accordion Title
Gyakori kérdések

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe