Más néven
HCV
anti-HCV
HCV RIBA
HCV-RNS
Hivatalos név
Hepatitis C
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
20.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy fertőződött-e valaki hepatitis C vírussal (HCV). A módszer alkalmas továbbá a fertőzés kezelésének monitorozására is.
 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha valaki hepatitits C vírusfertőzésnek volt kitéve. Ez történhet például fertőzött vérrel történő érintkezésen keresztül. Az átlagnál nagyobb kockázatnak vannak kitéve az egészségügyi intézményekben dolgozók, ezért náluk ajánlatos az ellenőrző vizsgálatok elvégzése.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. Antitest kimutatáshoz piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben, a szérumot mielőbb eltávolítva a sejtes állománytól. A speciális igények (pl. vírus-RNS kimutatás) miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban a mintavétel módját illetően.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A hepatitis C olyan vírus, amely képes a májat megfertőzni és májkárosodást előidézni. A hepatitis C vírus (HCV) expozíció hatására ellenanyagok képződnek a szervezetben. A HCV-fertőzés kimutatására kifejlesztett vizsgálatok többsége ezen vérben lévő ellenanyagok detektálásán alapul. Más tesztek a vírus RNS jelenlétét mutatják ki, a vírus RNS mennyiségét határozzák meg, vagy a vírus altípusának meghatározására alkalmasak.

Hogyan történik a mintavétel?
A vért a kari vénába szúrt tűvel veszik.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az öt leggyakoribb vizsgálat mindegyike más-más célt szolgál.

  • Az anti-HCV (HCV AT) ellenanyag vizsgálatok a vírus ellen termelődött ellenanyagokat mutatják ki. Ezek a vizsgálatok nem alkalmasak annak eldöntésére, hogy valakinél aktív vírusfertőzés áll-e fenn, csupán arra utalnak, hogy a páciens valamikor találkozott a vírussal. A vizsgálat eredményét rendszerint "reaktív" illetve "pozitív" vagy "negatív" formában adják meg. A "gyengén pozitív" eredmény esetén kérdéses, hogy valóban történt-e HCV-vírus fertőzés, ezért a szakmai testületek (pl. a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2003-ban módosított) irányelvei illetve újabb ajánlásai szerint a gyengén pozitív teszteredményeket közlés előtt más eljárással végzett vizsgálattal konfirmálni kell.

  • HCV RIBA teszt egy további vizsgálati lehetőség a vírus ellen termelődött ellenanyagok jelenlétének igazolására. Az esetek többségében alkalmas annak eldöntésére, hogy a pozitív anti-HCV-vizsgálati eredmény valódi HCV-epxozíció következménye (pozitív RIBA) vagy tévesen pozitív (álpozitív, fals pozitív) jelzésnek tulajdonítható (negatív RIBA). Itt is előfordulhat azonban, hogy az eredmény alapján nem adható egyértelmű válasz a kérdésre (határérték RIBA).
    Az anti-HCV-teszthez hasonlóan, a RIBA alapján sem dönthető el, hogy a fertőzés jelenleg is fennáll-e, a pozitív eredmény csupán arra utal, hogy valamikor találkozott a vírussal. 

  • A HCV-RNS-vizsgálat arra a kérdésre ad választ, hogy a vírus jelen van-e a páciens vérében; a vírus jelenléte arra utal, hogy a HCV-fertőzés aktív. Ezt általában a kvalitatív HCV vizsgálatnak nevezett eljárással állapítják meg. A kvalitatív HCV RNS vizsgálat eredményét “pozitív” vagy “detektálható” értékeléssel közlik, amennyiben HCV-vírus-RNS-t találtak; egyébként, a leleten „negatív” vagy „nem detektálható” minősítés szerepel. A vizsgálatot kérhetik a kezelést követően is, annak ellenőrzésére, hogy a vírust sikerült-e eliminálni a szervezetből. 

