Parvovírus B19 | Lab Tests Online-ES

Áttekintés

A parvorírus B19 egy gyakori gyermekbetegség okozója, amelyet „ötödik betegségnek” vagy „erythema infectosumnak” is neveznek. A vírus a légutakból származó cseppekben, szoros fizikai kontaktus útján fertőz. A parvosírust az anya is átadhatja a magzatnak, illetve vér és vérkészítmények segítségével is terjedhet.

Az Egyesült Államokban a felnőttek 50%-a, az időseknek pedig mintegy 85%-a átesett a parvovírus B19 fertőzésen, általában még gyermekkorban vagy fiatal felnőttként. A fertőzés lappangási ideje néhány naptól két-három hétig terjed, és egy rövid aktív periódus után magától lecseng.

A legtöbb ember számára a parvovírus B19 fertőzés megkülönböztethetetlen az olyan egyéb enyhe betegségektől, amelyek néhány nap leforgása alatt lezajlanak. A fertőzöttek egy része teljesen tünetmentes, vagy enyhe influenzaszerű tüneteket mutat, mint például a fáradtság, hőemelkedés, fejfájás, gyomorpanaszok. Sokan nem is tudják, hogy átestek a parvovírus B19 fertőzésen. Az érintettek többsége semmilyen komolyabb tünetet vagy egészségügyi problémát nem tapasztal. Miután a fertőzés lecsengett, a szervezet immunissá válik és nem fertőződik újra.

Fertőzött gyerekek esetében időnként előfordul, hogy az arc mindkét oldalán jellegzetes élénkvörös kiütések (amelyek az angolszász terminológiában slapped cheek, vagyis „pofoncsapott arc” néven ismertek), a törzsön pedig kiemelkedő, csipkeszerű kiütések jelennek meg. Ezek a kiütések néhány hét leforgása alatt eltűnhetnek majd újra megjelenhetnek; hő, napfény vagy stressz hatására visszatérhetnek és/vagy felerősödhetnek. A kiütések megjelenésekor a gyermek már nem fertőz. A parvovírust ötödik betegségként is emlegetik, mivel ez az ötödik a hat leggyakoribb, kiütéssel járó gyermekbetegség sorában.

Ritkábban felnőttek is megfertőződhetnek, és az úgynevezett „kesztyű és zokni szindróma” alakulhat ki náluk, amelyet az ízületek fájdalmas megduzzadása kísérhet. A kéz- és a lábfejen megjelenő bőrpír a csuklónál és a saroknál hirtelen ér véget. Ez az állapot néhány héten belül általában magától elmúlik. Ízületi gyulladás felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, amely a „kesztyű és zokni szindrómához” hasonlóan néhány hét alatt elmúlik. Néhány súlyos esetben azonban krónikus artritisz, vagy akár reumatoid artritisz is kialakulhat.

A parvovírus B19 a következő három típusba tartozó betegeknél okozhat súlyos egészségügyi problémát:

Azoknál a pácienseknél, akik vashiányos vérszegénységben, vagy a vörösvértestek életidejének megrövidülésével járó kórképekben szenvednek (például sarlósejtes vérszegénységben vagy thalasszémiában), a parvovírus B19 fertőzés súlyos akut vérszegénységet okozhat. Mivel a parvovírus B19 vírus célsejtjei azok a csontvelőben található sejtek, amelyekből a vörösvértestek kialakulnak, ezért a vírus a megzavarja vérsejtképződés folyamatát. Ez súlyosabb következményekkel jár azokra nézve, akik már eleve vérképzési zavarokkal küzdenek.

Ha a várandós anya a terhesség ideje alatt fertőződik meg, átadhatja a vírust a gyermekének. A magzatok döntő többségénél ez nem okoz problémát, egy kis részüknél azonban súlyos vérszegénység léphet fel, néhány esetben pedig a szívizom fertőzése és gyulladása (myocarditis) is kialakulhat. Ezek az állapotok vetéléshez, magzati szívelégtelenséghez, folyadékfelhalmozódással járó hydrops fetalishoz, esetenként koraszüléshez vezethetnek. A magzati komplikációk kockázata a terhesség második trimeszterében a legmagasabb.

A parvovírus B19 fertőzés legyengült immunrendszerű betegeknél nehezen leküzdhető krónikus vérszegénységet okozhat. Ebbe a csoportba tartoznak a HIV/AIDS betegek, a szerv- vagy csontvelő átültetésen átesett betegek, és a kemoterápiás kezelésben részesülő rákbetegek.

Populációszintű parvovírus B19 vírus szűrővizsgálatot általában nem végeznek, és a fertőzött egyének tesztelése sem szükséges, mivel a tünetek enyhék és időben korlátozottak. Jelenleg zajló vagy a közelmúltban lezajlott fertőzés kimutatására többnyire csak akkor van szükség, ha fennáll a komplikáció veszélye. Időnként annak megállapítására is elrendelhetik a vizsgálatot, hogy valaki átesett-e már életében a parvovírus fertőzésen. A vizsgálat során vagy a parvovírus B19 ellen termelődő ellenanyagokat, más néven antitesteket, vagy – az éppen zajló fertőzés ideje alatt – magának a vírusnak a genetikai anyagát (DNS-ét) mutatják ki.

Vizsgálat

No items found.

Gyakori kérdések

Általában nem végeznek parvovírus B19 vizsgálatot, ha enyhe és komplikációmentes fertőzésről van szó. A vizsgálatot jellemzően akkor alkalmazzák jelenleg zajló fertőzés kimutatására vagy az immunstátusz meghatározására, ha a lehetséges szövődmények különösen magas kockázatot jelentenek valakire (például azért, mert sarlósejtes vérszegénységben szenved). Többféle módszer is létezik a parvovírus B19 fertőzés kimutatására.

Ellenanyag kimutatás

A fertőzés hatására kétféle parvovírus B19 antitest termelődhet: az IgM és az IgG. A szervezet a vírusfertőzésre elsőként az IgM antitestek termelődésével válaszol. A legtöbb páciens esetében ezek az ellenanyagok a fertőzés kezdete után egy-két hét múlva megjelennek. Az IgM ellenanyag termelődése egy ideig növekszik, majd csökkenni kezd. A parvovírus elleni IgM antitestek szintje egy idő után általában a kimutathatósági szint alá csökken. Az IgG antitestek a fertőzés kezdete után néhány héttel kezdenek termelődni a hosszútávú védelem érdekében. Az aktív fertőzés ideje alatt az IgG ellenanyag szintje emelkedik, majd a fertőzés lecsengésével párhozamosan stabilizálódik. Aki egyszer átvészelte a parvovírus B19 fertőzést, annak élete végéig marad a vérében kimutatható mennyiségű IgG ellenanyag.

Parvovírus B19 elleni antitest-vizsgálatot szoktak alkalmazni a várandós nők immunállapotának meghatározására, amennyiben a parvovírus-fertőzésre jellemző tüneteket mutatják, vagy parvovírus B19-cel fertőzött személlyel érintkeztek. Az orvos olyan személyek esetén is elrendelheti a vizsgálatot, akik a parvovírus B19-cel összefüggésbe hozható akut vagy krónikus vérszegénységgel, vagy elhúzódó ízületi fájdalmakkal küzdenek. Az adott vérminta IgG és IgM ellenanyag-szintjének összehasonlítása révén a szakemberek képesek megkülönböztetni egymástól a jelenleg zajló, a közelmúltban lezajlott és a korábban átvészelt fertőzést. Az antitest-vizsgálatot általában nem végzik el az „ötödik betegség” jellegzetes kiütéses tüneteit mutató gyermekek esetében. Mivel a parvovírus B19 fertőzés meglehetősen gyakori és ép immunrendszerű egyéneknél elvétve okoz problémát, populációszintű szűrésre ritkán kerül sor.

A vírus kimutatása

A vírus közvetlen kimutatása során a parvovírus B19 genetikai anyagát (DNS-ét) mutatják ki vérből vagy – ritkábban – csontvelő-mintából, magzati köldökzsinórvérből vagy magzatvízből. A parvovírus B19 DNS-tesztet elsősorban akut vagy krónikus vérszegénységben szenvedő, immunkompromittált személyek esetén használják az éppen zajló fertőzés kimutatására. Ezek a betegek gyakran nem rendelkeznek kimutatható mennyiségű ellenanyaggal, és éppen ezért a fertőzést sem képesek legyőzni. A vizsgálatot csecsemők esetében is használják, ha az anya fertőzött, vagy ha a terhesség során ki volt téve a fertőzés veszélyének.

Kapcsolódó oldalak

Laboratóriumi vizsgálatok

No items found.

Állapotok és betegségek

No items found.

Máshol az interneten

No items found.

Felhasznált irodalom

Aktuális áttekintésben használt források

Cennimo, D. and Dieudonne, A. (2016 November 14, Updated). Parvovirus B19 Infection. Medscape Pediatrics: General Medicine. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/961063-overview. Accessed on 6/25/17.

Couturier, M. and Hillyard, D. (2017 May Updated). Parvovirus B19. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/parvovirus-b19. Accessed on 6/25/17.

Mayo Clinic Staff (2015 March 24). Parvovirus infection. Mayo Clinic. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/parvovirus-infection/basics/definition/con-20023045. Accessed on 6/25/17.

(© 1995–2017). Parvovirus B19, Molecular Detection, PCR. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/83151. Accessed on 6/25/17.

(2017 February 1, Updated). Pregnancy complications, Infections during pregnancy. Womenshealth.gov. Available online at https://www.womenshealth.gov/pregnancy/youre-pregnant-now-what/pregnancy-complications. Accessed on 6/25/17.

(2015 November 2, Updated). Parvovirus B19 and Fifth Disease. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at https://www.cdc.gov/parvovirusb19/about-parvovirus.html. Accessed on 6/25/17.

(© 1995–2017). Parvovirus B19 Antibodies, IgG and IgM, Serum. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/84325. Accessed on 6/25/17.

Korábbi áttekintések során használt források

Mayo Clinic Staff (2008 January 12). Parvovirus infection. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/parvovirus-infection/DS00437/DSECTION=all&METHOD=print. Accessed July 2009.

Kwon, K. (Updated 2009 March 19). Pediatrics, Fifth Disease or Erythema Infectiosum. Emedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/801732-overview. Accessed July 2009.

O’Reilly, D. (2007 September 28, Updated). Fifth Disease. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000977.htm. Accessed July 2009.

(2007 April). Fifth Disease in Pregnancy. March of Dimes [On-line information]. Available online through http://www.marchofdimes.com. Accessed July 2009.

Cunningham, D. (Updated 2006 November 9). Parvovirus B19 Infection. Emedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/961063-overview. Accessed July 2009.

(Revised 2005 November). Erythema Infectiosum (Fifth Disease; Parvovirus B19 Infection). Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec19/ch280/ch280b.html?qt=parvovirus&alt=sh. Accessed July 2009.

Servey, J. et. al. (2007 February 1). Clinical Presentations of Parvovirus B19 Infection. American Family Physician [On-line information]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20070201/373.html. Accessed July 2009.

Hillyard, D. and Litwin, C. (Reviewed 2008 July). Parvovirus B 19 – Parvo. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/InfectiousDz/Viruses/Parvo.html. Accessed July 2009.

Klein, J. (Reviewed November 2007). Kids Health for Parents: Fifth Disease. Available online at http://kidshealth.org/parent/infections/bacterial_viral/fifth.html#. Accessed August 2009.

De Jong E.P et. al. (May 2006). Parvovirus B19 infection in pregnancy. PubMed. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16488187. Accessed July 2013.

Sampedro Martinez A. et. al. (Dec. 2011). Diagnosis of congenital infection. PubMed. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22305665. Accessed July 2013.

Moore, TL. (July 2000). Parvovirus-associated arthritis. PubMed. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10910181. Accessed July 2013.

Cennimo, D. J. (Updated 30 Mar 2012). Parvovirus B19 Infection. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/961063-overview through http://www.edmedicine.medscape.com. Accessed July 2013.

Mutass többet