Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az összfehérje vizsgálat a tápláltsági állapotot, bizonyos máj- és vesebetegségeket, és egyéb rendellenességeket tükröz Ha az összfehérje értéke nem tartozik a normál tartományba, további vizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik fehérje frakció az oka az eltérésnek. Csak íly módon lehetséges a megfelelő diagnózis felállítása.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az összfehérje vizsgálatot akkor kéri az orvos, ha az általános tápláltsági állapotról kíván meggyőződni, vagy hirtelen súlyvesztés következik be. Más vizsgálatokkal együtt akkor is kéri az orvos, ha a tünetek alapján máj- vagy vesebetegség gyanúja merül fel, vagy ha a szövetekben abnormális folyadékvisszatartást (ödémát) észlel.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.
Az alacsony fehérjeszint a máj vagy a vese betegségére utalhat, vagy más olyan rendellenességre, amelyben a fehérjék nem emésztődtek meg illetve szívódtak fel megfelelően. A laboratóriumok egy része az úgynevezett A/G arányt (az albuminnak a globulinokra vonatkoztatott mennyiségét) is megadja. Normál esetben az albumin mennyisége kissé meghaladja a globulinok mennyiségét, ezért a hányados értéke valamivel több mint 1. Mivel a betegségek különböző módon befolyásolják az albumin és a globulinok mennyiségét, ez az összfehérje értékével együtt segíti az orvost a diagnózis felállításában. Egy alacsony A/G arány a globulinok túltermelését (mint pl. myeloma multiplexnél vagy autoimmun betegségeknél), vagy az albumin csökkent termelését (mint pl. cirrhosisban), vagy az albumin szelektív vesztését jelenti (pl. vesebetegségben). Egy alacsony A/G hányados az immunoglobulinok csökkent termelődését sejteti (amely előfordulhat pl. egyes örökletes betegségeknél és néhány leukémia féleségnél). Ilyenkor további célzott vizsgálatot (pl. májenzimek, fehérje elektroforézis, albumin meghatározás) kell végezni a pontos diagnózis felállításához.
Mit kell még tudnom?
A vérvétel során alkalmazott tartós leszorítás okozta szöveti károsodás miatt a vérmintába fehérjék kerülhetnek, így a mért érték magasabb lehet a valóságosnál (fals emelkedett érték). Néhány gyógyszer, idesorolva az ösztrogéneket és fogamzásgátló tablettákat is, csökkentik a fehérjeszintet.
.png)