  • A vírusterhelés (helyesebben vírusterheltség„viral load”) vagy kvantitatív HCV vizsgálat arra szolgál, hogy a vírusrészecskék számát meghatározzák a vérben. A vírusterhelés vizsgálatokat gyakran végzik a terápia megkezdése előtt és annak során, mivel a kezelés előtt és az azt követő (rendszerint 3 hónap múlva) mért vírusmennyiség összehasonlítása segítséget nyújthat a terápiás válasz megítélésében. A sikeres kezelés jele, ha a vírusterhelés a terápia megkezdése után hamarosan (már 4-12 héten belül) 99%-kal vagy nagyobb mértékben (2 nagyságrenddel), a kimutathatóság küszöbe alá csökken. Egyes újabb vírusterhelés tesztek nagyon kis mennyiségű vírus-RNS kimutatására képesek, ezért több laboratórium már nem végez kvalitatív HCV-RNS vizsgálatot, ha ilyen típusú vírusterhelés tesztettel rendelkezik. 

  • Vírus genotipizálást a vírus genotípusának megállapítására használják. A HCV hat fő típusát különböztetjük meg, a leggyakoribb (1-es típus) kisebb valószínűséggel reagál a kezelésre, mint a 2-es vagy 3-as genotípus, és általában hosszabb kezelést tesz szükségessé (48 hét a 2-es vagy 3-as genotípus esetében alkalmazott 24 héttel szemben). A genotípus meghatározását gyakran a kezelés megkezdése előtt kérik, hogy megbecsülhető legyen a kezelés eredményessége és várható időtartama.

    Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
    A hepatitis C fertőzés a krónikus májbetegség leggyakoribb oka; Magyarországon a HCV átvészeltség mintegy 0,7-1%, és akut fertőzést követően 75-80%-ban az egyén krónikusan fertőzött marad

A következő esetekben ajánlatos a HCV vizsgálat elvégzése:

  • Intravénás kábítószer használata.

  • Ha valaki vértanszfúziót kapott vagy szervtranszplantáción esett át 1992 előtt.*

  • Ha valaki 1992 előtt alvadási faktor koncentrátumot kapott.
     

  • Ha valaki hosszantartó dialízis kezelésen esett át.
  • HCV-pozitívan született gyermekek anyjánál.

  • Egészségügyben, sürgősségi ellátásban és közegészségügyben dolgozóknál, ha HCV-pozitív vérrel szennyezett tűvel vagy éles tárggyal megsértették magukat, vagy nyálkahártyán át kontaminálódtak

  • Krónikus májbetegségben szenvedő egyéneknél.

    * Magyarországon a véradók HCV-szűrését az 1992. július 1.-től hatályos 12/1992 (VI. 26.) NM rendelet 4. §-a tette kötelezővé. Azokat a véreket, amelyek a HCV-tesztben pozitívnak bizonyulnak, nem adják be embernek. Annak a kockázata, hogy vértranszfúzió révén HCV-vírussal fertőződik, jelenleg körülbelül kétmillió az egyhez.

A pozitív anti-HCV-tesztet HCV RIBA vizsgálattal megerősíthetik, különösen, ha az eredmény „gyengén pozitív”-nak bizonyul. Ellenanyag-pozitivitás esetén kvalitatív HCV RNS vizsgálatot is gyakran alkalmaznak annak ellenőrzésére, hogy a fertőző ágens jelen van-e még. A HCV vírusterhelés vizsgálat és genotipizálás segítséget nyújthat a terápia megtervezéséhez. A vírusterhelés vizsgálatot és kvantitatív HCV RNS vizsgálatot ugyancsak alkalmazzák a kezelésre adott válasz monitorozására.
 
Mit jelent az eredmény?
Ha az ellenanyag-vizsgálat (HCV AT) eredménye pozitív vagy reaktív, a páciens valószínűleg fertőződött hepatitis C vírussal, még akkor is, ha annak lefolyása olyan enyhe volt, hogy nem vette észre.

