Más néven
Cervixcitológia
PAP teszt
Hivatalos név
Papanicolaou-festés, méhnyakkenet, méhnyak/hüvelycitológia
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 03.10.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat méhnyakrák (cervix karcinóma) és a hüvely vagy méh bizonyos fertőzéseinek szűrésére szolgál.

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha Ön 18 év feletti nő és/vagy szexuálisan aktív, a vizsgálatot évente vagy orvosa által jónak látott gyakorisággal el kell végezni.

Milyen mintára van szükség?

A vizsgálathoz a méhnyakból származó sejtekre van szükség.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Javasolt, hogy a citológiai vizsgálat elvégzése előtt 24 órával ne végezzen hüvelyöblítést vagy ne fürödjön kádban. A vizsgálat előtt 24-48 órával tartózkodjon a szexuális élettől és az azt megelőző 48 órában ne használjon hüvelyi kenőcsöket vagy habot. A vizsgálatot ne tervezze a menstruáció időszakára.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A cytológiai vizsgálatot a hüvelyből vagy méhnyakból származó kóros vagy potenciálisan kóros sejtek kimutatására használják. A vizsgálat a méh különböző bakteriális, gombás és vírusos fertőzéseinek kimutatására is alkalmas.

Hogyan történik a mintavétel?
A hagyományos eljárás szerint a méhnyakból vesznek sejteket tartalmazó mintát. A mintavétel fa-„spatulával”, vattapálcával vagy úgynevezett citológiai kefével történik. Viszonylag új, folyékony bázisú eljárások is rendelkezésre állnak, amelyek tulajdonképpen a hagyományos Papanicolaou-kenet módosított változatai. A mintát ekkor is a fentiekben ismertetettek szerint veszik le, de nem kenik ki üveg tárgylemezre, hanem speciális folyadék tartósítóba teszik. Az így nyert sejtszuszpenziót viszik fel üveg tárgylemezre, majd festik meg és értékelik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az orvos vagy esetleg egy szakképzett asszisztens a levett mintából mikroszkóptárgylemezre kenetet készít, hogy rákos vagy potenciálisan rákmegelőző állapotból származó sejteket keressen a méhnyakból és/vagy hüvelyből származó mintában. A kikent sejteket vagy sejtszuszpenziót speciális festékkel (általában ún. Papanicolaou-festékkel) megfestik; a keneteket mikroszkóp alatt citotechnológus vagy patológus értékeli. A vizsgálat a hüvely vagy a méh fertőzéseinek kimutatására is alkalmas, lehetővé téve a fertőzés kezelésének mielőbbi megkezdését, a további kényelmetlenségek vagy súlyosabb komplikációk elkerülését. A cytológiai vizsgálattal együtt a 30 évnél idősebb nőknél HPV-DNS-vizsgálatra is sor kerülhet.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Különböző szervezetek véleménye a citológiai vizsgálat gyakoriságának szükségességét illetően eltér (lásd Szűrés: Méhnyakrák (18-29 év), (30–49 év), (50 éves és idősebb). Például az American Cancer Society ajánlása szerint a 18 évnél idősebb és/vagy szexuálisan aktív nőknél évente szükséges a vizsgálat. A szűrésen kívül más esetekben is kérhetik a vizsgálatot, pl. ha a nő gyakran váltogatja szexuális partnereit, terhes vagy rendellenes hüvelyi vérzést, fájdalmat, sebeket, folyást vagy viszketést tapasztal. Három egymást követő normális citológiai eredményt követően a vizsgálatot ritkábban is végezhetik. Az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) 2003-ban kiadott irányelvei szerint a 30 évnél idősebb nőknek a citológiai vizsgálattal együtt fel kell ajánlani a HPV-DNS-vizsgálat lehetőségét is. Amennyiben mindkét vizsgálat eredménye negatív, a vizsgálatot ritkább időközönként is elég elvégezni. 

Mit jelent az eredmény?
 

A citológiai osztályozásnál helyenként még használják a régi, leírójáról Papanicolaounak nevezett, Pap-pal vagy P-vel jelölt, ötfokozatú skálát.
(A Papanicolaou osztályozás fokozatai:
    P0: a minta nem értékelhető
    P1: a mintában normál sejtek vannak, és nem merül fel a tumor gyanúja
    P2: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, de nem merül fel a tumor gyanúja
    P3: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél esetenként felmerül a tumor gyanúja
    P4: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél erős a gyanú a tumorra
    P5: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, minden jel tumorra utal.)    

A Papanicolaou osztályozás helyett a cervix citológiában ma már az úgynevezett CIN és Bethesda féle SIL osztályozást használják. A CIN a Cervical Intraepithelial Neoplasia rövidítése, és a leleteken CIN-nel (vagy csak C-vel) jelölik.
A CIN fokozatai:
    CIN I: enyhe dysplasia vagy kóros sejtnövekedés
    CIN II: közepes mértékű dysplasia
    CIN III: nagyfokú dysplasia
    CIN IV (vagy CIS): invazív carcinóma.
A SIL a Squamous Intraepithelial Lesion (szöveten belüli laphámsejt léziók) rövidítése. A kisfokú SIL (Low Grade SIL) megfelel a CIN I-nek, a nagyfokú SIL (High Grade SIL) a CIN II-től a CIS-ig.

A citológiai vizsgálat „negatív” eredménye azt jelenti, hogy a mintában található sejtek normálisnak tűnnek vagy nincs fertőzésre utaló jel. Egyes esetekben a vizsgálat „nem értékelhető”. Ez azt jelenti, hogy nem sikerült elegendő sejtet gyűjteni, vagy a sejteket nem lehetett egyértelműen azonosítani. Az egyéb közölt eredményeket az alábbiakban foglaltuk össze: (A cervixcitológia eredményeinek osztályozását illetően lásd még a Bethesda System 2001 leírását is.)

