Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A vér és vizelet cortisol vizsgálatok segítenek a Cushing syndroma és az Addison kór, e két súlyos, mellékvesét érintő kórkép diagnózisában. Néhány orvos a nyál cortisol vizsgálatot alkalmazza a Cushing syndroma diagnózisára és a stressz-függő kórképek kivizsgálására, de ez az alkalmazás széles körben nem elterjedt.
A vizelet és a nyál vizsgálatot leggyakrabban a cortisol túltermelés kivizsgálására használják.
Ha kóros cortisolszintet találnak, további vizsgálatok szükségesek a túltermelés vagy az alultermelés megerősítésére és ezek okának kiderítésére.
Dexamethason szuppressziós teszt
Ha cortisol túltermelés van, a kezelőorvos a dexamethason szuppressziós tesztet alkalmazza annak kiderítésére, hogy ezt a hypophysis szekretálta ACTH túltermelése vagy más tényező okozza-e. A vizsgálat során a beteg orális dexamethasont (egy szintetikus glucocorticoidot) kap, és ezután vér- és vizelet cortisolszint mérés történik. A dexamathoson gátolja az ACTH termelést, amelynek következményeként a cortisolszintnek csökkennie kell, ha a túltermelésért a hypophysis a felelős. Számos adagolási lehetőség van, de leggyakrabban a gyógyszert 6 óránként adják 2 vagy 4 napon át a vérvétel vagy vizelet gyűjtés előtt. A 24 órás vizeletminta gyűjtése általában külön, a vizsgálatsorozatot megelőzően illetve utána történik.
ACTH stimulációs teszt
Ha az előzetes vér és/vagy vizelet vizsgálatok alacsony cortisol termelésre utalnak, a kezelőorvos az ACTH stimulációs tesztet kérheti. Itt a beteg vérében lévő cortisolszintet ACTH injekció adása előtt és után határozzák meg. Ha a mellékvese működése megfelelő, akkor a cortisolszint emelekedik az ACTH stimuláció hatására, ha viszont károsodott a működés, akkor a stimulációra adott válasz korlátozott. A vizsgálat hosszabb (1-3 napos) verziójára is sor kerülhet a hypophysis és mellékvese alultermelés közötti megkülönböztetésre.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Rendszerint akkor kérik a vizsgálatot amikor Cushing syndromára (főbb tünetei: elhízás, izomsorvadás és izomgyengesség) vagy Addison kórra (főbb tünetei: gyengesség, fáradékonyság és fokozott pigmentáció) utaló tünetek jelentkeznek.
A szuppressziós vagy stimulációs vizsgálatokat akkor kérik, ha az elsődeges eredmények kórosak. A cortisolszint meghatározást időszakosan is kérhetik, ha a beteg Cushing syndroma vagy Addison kór miatti kezelésben részesül vagy már túl van a kezelésen, és szeretnék megtudni a kezelés hatékonyságát.
Mit jelent az eredmény?
Egészségesekben a cortisolszint éjszakai pihenéskor a legalacsonyabb, és reggel 8 óra körül a legmagasabb. Ezen ingadozás megváltozik, ha valakinek a bioritmusa felborul (pl. nem azonos műszakban dolgozik, és a napszak különböző időpontjaiban alszik). Cushing syndromában az ingadozás teljesen megszűnik.
Emelkedett vagy normálértékhez közeli reggeli cortisolszintek, amelyek nem mutatnak csökkenést délután vagy este sem, cortisol túltermelést sugallnak. Ha a dexamethason szuppresziós teszt során csökken a cortisolszint, akkor a túltermelés oka a fokozott hypophysis ACTH termelés. Ha a szuppressziós tesztre nincs csökkenés, akkor a túltermelést egy hypophysisen kívül elhelyezkedő, ACTH-t termelő daganat, mellékvese-rendellenesség vagy esetleg a beteg által szedett gyógyszer okozza.
Ha fokozott mellékveseműködés tapasztalható, akkor a beteg Cushing syndromában szenvedhet, amely a magas cortisolszintre jellemző tünetekkel jár. Ennek oka lehet a mellékvese (gyakran egy jóindulatú mellékvese-daganat miatti) cortisol túltermelés, vagy fokozott ACTH stimuláció (a hypophysis vagy más ACTH-t termelő daganat miatt). A tünetegyüttes corticosteroid kezelés alatt álló betegeknél (például kezelt asthmás betegeknél) is jelentkezhet.
Ha alacsony a cortisolszint és a beteg szervezete válaszol az ACTH stimulációra, akkor a problémát valószínűleg a hypophysis ACTH alultermelése okozta. Ha a cortisolszint nem változik az ACTH stimulációra, akkor valószínűleg a probléma a mellékvesén van. Ha a mellékvese károsodás vagy a csökkent ACTH termelés miatt csökkent a mellékvese működése, akkor a beteg adrenalis elégtelenségben szenved. Ha a csökkent cortisol termelés a mellékvesét ért károsodás eredménye, akkor a beteg Addison kórban szenved.
Ha egyszer egy rendellenességet diagnosztizáltak, és az összefügg valamelyik hormontermelő miriggyel, akkor a kezelőorvos más diagnosztikai eljárásokat is alkalmazhat a diagnózis megerősítésére. Ilyen módszer lehet például a CT (computertomographia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) a túltermelés helyszínének kiderítésére (hypophysis, mellékvese vagy egyéb daganat) és a károsodás mértékének megítélésére.
Mit kell még tudnom?
A terhesség, fizikális vagy érzelmi stressz, betegségek is okozhatnak cortisolszint emelkedést. A cortisolszint emelkedést hyperthyreosis vagy elhízas is okozhatja. Számos gyógyszer, mint például a fogamzásgátlók, hydrocortison (a cortisol szintetikus formája) és spironolacton szedése is okozhat cortisolszint emelkedést. A felnőttek cortisolszintje magasabb a gyermekekénél.
A hypothyreosis és néhány, gyógyszer formájában szedett steroid hormon csökkent cortisolszintet eredményezhet.
A páciensnek a vérvétel előtt normálszintű (napi 2-3 gramm) sót tartalmazó étrendet kell biztosítani, valamint a vizsgálat előtt 10 – 12 órával éhgyomorral és megkímélt fizikai állapotban kell lennie.
A nyál cortisolszint vizsgálatot egyre gyakrabban alkalmazzák a Cushing sydroma és a stressz okozta betegségek diagnózisára, azonban a kivitelezése még mindig különleges szakértelmet igényel, és a vizsgálatot nem végzik el mindenhol. (A vérből történő cortisol meghatározás sem tartozik a rutin vizsgálatok közé, ezért nem minden laboratórium végzi.)
.png)