Egyéb vizsgálatok, amelyek a kardiovaszkuláris kockázat becsléséhez használhatók:
- Nagy érzékenységű (high sensitivity) C-reaktív protein (hs-CRP):
Különböző tanulmányok alapján a nagy érzékenységű teszttel való CRP mérés segíthet azonosítani a fokozott kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező betegeket. Ez a teszt más, mint a „sima” CRP teszt, ami fertőzésben vagy gyulladásos betegségben szenvedőkben méri a CRP szintjét. A hsCRP az egészséges emberekre jellemző tartományban méri a CRP szintjét, és elkülöníti egymástól a normális és a magas normális CRP szinttel rendelkezőket. Különböző tanulmányokban a hs-CRP magas normális szintje egyébként egészséges emberekben előre jelezte a szívroham, a stroke, a hirtelen szívhalál, és a perifériás betegség kockázatát, még akkor is, ha a lipid szintek a megfelelő tartományba estek. Több szakmai csoport javasolta, hogy közepes kockázatú emberek esetén a hs-CRP-t használják a szívinfarktus 10 éven belüli kockázatának becslésére, de nincs konszenzus arra vonatkozóan, hogy a tesztet egyéb esetekben hogyan kéne alkalmazni és milyen gyakran kéne ismételni.
- Lipoprotein a (Lp(a)): Az Lp(a) egy lipoprotein, amely LDL-ből és apolipoprotein (a)-ból áll. Az Lp(a) hasonló az LDL-koleszterinhez, de nem reagál az olyan gyakran alkalmazott lipidcsökkentő beavatkozásokra, mint az étrendváltoztatás, sport, illetve a legtöbb lipidcsökkentő gyógyszer. Mivel úgy tűnik, hogy az Lp(a) szintje genetikailag meghatározott és nem változtatható, a magas Lp(a)-szint jelezheti, hogy a betegnél érdemes a többi rizikófaktor esetében agresszívabban beavatkozni.
Számos más tesztet is vizsgálnak, hogy mennyire hasznosak a kardiális rizikóbecslésben, de ezekre jelenleg nincs hivatalos ajánlás. Az orvos adott esetben rendelhet közülük egyet-kettőt.
Ide tartoznak:
- LDL- partikulum vizsgálat
- Lp-PLA2
- Homocisztein
- GGT
- vizelet albuminürítés
- cisztatin C
- fibrinogén
- Apo A1
- Apo B
- APOE genotipizálás
- MTHFR mutáció