Pozitív RIBA megerősíti, hogy a páciens vírusexpozíciónak volt kitéve, míg negatív RIBA arra utal, hogy az első vizsgálat eredménye valószínűleg tévesen pozitív volt, és valójában nem fertőződött HCV-vel.

Pozitív (vagy kimutatható) HCV RNS eredmény azt jelenti, hogy a páciens jelenleg is fertőzött HCV vírussal.

Mit kell még tudnom?
A HCV elleni antitestek rendszerint nem mutathatók ki a fertőzéstől számított néhány hónapig, de mindig jelen vannak a betegség későbbi szakaszában.

Gyakori kérdések

1. Ha a betegség nem súlyos, miért kell a vizsgálatot mégis elvégezni?
A hepatitis C gyakran vezet krónikus májgyulladáshoz, amely májzsugorodás (cirrhosis) és májrák (hepatocelluláris carcinoma) kialakulásához vezethet. A vírus korai kimutatása figyelmeztető jel az orvos számára, hogy májfunkcióit gyakrabban ellenőrizze, és mérlegelje a kezelést, ha krónikus fertőzés alakult ki.

2. Más vizsgálatokat is alkalmaznak a betegség követésére?
Igen. Májfunkciós vizsgálatok, például a GOT/AST és GPT/ALT, szintén jelezhetik a májkárosodást. Előfordulhat azonban, hogy a GOT/AST és a GPT/ALT eredménye a HCV-vel fertőzötteknél is a normális érték­tartományba esik. Ekkor a májbetegség nagyon enyhe lefoéyású, és a beteg nem szorul kezelésre. Más májbetegségre utaló vizsgálatokat is elvégeztethetnek, ilyen például az albumin, a prothrombin idő (INR) és a bilirubin. Ezek általában normálisak, hacsak nem alakult ki cirrhosis. Előfordulhat még, hogy májbiopsziát végeznek a májkárosodás súlyosságának megítélésére.

3. Létezik védőoltás HCV ellen?
Nem. Jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás ellene. Kifejlesztése nehézségekbe ütközik, mivel a vírus-molekuláknak több különböző, folyamatosan változó konfigurációja létezik.

4. Lehet-e gyógyítani a HCV-fertőzést?
Igen, több gyógyszer is ismert, amely alkalmazható HCV-fertőzés kezelésre. Leggyakrabban, két hatóanyag (pegilált interferon és ribavirin) kombinációját alkalmazzák, és jelenleg is új gyógyszerek állnak klinikai kipróbálás alatt. Életkortól, nemtől, a HCV típusától és a vírusterheléstől, valamint a májkárosodás fokától függően a gyógyulási esélyei az igen alacsonytól akár 80%-ig terjedő tartományba eshetnek.

5. Van olyan vizsgálat, amellyel otthon is megállapítható, hogy valaki fertőzött-e?
Jelenleg nincs forgalomban önvizsgálatra alkalmas eljárás.

6. Honnan tudhatom, hogy másokat is megfertőzhetek-e?
Ha valakinek a vérében kimutatható mennyiségű HCV RNS van, fennáll az esélye, hogy a fertőzést másoknak is átadhatja. A hepatitis C vérrel terjed. A fertőzés terjedésének módja lehet például: intravénás kábítószerfogyasztás, (például kokain vagy heroin beadása során közös tű vagy más eszköz használata), test-piercing vagy tetoválás kapcsán kontaminált eszközök alkalmazása, egészségügyi dolgozók foglalkozás körében történő fertőződése használt tűk vagy vérrrel szennyezett éles eszközök okozta sérülés révén, szöveti sérüléssel járó szexuális kontaktus. A fertőzést átadhatja az anya gyermekének a szülés során, de az terjedhet sportolás vagy más tevékenység közben szerzett sérülések révén is.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe