Más néven
Indirekt Coombs teszt
Indirekt antiglobulin teszt (IAT)
Hivatalos név
Antiglobulin teszt, Indirekt
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
21.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Alkalmas vörösvértest (VVT) antigének ellen termelt antitestek  kimutatására, vérátömlesztés előkészítésének részeként vagy terhesség alatt és szüléskor.

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Vérátömlesztés előkészítésekor, terhesség alatt és szüléskor, különösen ha az anya Rh negatív.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett EDTA-val alvadásgátolt (lila-kupakos csőben) vagy natív (piros-kupakos csőben) levett vérre van szükség. FIGYELEM: Natív vér esetében szérumelválasztó anyagot tartalmazó (pl. sárga-kupakos "géles") cső alkalmazása nem ajánlatos!.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
Az indirekt antiglobulin teszt (Indirekt Coombs teszt, IAT) segítségével a vörösvértest (VVT) ellenes keringő antitesteket keresünk. A VVT-k felszínén rendesen felszíni antigéneknek nevezett molekulákat találunk. Mindenki egyéni, szüleitől öröklötten meghatározott antigén készlettel rendelkezik. Vérátömlesztés esetén, az immunrendszer a szervezetben fel nem lelhető VVT antigéneket idegenként ismeri fel. A szervezet plazmasejtjei (olyan fehérvérsejtek, amelyek antitestet termelnek) az ilyen antigénekkel szemben antitest termelésbe kezdhetnek. A többször vérátömlesztésben részesülők nagyobb eséllyel termelnek antitesteket, hiszen több idegen VVT antigénnel találkoztak.
Ha a magzat olyan VVT antigéneket örököl az apjától, amellyel az anya nem rendelkezik, akkor az anya antitesteket termelhet a méhében lévő magzat VVT-in található idegen antigénnel szemben. Ez az újszülött hemolitikus betegségéhez vezethet, amely általában az első gyermeket nem, de az utána következőket megbetegítheti.Az Indirekt Coombs teszt segítségével kimutathatóak a szérumból (a vér sejtmentes folyadék része) a keringő VVT ellenes antitestek. Az első alkalommal, amint a szervezet idegen VVT antigénnel (vérátömlesztés vagy terhesség során) találkozik, sejtjei felismerhetik  ugyan az idegen VVT ellenes antitestek létrehozásának szükségességét, de általában nincs elég idő  elegendő mennyiséget termelni az idegen sejtek tényleges elpusztításához. A következő vérátömlesztés vagy terhesség alkalmával azonban az antitest elég erőssé válhat ahhoz, hogy az átömlesztett - vagy terhesség esetén a magzati - VVT-khez kapcsolódjon és azok életidejét lerövidítse.

Az Indirekt Coombs teszttel kimutatott antitestek további szűrőtesztekkel tipizálhatók.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Terhesség alatt az Indirekt Coombs teszt segítségével keresnek olyan antitesteket, amelyek képesek átlépni a méhlepényen és megtámadni a magzat VVT-it, és így az újszülött hemolitikus betegségét okozhatják. A legsúlyosabb esetben az Rh vércsoportrendszerhez tartozó anti-D elleni antitest termelődik. Az Rh negatív anya esetében Indirekt Coombs tesztet végeznek a terhesség korai szakaszában a 28. héten, majd mégegyszer a szülés után. Ha nem találnak anti-D elleni antitestet a 28. héten, akkor az anya anti-D immunglobulint kap, amely kivonja az Rh pozitív magzati VVT-ket az anya keringéséből, így megelőzve az anyai anti-D antitestek képződését.
Születés után az újszülött Rh vércsoportját meghatározzák. Ha a gyermek Rh negatív, akkor az anyának nincs szüksége újabb anti-D immunglobulin oltásra. Ha viszont a gyermek Rh pozitív, akkor 3 napon belül ismét beoltják anti-D immunglobulinnal.

Az immunrendszerrel kapcsolatos anémiákat a saját antigének ellen termelt antitestek okozhatják. Ez egyes autoimmun betegségekben (például szisztémás lupus erythematosus /SLE/), rosszindulatú betegségekben (például krónikus limfoid leukémiában), fertőzésekben (például mycoplasma pneumonia /tüdőgyulladás/ és vírusokozta mononukleózis) fordulhat elő. Egyes személyeknél bizonyos gyógyszerek (például penicillin), ritkábban hideg is kiválthat ilyen típusú hemolitikus anémiát. Hemolitikus anémia gyanúját felvető tünetek jelentkezése esetén (mint például kimerültség, sötét vizelet, hátfájás, sárgaság, sápadtság vagy megnagyobbodott lép) a kezelőorvos mindkét fajta (direkt és indirekt) antiglobulin tesztet kérheti, amelyek segítségével meghatározhatja, hogy vannak-e jelen VVT ellenes antitestek.

Az Indirekt Coombs tesztet minden olyan esetben elvégzik, amikor felmerül a vérátömlesztés lehetősége. (Ilyen eset lehet például egy műtét.) Ha antitestet találnak, akkor végre kell hajtani az antitest tipizálását. A vérátömlesztés előtt úgynevezett keresztpróbát is végeznek. Ennek során a donor VVT-jeit a beteg plazmájával összekeverik, és figyelik az esetleges agglutináció (VVT összecsapzódás) kialakulását. Az agglutináció összeférhetetlenséget jelez a donor és beteg vére között. Az ilyen vér károsan hathat a betegre. Vérátömlesztés esetében a beteg VVT ellenes antitestjeit a donor vér keresésénél figyelembe kell venni, és olyan donor vért kell választani, amely nem tartalmaz olyan antigéneket, amelyre a beteg érzékenyített, azaz ellene antitesteket termel.

Minden egyes vérátömlesztés során a beteg kapcsolatba kerül a donorok VVT-in található antigének kombinációjával. Minden vérátömlesztés, amely során az átömlesztett VVT-k a beteg számára idegen antigéneket hordoznak, lehetőséget teremt antitest termelésre. Ha valaki többször is vérátömlesztésben részesül, akkor egy idő múlva többfajta VVT antigén ellenes antitesttel is rendelkezhet. Ez egyre nehezebbé teheti összeférhető donor vér fellelését.

Ha egy betegnél azonnali vagy késleltetett transzfúziós szövődmény jelentkezik, akkor a kezelőorvos megrendelheti mindkét (direkt és az indirekt) antiglobulin tesztet a szövődmény okának felderítése érdekében. Egy második Indirekt Coombs tesztre is sor kerülhet a heveny reakció lezajlása után annak a kiderítésére, hogy a beteg nem hozott-e létre új antitestet.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Indirekt Coombs tesztet leginkább várható vérátömlesztést megelőzően és szövődményes vérátömlesztést követően végeznek.
Az Indirekt Coombs teszt része a terhes nők kivizsgálásának is. Rh negatív terhes nőkben az anti-D immunglobulin beadása előtt (kb. a terhesség 28. hetében) majd a szülést követően is elvégzik a vizsgálatot.

Mit jelent az eredmény?
Az Indirekt Coombs teszt "pozitív" eredménye egy vagy több antitest jelenlétét jelzi. Az antitestek közül néhány nagyobb jelentőséggel bír, mint a többi. A vizsgálatot szobahőméréskleten vagy testhőmérésékleten (37 °C) végzik  A reakció erőssége és megjelenésének helye a teszt folyamán útbaigazítást adhat a laboratóriumi szakember számára az antitestek természetéről és a feltételezhető jelentőségéről. A pozitív Indirekt Coombs eredményt követően sor kerülhet az antitest tipizálására.
Ha Rh negatív terhes nőnek az Indirekt Coombs tesztje negatív, akkor anti-D immunglobulin injekciót adnak azért, hogy megelőzzék, hogy az anyai szervezet ellenanyagot termeljen a magzati sejtek ellen. Ha az Rh negatív vércsoportú terhes nőnél az Indirekt Coombs teszt pozitív, akkor azonosítani kell az antitest(eket), és ha Rh antitest is jelen van, akkor az anti-D immunglobulin oltás haszontalan. Ha más antitestet találnak, akkor az Rh antitest termelés megelőzése érdekében még mindig adható anti-D immunglobulin oltás.

Mit kell még tudnom?
A keringő VVT ellenes antitest, ha egyszer megjelent, sohasem fog teljesen eltűnni. Több évvel az antigénnel való találkozás után a keringő antitest szintje a kimutathatóság szintje alá csökkenhet. Ha azonban a szervezet újra kapcsolatba kerül az antigénnel, a termelődés ismét gyorsan beindul.

Gyakori kérdések

1. Mi történt mielőtt kifejlesztették az anti-D immunglobulin oltást?
Az anti-D immunglobulin oltás kifejlesztése és alkalmazása előtt az Rh negatív vércsoportú anyák jelentős részben érzékennyé váltak az első Rh pozitív magzat vérére és bennük anti-Rh antitestek képződése indult el. A következő Rh pozitív magzat(ok) valamilyen mértékben "Rh betegségben" szenvedtek, mivel az anyai anti-Rh antitestek megtámadták a magzat VVT-it.  A vetélések és halvaszületések viszonylag gyakoriak voltak, és az élveszületettek gyakran azonnali vérátömlesztésre szorultak. Annak ellenére, hogy az oltás nagymértékben megelőzi ezeket a komplikációkat, a nők egy kis hányada  így is termel anti-Rh antitestet.

2. Miért szükséges meghatározni az Rh vércsoportját egy Rh negatív nő férjének?
Ha a férj is Rh negatív vércsoportú, akkor az összes gyermekük Rh negatív lesz, és nem léphet fel Rh összeférhetetlenség. Ha az apa Rh pozitív, akkor a gyermekek vagy Rh pozitívak vagy Rh negatívak lehetnek, így a - terhességek egy részében - fennáll az Rh összeférhetelenség veszélye.

3. Lehetnek antitestjeim, attól, ha vért adok?
Nem, mivel nem kerül más ember vérével kapcsolatba véradás közben. 

4. Abban az esetben, ha műtét előtt azért adok vért, hogy műtét után saját véremet kapjam viszza (autolog vérátömlesztés) jelenthetnek az antitestek gondot?
Nem, mivel ebben az esetben szervezete nem találkozik új VVT antigénekkel, így nem lesz antitest termelésre sarkallva.

5. Ha új orvoshoz megyek, szükséges tájékoztatnom őt egy régi eseménytelen vérátömlesztésről?
Igen. Fontos, hogy orvosa birtokában legyen ennek az információnak, mivel van rá esély, hogy ön egy vagy több antigénre érzékenmyé vált (antitestet termel) annál a transzfúziónál. Ez ugyan nem befolyásolja negatívan az ön egészségi állapotát, de orvosát figyelmezteti, hogy rendkívül éberen járjon el a későbbi vérátömlesztéseknél.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe