A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 18.10.2017.

13 és 18 éves kor között, a serdülőkorúaknak általában csak 1-2 rutin egészségügyi szűrővizsgálatra van szükségük, de a tanulók iskolai, sport- és táborozási tevékenységei miatt időnként ennél sokkal többre kerül sor. A szűrővizsgálatok során lehetőség van a serdülőkorúak tájékoztatására a balesetek, sérülések, erőszakos cselekedetek megelőzésével kapcsolatban, valamint arra, hogy felhívják a figyelmet a szexuális aktivitásból adódó egészségügyi kockázatokra, és a dohányzás, illetve egyéb élvezeti szerek vagy a túlzott napozás káros hatásaira. A szűrővizsgálatok során el tudják magyarázni, hogy a megfelelő étkezési szokások, valamint a mozgás miként védhetnek az elhízás, a diabétesz, a bőrrák és még a szív-érrendszeri betegségek kialakulásával szemben is.

A nemzetközi szakmai szervezetek (pl. az USA-ban az American Academy of Pediatrics) a serdülőkorúak esetén a következő szűrővizsgálatokat javasolják:

  • A vérnyomást, a magasságot és a testsúlyt rutinszerűen kell ellenőrizni. A látás és a hallás ellenőrzésére kb. 3 évenként van szükség.
  • A védőoltásokat szükségszerűen kell ismételni.
  • Ha a szűrővizsgálatok során valamilyen kockázati tényezőt fedeznek fel, akkor javasolják a megfelelő szűrőtesztek elvégzését. Miután a serdülőkorú eléri a nemi érettséget, további vizsgálatokra lehet szükség a menstruációnak vagy a szexuális aktivitásnak megfelelően (pl. anémiára vagy különböző fertőzések kimutatására irányuló vizsgálatokkal).
Szűrővizsgálatai
  • Elhízás

    Napjaink fejlett társadalmaiban az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a lakosság túlsúlyossága, illetve elhízása. Magyarországon a népesség több mint 60%-a túlsúlyos és körülbelül 25%-a elhízott. Az USA-ban a gyemekek és serdülőkorúak kb. 30%-a túlsúlyos és kb. 15%-a elhízott. A túlsúly megakadályozza a lábak és a csípő csontjainak megfelelő növekedését, ezáltal mind azonnali, mind egész életen át tartó problémát okoz. A túlsúlyosság sok betegség kialakulásához hozzájárul. Ilyenek pl. a cukorbetegség, a szív-érrendszeri rendellenességek, alvászavar és a magas vérnyomás.

    Emiatt mind több szakmai szervezet (pl. az USA-ban az American Academy of Pediatrics) tanácsolja azt a kezelőorvosoknak, hogy elengedhetetlen a páciensek gyermekkortól kezdődő megfigyelése. Ajánlott a tanácsadás a szülők vagy gondviselők számára is az egészséges táplálkozással és a megfelelő életvitellel kapcsolatban, hogy segítsenek megelőzni a gyermekeknél, serdülőkorúaknál a túlsúly és az elhízás kialakulását. Az ajánlások a következőek:

    • A gyermek-, illetve serdülőkori szűrővizsgálatok során rutinszerűen fel kell mérni a táplálkozási és testmozgási sémákat, fontos felismerni a túlzott súlygyarapodást a lineáris (magassági) növekedéshez viszonyítva, és ajánlott a tanácsadás ezzel a témával kapcsolatban a gyermeknek és családjának.

    A gyermekek testtömegindex-számításának pontosnak és a növekedési diagramhoz viszonyítottnak kell lennie. A kezelőorvoshoz fordulva kaphatja meg a legmegbízhatóbb információkat, de az alábbi weboldalon lévő kalkulátor, amelyet gyermekorvosok fejlesztettek ki, segít felismerni, ha gyermekénél fennáll az elhízás kockázata: http://www.keepkidshealthy.com/welcome/bmicalculator.html

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Preventionof Pediatric Overweight and Obesity (policy statement). Pediatrics. Aug2, 2003;112(2);424-430. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/. Accessed July 23, 2004.

    American Obesity Association. Obesity in Youth (fact sheet). Available on the Internet at http://www.obesity.org/subs/fastfacts/obesity_youth.shtml. Accessed July 23, 2004.

    Iannelli V. BMI Calculator. Available on the Internet at http://www.keepkidshealthy.com/. Accessed July 23, 2004.

  • Méhnyakrák

    A méhnyakrák (az uterus vagy méh alsó részéből kiinduló rák) miatt bekövetkező halálesetek többsége elkerülhető lenne, ha a nők rendszeres ellenőrzésen vennének részt, amely a citológiai vizsgálatot is magában foglalná. Ennek a ráknak a kialakulása több évet is igénybe vehet, és leggyakrabban a 40 évesnél idősebb nőknél fordul elő. A rutinszerűen végzett szűrés segíthet a méhnyakrák korai fázisban történő felismerésében, amikor a betegség még nagyon jó eredménnyel gyógyítható. A szűréssel akár a rákot megelőző elváltozások is felismerhetők, így azok idejében eltávolíthatók, még mielőtt a rák kialakulna.

    Nemzetközi szervezetek mint pl. az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society), az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) és az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága (American College of Obstetricians and Gynecologists) a tizenéves és a fiatal nők számára a következőket ajánlja:

    • A rendszeres vizsgálatokat körülbelül 3 évvel az első hüvelyi közösülést követően kell elkezdeni, de nem később, mint 21 éves korban. A citológiai vizsgálatot harmincéves korig minden évben célszerű elvégezni.
    • Ugyanakkor a serdülőkorú lányoknak 13–15 éves koruk között ajánlott először nőgyógyászhoz fordulniuk. Ennek a vizitnek nem kell a citológiai vagy a kismedencei nőgyógyászati vizsgálatot is magában foglalnia, de azért ajánlott, hogy megfelelő útmutatással a szűrésekről és a megelőző vizsgálatokról tájékoztatást kapjanak, illetve elvégezzék azokat.
    • A méhnyakrákszűrés legújabb irányelvei a legtöbb nő számára hosszabb időt javasolnak az egyes vizsgálatok között, ha egymást követő 2 vagy 3 alkalommal a citológiai vizsgálat eredménye negatív volt. A fiatalabb nőknél gyakoribb ellenőrzést javasolnak, a középkorú nőknek pedig inkább azt ajánlják, hogy a citológiai vizsgálatot éves gyakoriság helyett 3 évente végeztessék el. Az idősebb nőknél a citológiai ellenőrzés esetleg teljesen el is hagyható. Az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Társasága arra figyelmeztet, hogy ha nem is kell minden évben citológiai vizsgálatot végeztetni, a kismedencei nőgyógyászati vizsgálaton való évenkénti megjelenés feltétlenül ajánlott.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Cancer Society. Overview: cervical cancer: what causescancer of the cervix? can it be prevented? Revised 2003 Nov 4.Available on the Internet at http://www.cancer.org/. Accessed August 10, 2004.

    AmericanCollege of Obstetricians and Gynecologists. Cervical cancer screening:testing can start later and occur less often under new ACOGrecommendations (press release). 2003 Jul 31. Available on the Internetat http://www.acog.org/from_home/publications/press_releases/nr07-31-03-1.cfm. Accessed July 15, 2004.

    AmericanCollege of Obstetricians and Gynecologists. News Release: ACOGClarifies Recommendations on Cervical Cancer Screening in Adolescents.September 30, 2004. Available on the Internet at http://www.acog.org/from_home/publications/press_releases/nr09-30-04-1.cfm

    AmericanCollege of Physicians. New pap guidelines reduce screening, but raiseconcerns about compliance. Observer. 2003 Apr. Available on theInternet at http://www.acponline.org/journals/news/apr03/pap_guides.htm?hp. Accessed July 15, 2004.