  • Elégtelen az értékeléshez: nem megfelelő mintavétel vagy más, az értékelést gátló tényező
  • Benignus: nem rákos sejtek, de a kenet fertőzésre, irritációra vagy normális sejtmegújulásra (regenerációra) utal.
  • Ismeretlen jelentőségű atípusos laphámsejtek (ASCUS) vagy mirigyhámsejtek (AGCUS). Egy ASCUS teszteredmény után gyakran végeznek DNS-vizsgálatot humán papillomavírus (HPV) magas kockázatú típusával történt fertőződés kimutatására
  • Közepes fokú diszpláziák: HPV-fertőzés, amely egyes esetekben növelheti a méhnyakrák kockázatát. Ezt a teszteredményt esetenként DNS-vizsgálat követi, HPV magas kockázatú típusával történt fertőződés kimutatására.
  • Súlyos fokú diszpláziák: nagyon atípusos sejtek, amelyek rákhoz vezethetnek.
  • Laphámsejt (squamous cell) eredetű karcinóma: nyilvánvalóan rákos állapot, azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Mit kell még tudnom?
A cervixcitológiai vizsgálatot általában szűrőtesztként alkalmazzák. Egyetlen vizsgálat esetén a rendellenességek egy része felderítetlen maradhat, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés. A leggyakoribb hibák a mintavétellel kapcsolatosak, mivel a vizsgált sejtek a hüvelyi régióban található sejteknek csak igen kis százalékát képviselik. A legtapasztaltabb orvos esetén is előfordul, hogy a mintavétel nem megfelelő, és ismételt vizsgálatra van szükség.

A rutinszerűen végzett cytológiai vizsgálat nagy segítséget jelent a méhnyakrák korai felismerésében, amely korai stádiumban felfedezve jól gyógyítható. A vizsgálat alkalmas továbbá más rendellenességek vagy szokatlan eltérések kimutatására is. Ezek nemegyszer a szervezet normális helyreállító folyamatainak részét képezik, és gyakran további kezelés nélkül, maguktól megoldódnak.
A mintavétel előtt 1-2 nappal végzett hüvelyöblítés, hüvelyi krémek használata a mintát alkalmatlanná teheti az értékeléshez. Az eredményeket befolyásoló egyéb tényezők lehetnek még a vérzés (menstruáció), fertőzés, drogok (például digitálisz és tetraciklin), vagy szexuális együttlét a vizsgálatot megelőző 24 órában.

Ezekben az esetekben ismételt mintavételre lehet szükség, ez azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy jelentősebb probléma áll fenn. Esetenként, a folyékony bázisú technikák alkalmazása kiküszöbölheti a zavaró tényezők (vér, nyák) egy részének hatását, amelyek akadályozhatják, hogy a méhnyakból származó sejtek jól láthatók, elkülöníthetők és értékelhetők legyenek. További előny, hogy szükség esetén ugyanaz a minta alkalmazható HPV-fertőzés kimutatására is.

 

Gyakori kérdések

1. Melyek a méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői?
Magas kockázatot jelentenek a következők: az életkor a szexuális élet megkezdésekor (minél korábban, annál nagyobb a rizikó), a szexuális partnerek száma (minél nagyobb, annál magasabb a kockázat), a nem elég rendszeresen végzett cytológiai vizsgálat, dohányzás, és szexuális úton terjedő betegségek (például Humán Papilloma Vírus [HPV], herpesz [HSV], és HIV).

 

2. A kóros cytológiai eredmény mindig rákot jelent?
Egyetlen kóros cytológiai eredmény nem szükségszerűen utal rákra. A méhnyak nyálkahártyája folyamatosan változik, esetenként sérül, majd regenerálódik. A nyálkahártya állapotát még akkor is rendszeresen ellenőrizni kell, ha kezelésre nincs szükség. Ehhez, három-hat havonta kell a cytológiai vizsgálatot elvégezni, mindaddig, amíg a helyzet megoldódik.

 

3. Milyen kezelési lehetőségek vannak a méhnyakrák gyógyítására?
A méhnyakrák lassan kialakuló, progresszív betegség, amelynek továbbterjedése a méhnyakon (cervixen) túl éveket vehet igénybe. Ez a magyarázata annak, hogy a rendszeres nőgyógyászati szűrés a legjobb lehetőség a rák ezen típusának korai felismerésére. A kezelés egy minimális invazív sebészeti beavatkozás a cervixen. További eljárások, amelyeket a kezelőorvos alkalmazhat: LEEP (elektromos hurokkimetszés), konizáció, „cold-knife” (szikekúpkimetszés), krioterápia, amellyel eltávolítják a rákmegelőző vagy nagyon korai stádiumú rákos szövetet. A méhnyakrák előrehaladottabb stádiumaiban a méh eltávolítására (hysterectomiára) kerülhet sor. Amennyiben a rák más szövetekre is ráterjedt (áttéteket képzett), citoszatikumok alkalmazása és/vagy sugárkezelés válhat szükségessé, és egyes esetekben, további műtétet kell végezni.

 

4. Mi a különbség a hagyományos cytológiai vizsgálat és a "DNAwithPap™" teszt között?

A DNAwithPap™ egy olyan védjeggyel ellátott teszt neve, amely egyetlen vizsgálókészletben kombinálja a Pap kenetet és a 30 év feletti nőknél méhnyakrák kialakulásának fokozott kockázatával kapcsolatos, ún. magas kockázatú HPV-típusok DNS-ének kimutatását. Mindkét vizsgálathoz a méhnyakból származó sejteket tartalmazó mintát kell levenni.

 

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?