    SmithRA, Cokkinides V, and Eyre HJ, for the American Cancer Society.American Cancer Society guidelines for the early detection of cancer,2003. CA Caner J Clin. 2003;53:27-43. Available on the Internet at http://caonline.amcancersoc.org/cgi/content/full/53/1/27. Accessed August 5, 2004.

    Centersfor Disease Prevention and Control, National Center for Chronic DiseasePrevention and Health Promotion, United States Department of Health andHuman Services. Basic facts on screening and the Pap test. Available onthe Internet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/cc_basic.htm. Accessed August 2, 2004.

    Centersfor Disease Prevention and Control, National Center for Chronic DiseasePrevention and Health, United States Department of Health and HumanServices. Cervical cancer and Pap test information. Available on theInternet at http://www.cdc.gov/cancer/nbccedp/info-cc.htm. Accessed July 15, 2004.

    UnitedStates Preventive Services Task Force. Screening for cervical cancer(release date: Jan 2003). Available on the Internet at http://www.ahcpr.gov/clinic/uspstf/uspscerv.htm. Accessed July 15, 2004.

  • Chlamydia

    Manapság a Chlamydia a leggyakoribb szexuális úton terjedő bakteriális fertőző betegség, a fertőzött egyének azonban legtöbbször tünetmentesek. Ez a betegség nőknél tünetmentesen progrediálva  meddőséget és egyéb komplikációkat okozhat. A férfiakat nem ellenőrzik rutinszerűen, annak ellenére, hogy leginkább a fertőzött férfiak terjesztik szexuális kontaktus útján a betegséget, vagy akár újrafertőzhetik partnerüket is, ha maguk nem részesülnek teljes kezelésben. A szexuálisan aktív felnőtteknek és tizenéveseknek kezelőorvosukkal meg kell beszélniük, milyen kockázati tényezők állnak fenn náluk. Ezek ismeretében lehet mérlegelni, hogy szükség van-e a vizsgálatra. Leginkább a fiatal és szexuálisan aktív felnőtteknél kell a fertőzés legmagasabb fokú kockázatával számolni.

    A nemzetközi szakmai szervezetek, pl. az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines) és az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) a következőket javasolja:

    • Amennyiben terhes, különösen, ha 25 évesnél fiatalabb vagy méhnyakfertőzése van, feltétlenül szűrővizsgálatot kell végeztetni a Chlamydia-fertőzés kimutatására.

    Az Amerikai Megelőző Orvostani Társaság (American College of Preventive Medicines) a többi szexuálisan aktív nő számára a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

    • Kezelőorvosával minden rutinvizsgálat alkalmával tekintsék át a szóba jöhető kockázati tényezőket, hogy tudomása legyen róla, ha a fertőzés szempontjából veszélyeztetett.
    • Amennyiben valamelyik kockázati faktor fennáll, évente ajánlatos Chlamydia-kimutatásra irányuló vizsgálatot végeztetni.

    Az Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet (U.S. Preventive Services Task Force) nyomatékosan ajánlja a következőket:

    • Valamennyi 25 éves és fiatalabb szexuálisan aktív nőnél rendszeres szűrést kell végezni Chlamydia-fertőzésre.
    • Ugyancsak rutinszerűen szűrni kell minden szexuálisan aktív nőt, aki tünetmentes ugyan, de a fertőzés fokozott kockázatának van kitéve.

    Magasabb kockázattal kell számolnia a következő esetekben: ha valaki szexuálisan aktív, és 25 évesnél fiatalabb, új férfipartnere van, vagy az elmúlt évben két vagy annál több partnere volt, nem használ következetesen óvszert, vagy korábban átesett már szexuális úton terjedő betegségen.

    A lehetséges kockázatokról és a védekezés lehetőségeiről további információt talál az American Social Health Association honlapján: http://www.ashastd.org/stdfaqs/chlamydia.html

    Felhasznált forrásmunkák:

    Berg AO, for the United States Preventive Services Task Force.Screening for chlamydial infection: recommendations and rationale. Am JPrev Med. 2001 Apr 20;20(3 Suppl):90-94. Available on the Internet fromthe National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/. Accessed July 19, 2004.

    Hollblad-FadimanK and Goldman SM, for the American College of Preventive Medicine.Screening for Chlamydia trachomatis (practice policy statement). Am JPrev Med. 2003 April;24(3):287-292. Available on the Internet from theNational Guideline Clearinghouse at http://www.guideline.gov/. Accessed July 19, 2004.

    Centersfor Disease Control and Prevention, National Center for HIV, STD, andTB Prevention, Division of Sexually Transmitted Diseases, United StatesDepartment of Health and Human Services. Chlamydia fact sheet.Available on the Internet at http://www.cdc.gov/std/chlamydia/STDFact-Chlamydia.htm. Accessed July 19, 2004.

  • II-es típusú cukorbetegség (diabétesz)

    A II-es típusú diabétesz előfordulása elsősorban a fejlett országokban növekvő tendenciát mutat. A gyermekeknél és a serdülőkorúaknál is riasztóan gyakorivá vált a betegség előfordulása. Kialakulásában közrejátszanak többek között olyan tényezők, mint a túlsúly, az elhízás, valamint a fizikai aktivitás hiánya. Emiatt a betegség az egész társadalmat érintő egészségügyi problémák közé sorolható. Mindezek alapján fontos szerepe van a gyermekek és a serdülőkorúak szűrővizsgálatait végzőknek abban, hogy tanácsadással szolgáljanak a szülők vagy gondviselők számára az egészséges táplálkozással és a megfelelő életvitellel kapcsolatban, hogy ezzel is segítsenek megelőzni a gyermekeknél, serdülőkorúaknál a túlsúly és az elhízás kialakulását.

    A nemzetközi szakmai szervezetek, többek között az Amerikai Diabétesz Társaság arra figyelemeztet, hogy egy túlsúlyos gyermeknél csak két másik, ismert kockázati faktorral együtt valószínűsíthető a II-es típusú diabétesz kialakulásának kockázata.

    A monitorozásnál a következő kockázati tényezőket fontos figyelembe venni:

    • Jelentős túlsúly
    • Közeli rokon II-es típusú diabétesszel 
    • Bizonyos népcsoporthoz tartozás (pl. ázsiai/dél-csendes-óceáni szigetlakók leszármazottai)
    • Olyan állapotokat vagy azok jeleit, amelyek az inzulinrezisztenciához társulhatnak, ideértve az acanthosis nigricanst, a magas vérnyomást, a dyslipidaemiát vagy a policisztás ovárium szindrómát.

    A nemzetközi szakmai társaságok közül az Amerikai Diabétesz Társaság a következő szűrési javaslatokat ajánlja:

    • A túlsúlyos és két vagy több kockázati tényezővel rendelkező gyermekeket minden 2. évben szűrni kell a diabétesz irányában 10 éves korától vagy a pubertásától kezdődően.

    Az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság a következőket javasolja:

    • Az egy vagy több kockázati tényezővel rendelkező gyermekeket monitorozni kell diabéteszre, és olyan tanácsokkal kell ellátni a táplálkozással, a testsúlykontrollal és a testmozgással kapcsolatban, amely bármely 85% feletti testtömegindexű gyermekre alkalmazható.

    A rizikótényezőkről további információt tartalmaz a „The Children's Hospital at Bronson” honlapja: http://www.bronsonhealth.com/pdfs/BR_Kids_News.pdf.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Diabetes Association. Type 2 diabetes in children andadolescents. Diabetes Care. 2000 Mar;23(3): 381. Available on theInternet at http://care.diabetesjournals.org/. Accessed July 19, 2004.

    GrassiY. Type 2 diabetes: reduce your child's risk now. Bronson for Parents(newsletter). 2003 Winter. The Children's Hospital at Bronson,Kalamazoo, Michigan. Available on the Internet at http://www.bronsonhealth.com/pdfs/BR_Kids_News.pdf. Accessed August 31, 2004.

    NationalCenter for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, DiabetesPublic Health Resource, Centers for Disease Control and Prevention,United States Department of Health and Human Services. CDC issuesstatements on diabetes issues: lifetime risk for diabetes mellitus inthe United States. (Original source: Naryan KMB, Boyle JP, Thompson TJ,Sorensen SW, Williamson DF. Lifetime risk for diabetes mellitus in theUnited States. JAMA 2003 Oct 8;290(14):1884-1890.) Available on theInternet at http://www.cdc.gov/diabetes/news/docs/lifetime.htm. Accessed August 30, 2004.

    NationalDiabetes Education Program, National Institutes of Health, UnitedStates Department of Health and Human Services. Resources on childrenand adolescents. Available on the Internet at http://www.ndep.nih.gov/diabetes/youth/youth.htm. Accessed August 30, 2004.

    NationalDiabetes Information Clearinghouse, National Institute of Diabetes andDigestive and Kidney Diseases, National Institutes of Health, UnitedStates Department of Health and Human Services. Am I at risk for type 2diabetes? NIH publication no. 04-4805. 2004 Apr. Available on theInternet at http://www.diabetes.niddk.nih.gov/dm/pubs/riskfortype2/index.htm. Accessed July 19, 2004.

  • Magas koleszterinszint

    A koleszterinnek nevezett viaszos anyag és a lipideknek nevezett egyéb zsírok lerakódása már a gyermekkortól megkezdődik az artériákban, majd a későbbiekben ezek a lerakódások az erek átjárhatóságát szűkítő, merev „plakkokat” képeznek. Felnőttkorban, a plakk-képződés és azzal kapcsolatos egészségi problémák nemcsak a szívizomzatot vérrel ellátó artériákat, hanem a szervezet összes artériáit érinti (érelmeszesedésnek vagy arteriosclerosisnak nevezett elváltozáshoz vezetve). Az Egyesült Államokhoz hasonlóan hazánkban is mind a férfiak, mind a nők között a szívbetegség az első számú halálozási ok. A betegség kialakulásának esélyét a vér koleszterinszintje nagymértékben befolyásolja. A szakértők szerint a koleszterinbevitel mérséklése már gyermekeknél és tizenéveseknél is javasolt annak érdekében, hogy a szívbetegséget felnőttkorban megelőzzék.

    Azoknál, akik alacsony kockázatúak és 20 év alattiak, a koleszterinszint-meghatározást nem végzik rutinszerűen. Ha azonban a serdülőkorú fiatalnál valamilyen kockázati tényező van jelen, a koleszterinszint-mérés hasznos információt nyújt. A nemzetközi szakirodalom „szelektív” szűrést javasol az alábbiak szerint annak érdekében, hogy a felnőttekhez hasonlóan azonosítsák a magas koleszterinszint miatt magas kockázatú fiatalokat, és az ehhez társuló szív-érrendszeri betegségek emelkedett kockázatát:

    • Koleszterinszint mérése ajánlott olyan fiatalok esetében, akiknek a szülei magas koleszterinszinttel rendelkeznek és akiknek a családjában előfordult korai szív-érrendszeri betegség (különösen 55 éves kor előtt szülőnél vagy nagyszülőnél).
    • A koleszterinszint-mérés olyan gyermekeknél is ajánlott, akiket magasabb kockázatúnak ítéltek, pl. mert túlsúlyosak, fokozott mennyiségű telített zsírsavat és koleszterint fogyasztanak vagy dohányoznak.


    További információt nyújtó idegen nyelvű adatbázisok:
    Koleszterin:
    Excellent basic information is available from the National Heart, Lung, and Blood Institute at http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Hbc/HBC_WhatIs.html; the articles on cholesterol and cholesterol in children from the University of Maryland Medicine web site, http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol, are also recommended
    On the Keep Kids Healthy web site, http://www.keepkidshealthy.com/nutrition/cholesterol.html,a pediatrician explains to parents, using the guidelines of theAmerican Academy of Pediatrics, how to assess cholesterol in children

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Academy of Family Physicians. Heart disease: assessing your risk. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2756.xml. Accessed July 16, 2004.

    AmericanAcademy of Family Physicians. Summary of policy recommendations forperiodic health examinations. 2003 Aug. Available on the Internet fromthe National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208. Accessed July 19, 2004.

    AmericanAcademy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Cholesterol in childhood(policy statement). 1998 Jan. Pediatrics 101:1;141-147. Available onthe Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/1/141. Accessed August 10, 2004.

    BergAO, for the United States Preventive Services Task Force. Screening forlipid disorders: recommendations and rationale. Am J Prev Med2001;20(3S):73-76.

    A.D.A.M., Inc. Children can have highcholesterol, too. 2002 Jun 17. Available on the Internet from theUniversity of Maryland Medicine web site at http://www.thoraciconcology.com/careguides/cholesterol. Accessed August 10, 2004.

  • Bőrrák

    A nemzetközi szakirodalom szerint a bőrrák gyakorisága folyamatosan nő. Főleg az idősebb korosztályban (65 év felett) jellemző az előfordulása. Különösen egyik formája, a melanóma okoz mind nagyobb gondot. Elsősorban azok a kaukázusi típusú, fehér bőrű emberek fogékonyak, akik sokat tartózkodnak tűző napon, illetve sokat vannak ultraibolya fénynek kitéve, de a bőrszíntől függetlenül mindenkinek számolnia kell a bőrrák kockázatával.

    Egyes irányelvek szerint célszerű rendszeres időközönként bőrgyógyásszal ellenőriztetni bőrünket, más irányelvek azonban csak a veszélyeztetetteknél tanácsolják ezt. 20 és 40 év között havonként végzett önvizsgálat és 3 évenként végzett szakorvosi vizsgálat javasolt.

    A bőrrák megelőzése már gyerekkorban, a napsugárzás elleni védelemmel kezdődik. Ezzel a nem melanóma típusú bőrrák kialakulása megelőzhető, mivel az esetek többségében – nemcsak a gyermekeknél, de a felnőtteknél is – az erős napsugárzás felelős a bőrrák kialakulásáért. Különösen érvényes ez a bőrrák legveszélyesebb formájánál, a melanómánál. Ez azoknál fordul elő leginkább, akik erősen leégnek, ekkor ugyanis a napsugárzás a bőr alsóbb rétegeiben is sérülést okoz. Akár 1-2 gyermekkori leégés is emeli a bőrrák felnőttkori kialakulásának valószínűségét. A szűrővizsgálatok erőltetése helyett célravezetőbb a fiatalok és idősebbek felvilágosítása a túlzott napozás veszélyeiről. Ha valamilyen rendellenesség jelenik meg a bőrön, tanácsos mielőbb szakorvoshoz fordulni!

    Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok:

    For more information, visit the web site of the National Cancer Institute at http://www.cancernet.nci.nih.gov/.

    To learn about self-exams and protecting against skin cancer at all ages, visit the web site of The Skin Cancer Foundation at http://www.skincancer.org.

    Felhasznált forrásmunkák:

    American Academy of Family Physicians. Cancer: early detection. Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2383.xml. Accessed July 16, 2004.

    AmericanAcademy of Family Physicians. Cancer screening guidelines. Amer FamilyPhysician. 2001 Mar 15. Available on the Internet at http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html. Accessed July 16, 2004.

    American Cancer Society. Skin cancer. 2002 Feb. Available on the Internet at http://www.cancer.org/downloads/PRO/SkinCancer.pdf. Accessed July 15, 2004.

    NationalCancer Institute of the National Institutes of Health, United StatesDepartment of Health and Human Services. Skin cancer (PDQ®): screening(health professional version). Available on the Internet at http://www.cancer.gov/cancertopics/pdq/screening/skin/HealthProfessional/page2. Accessed July 15, 2004.

    National Coalition for Skin Cancer Prevention. The radiating facts. Available on the Internet at http://www.sunsafety.org/radiate.htm. Accessed July 22, 2004.

    Skin Cancer Foundation. Skin cancer: a concern for all ages. Available on the Internet at http://www.skincancer.org/older/index.php. Accessed July 15, 2004.

    Texas Children's Hospital. Overexposure to sun now can have harmful consequences. 2004 Jun 7. Available on the Internet at http://www.texaschildrenshospital.org/allabout/newscenter/ArticleDisplay.aspx?aid=1304. Accessed August 10, 2004.

  • TBC (Tuberkulózis)

    A rossz életkörülmények között élőknél, a HIV-fertőzés és a kialakuló gyógyszer-rezisztencia következtében a tuberkulózis világszerte fenyegető veszéllyé vált az elmúlt években. Az esetszám növekedése és a betegség járványos előfordulása az 1990-es évek óta aggodalomra ad okot. A tuberkulózis egyelőre viszonylag ritka, de a kockázati csoportokban súlyos egészségügyi probléma.

    Az újabb szakmai ajánlások sok országban célzott szűrést javasolnak a kockázati csoportokban. A helyi egészségügyi szervek, egészségügyi szolgáltatók, valamint bizonyos munkáltatók a helyi viszonyok és az ismert rizikófaktorok alapján támogatják a szűréseket.
    Jellemzően, ha valakinek tuberkulózisa van, nem feltétlenül érzi betegnek magát, gyakran még a tünetek sem jelentkeznek. A kórokozó cseppfertőzéssel kerül a légutakba egy olyan fertőző személytől, aki köhögéssel vagy tüsszentéssel juttatta a baktériumokat a levegőbe. A tuberkulin bőrpróbára adott reakció alapján deríthető ki, hogy fertőződött-e a vizsgált személy.

    Bár egyes nemzetközi szakmai szervezetek az alacsony kockázatú populációkban a rutinszűrést nem javasolják, egyes helyeken a diákoknál és az egészségügyi dolgozóknál gyakran feltételként szabják a vizsgálat elvégzését az iskolakezdést, illetve a munkába állást megelőzően.

    A nagyobb kockázati csoportba tartozókat, pl. az egészségügyi dolgozókat és olyan személyeket, akiknél a munkahelyük vagy a tevékenységük folytán fennáll a fertőződés veszélye, rendszeresen szűrővizsgálatnak kell alávetni.
    A legmagasabb kockázati csoportba tartoznak az igazoltan vagy feltételezetten tuberkulózisban szenvedő személlyel kontaktusba került egyének és a HIV-fertőzött vagy HIV-fertőzés kockázatának kitett személyek.

    Az Amerikai Családorvosok Szövetsége (American Academy of Family Physicians) a magas rizikójú kategóriába sorolja a következő csoportokat:

    • Azok, akik szoros kontaktusba kerültek ismert vagy gyanított tuberkulózisos beteggel, egészségügyi dolgozók, bevándorlók olyan országokból, ahol a betegség előfordulási aránya magas (általánosságban az iparilag kevésbé fejlett, fejlődő országokból), HIV-fertőzöttek, alkoholisták, intravénás kábítószer- vagy egyéb tiltott szerek használói, bentlakásos gondozóintézmények lakói (például ápolóotthonok, elmegyógyászati intézetek, büntetés-végrehajtó intézmények, AIDS-gondozó intézetek, hajléktalanszállók), valamint megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz hozzá nem férő, alacsony jövedelmű személyek.

    Egyéb okból a fertőzésre fogékonyak:

    • Az idősek és károsodott immunrendszerű egyének, például olyanok, akik egészségi állapotuk vagy a náluk alkalmazott kezelés miatt kerülnek magas kockázati csoportba.
    • Piszkos vagy zsúfolt környezetben élők, és azok, akik nem férnek hozzá egészséges élelemhez.
    • Csecsemők, gyermekek és serdülők: amennyiben magas kockázatú felnőttel kontaktusba kerülnek.

    A magas rizikótényezőjű csoportokhoz tartozókat gyakrabban kell megvizsgálni, hogy nem tuberkulózisosak-e.

    Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

    A fact sheet on testing for tuberculosis is available from the Centers for Disease Control and Prevention at http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/tbfactsheets/250140.htm.

    Agood source of specific information on tuberculosis in children,adults, immigrants, and the elderly is the Virtual Hospital web site: http://www.vh.org/navigation/vh/topics/adult_patient_tuberculosis.html.

    The American Academy of Pediatrics also offers information on tuberculosis and children via http://www.medem.com.

    Felhasznált forrásmunkák:

    A brief history of tuberculosis treatment. New Jersey Medical Schooland National Tuberculosis Center, University of Medicine and Dentistryof New Jersey. 2001 Feb 26. Available on the Internet at http://www.umdnj.edu/ntbcweb/tb_frame.html. Accessed July 26, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Tuberculosis. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZ1BN54FDC&sub_cat=573. Accessed July 26, 2004.

    Centersfor Disease Control and Prevention, Public Health Practice Office,United States Department of Health and Human Services. Targetedtuberculin testing and treatment of latent tuberculosis infection(American Thoracic Society/CDC statement). 2000 Jun 9.MMWR:49(RR06);1-54. Available on the Internet at http://www.phppo.cdc.gov/cdcRecommends. Accessed July 21, 2004.

    D'AlessandroD and Huth L. Pediatrics common questions, quick answers: TB(tuberculosis). Children's Virtual Hospital. Available on the Internetat http://www.vh.org/pediatric/patient/pediatrics/cqqa/tb.html. Accessed July 26, 2004.

    PolgreenPM. Infectious disease (chapter 10). In: Tuberculosis, University ofIowa Family Practice Handbook (4th ed.). Available on the Internet fromthe Virtual Hospital at http://www.vh.org/adult/provider/familymedicine/FPHandbook/Chapter10/03-10.html. Accessed July 26, 2004.

    Screeningfor tuberculosis and tuberculosis infection in high-risk populations:recommendations of the advisory council for the elimination oftuberculosis. 1995 Sep 8. MMWR:44(RR-11);18-34. Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.

Felhasznált forrásmunkák:

American Academy of Pediatrics, Committee on Practice and AmbulatoryMedicine. Recommendations for Preventative Pediatric Health Care(policy statement). 2000 March 1. Pediatrics. 105(3):645-646. Availableon the Internet at http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;105/3/645. Accessed August 24, 2004.

AmericanAcademy of Family Physicians. Preventive services for healthy living.2003 Mar (review/update). Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x1548.xml. Accessed August 25, 2004.

AmericanAcademy of Family Physicians. Summary of policy recommendations forperiodic health exams. 2003 Aug 13. Available on the Internet from thenational Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208. Accessed July 19, 2004.

GreenM and Palfrey JS. Bright Futures: Guideline for Health Supervision ofInfants, Children, and Adolescents, Pocket Guide (2nd ed.). 2002.American Academy of Family Physicians. Available on the Internet at http://www.brightfutures.org/pocket/index.html. Accessed August 26, 2004.

NationalHigh Blood Pressure Education Program Working Group on High BloodPressure in Children and Adolescents. The fourth report on thediagnosis, evaluation, and treatment of high blood pressure in childrenand adolescents. Pediatrics 2004 Aug;114:555-576. Available on theInternet at http://pediatrics.aappublications.org/. Accessed August 26, 2004.