A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 18.10.2017.
Magyarországi helyzet

A csecsemők és kisgyermekek gondozása az alapellátás részét képező védőnői szolgálat keretében történik. A főiskolai végzettséggel rendelkező védőnők feladata az ellátási területükhöz tartozó kisgyermekes családok gondozása. Munkájuk során  egészségnevelési feladatokat látnak el (fehívják a figyelmet a védőoltások szükségességére, az egészséges táplálkozás fontosságára) és figyelemmel kisérik a csecsemők és kisgyermekek testi és szellemi fejlődését.

A gyermekek csecsemőkorban egy tucat védőoltást kapnak. Néhányat már 1 éves kor alatt beadnak és ismétlő oltásra is szükség van: hepatitis B, gyermekbénulás, kanyaró, mumps (fültőmirigy gyulladás), rubeola(rózsahimlő), diftéria, tetanus (szájzár), pertussis (szamárköhögés), B típusú Haemophilus influenzae, pneumococcus fertőzés, bárányhimlő és újabban influenza ellen. 

Az 1995/5 Népjóléti Miniszteri rendelet szerint a védőnő által kötelezően elvégzendő alap-szűrővizsgálatok:

  • testi fejlődés (súly, hossz, fej- és mellkas körfogat),
  • psychomotoros fejlődés,
  • érzékszervek vizsgálata (látás-, szinlátás- és hallásvizsgálat),
  • BCG heg ellenőrzése,
  • mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások),
  • golyvaszűrés,
  • vérnyomás mérés.

Kóros eltérés észlelése esetén a beteget a házi gyermekorvoshoz utalja további vizsgálatra.

Jogszabály írja elő a  leggyakrabban előforduló genetikusan meghatározott anyagcserebetegségek újszülöttkori szűrését (lsd. Újszülöttek szűrése fejezet). Előfordulhat azonban olyan ritka anyagcserebetegség, melynek szűrése nem történt meg újszülöttkorban és a tünetek később, csecsemőkorban jelentkeznek. A klinikai tünetek a szervek, szervrendszerek érintettségétől függően változatosak lehetnek. Az anyagcserebetegségek első laboratóriumi eltérései: csökkent vércukorszint, acidózis, ketózis, emelkedett vér-ammónia, -laktát és -piruvát szint. A változatos klinikai tüneteket és a fent felsorolt laboratóriumi eltéréseket azonban nemcsak anyagcserebetegségek, hanem egyéb kóros állapotok, például fertőzések is okozhatják. Ez utóbbi kizárása után kerülhet sor fennálló anyagcserebetegség bizonyítására speciális laboratóriumi vizsgálatokkal, mint

  • felszaporodott anyagcseretermékek, aminósavak kimutatása,
  • enzimaktivitások mérése,
  • molekuláris genetikai vizsgálatok.

Amennyiben az orvos vagy a védőnő rizikófaktorok meglétét valószínűsíti, akkor kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el például vashiány, ólom mérgezés vagy tuberkulózis irányában.

Szűrővizsgálatai
  • Vashiányos vérszegénység 

    A csecsemőnek gyors növekedése és fejlődése miatt a normál fejlődés biztosításához fokozott vasbevitelre van szüksége. Az élet első 6 hónapjában a szervezet vastartalékai elegendőek. 6 hónapos életkor után azonban, ha nem megfelelő a vasbevitel, akkor a csecsemő vörösvértest képzése zavart szenved, és  a szervezet visszamarad a fejlődésben. A súlyos vashiány vérszegénységet okoz, ami  késlelteti a csecsemő mentális, motoros és viselkedési fejlődését, és ezek a problémák még a vashiány megszünése után is sokáig fennállhatnak. A  vashiány hosszútávú következményei a rossz mozgáskoordináció, viselkedési problémák és rossz iskolai teljesítmény.

    A csecsemőkori vashiány leggyakoribb oka a korán elkezdett és túlzott mértékben alkalmazott tehéntejes táplálás. Ritkábban vérveszteség vagy gyógyszerek  okozta gátolt vasfelszívódás áll a vashiány hátterében. Koraszülöttek és kis súlyú újszülöttek veszélyeztetettebbek vashiány kialakulására. Anyatejes táplálás esetén elegendő a vasbevitel kivéve, ha az anya is vashiányban szenved.

    Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája, az Amerikai Családorvosok Akadémiája és a Betegségmegelőzési Központ ajánlásai ismertetik a vashiány több rizikófaktorát. Ezen szakmai csoportok legtöbbje nem tömegszűrést, hanem csak a rizikófaktorral rendelkező és magas rizikójú csoportok szűrését ajánlja. Az alábbi  rizikócsoportokba tartozó csecsemők vasraktárait 6 és 12 hónapos életkor között ellenőrizni kell:

    • koraszülöttek és alacsony születési súllyal született csecsemők
    • bevándorlók, menekültek és fejlődő országból  érkezettek gyermekei
    • alacsony jövedelműek, szegénységben élők
    • a 12 hónapos kor előtt elkezdett tehéntejes táplálás, a 12 hónapos kort követően 70 dkg-ot meghaladó napi tehéntej bevitel, 2 hónapot meghaladó hozzáadott vas nélküli tápszeres táplálás vagy 6 hónapot meghaladó anyatejes táplálás vashiányos anyától. 
    • a vasfelszívódással vetélkedő gyógyszerelés, súlyos vérveszteség, krónikus gyulladás vagy fertőzés, szigorú diéta.

    A fenti szakmi állásponttal szemben vannak orvosok, akik minden csecsemőt és kisgyermeket szűrnek. Azt, hogy a vizsgálatot milyen életkorban végzik, a meglévő rizikófaktoroktól függ. A koraszülöttek és az alacsony súllyal született gyermekek, valamint a hozzáadott vasat nem tartalmazó tápszerrel táplált csecsemők vasraktárai már 6 hónapos életkor előtt kiürülhetnek. Más esetekben elegendő 9 és 12 hónapos korban ellenőrzést végezni. A vizsgálatot esetenként 6 hónappal később meg kell ismételni.

    A rutin felülvizsgálat során a gyermekgyógyász felméri a csecsemő egészségi állapotát, a rizikótényezőket és az eredmény alapján eldönti, hogy szükségese-e és ha igen, akkor mikor kell elvégezni a vasanyagcsere ellenőrzését. Az orvos-szülő találkozások alkalmat adnak arra is, hogy megbeszéljék a csecsemő vas igényét, az anyatejes táplálás előnyeit, a vassal dúsított tápszerek, a gabonafélék és a megfelelő vaspótlás szükségességét.

    Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok

    A parent handout on preventing iron deficiency is available from the American Academy of Family Physicians at http://www.familydoctor.org/x2416.xml?printxml

    Felhasznált forrásmunkák

    American Academy of Family Physicians. Iron deficiency anemia in infants and children: how to prevent it (parent handout). Available on the Internet at http://www.familydoctor.org/x2416.xml?printxml. Accessed September 30, 2004.

    American Academy of Family Physicians. Summary of policy recommendations for periodic health examinations. 2003 Aug. Leawood, Kansas. Available through the National Guideline Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4183&nbr=3208. Accessed July 19, 2004.

    American Academy of Pediatrics, Committee on Practice and Ambulatory Medicine. Recommendations for preventative pediatric health care. Pediatrics. 2000 Mar; 105(3):645-646. Available on the Internet at http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/105/3/645. Accessed August 24, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, United States Department of Health and Human Services. Recommendations to prevent and control iron deficiency in the United States. MMWR. 1998 Apr 3;47(RR-3):1-36. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/00051880.htm. Accessed September 30, 2004.

    Green M and Palfrey JS. Bright futures: guidelines for health supervision of infants, children, and adolescents (pocket guide) (2nd ed.). 2002. American Academy of Pediatrics and Georgetown University. Available on the Internet at http://www.brightfutures.org/pocket/index.html. Accessed August 26, 2004.

    Kazal LA. Prevention of iron deficiency in infants and toddlers. American Family Physician. 2002 Oct 1. Available on the Internet at http://www.aafp.org/afp/20021001/1217.html. Accessed September 30, 2004.

    Preventing iron deficiency anemia. Available on the Internet at http://www.keepkidshealthy.com/nutrition/preventing_iron_deficiency.html. Accessed September 30, 2004.

    United States Department of Health and Human Services. Put prevention into practice: clinician's handbook of preventive services (2nd ed.): children and adolescents—screening, Anemia (chapter 1). Available through the Virtual Naval Hospital at http://www.vnh.org/PreventionPractice/ch01.html. Accessed August 26, 2004.

    United States Preventive Services Task Force. Guide to Clinical Preventive Services (2nd ed.). 1996. Screening: iron deficiency anemia. Available on the internet at http://www.ahcpr.gov/clinic/cpsix.htm#screening (click on “Iron Deficiency Anemia” under the heading “Metabolic, Nutritional, and Environmental Disorders” and scroll to section 22, “Iron Deficiency Anemia”). Accessed October 18, 2004.

  • Ólommérgezés 

    A kisgyermekek szervezetébe jutó ólom az agy és más szervek károsodását, vérképzési zavarokat, viselkedési és fejlődési problémákat okoz. A környezeti szennyezés következtében a kora gyemekkorban a szervezetbe bejutó ólom rendkívül alattomosan hat, mivel ilyenkor tüneteket még  nem okoz, a hatása - ami leginkább csökkent szellemi képességben nyilvánul meg - csak később, iskolás korban észlelhető.

    Az Egyesült Államokban kisgyermek-korban sok gyermeket szűrnek  ólommérgezésre. A vizsgálatot, amellyel a vér ólom szintjét mérik két éves kor körül végzik. A vér emelkedett ólom koncentrációja környezeti ólom szennyezettséget jelez. Kérdőíves felméréssel derítik fel a magas rizikójú gyermekeket, de ezen egyszerű módszer ellenére sok veszélyeztetett gyerek felderítetlen marad. Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ adatai szerint megközelítőleg 310 000  1 és 5 év közötti gyerek vérében mért ólom koncentráció meghaladja a 10 mikrogramm/100 ml határértéket.

    Valamikor fém ólmot tartalmaztak a háztartási festékek, az ólmozott üzemanyag, a vízvezeték csövek és a konzervdobozok. Az ólomadalékos üzemanyagok használatát már betiltották, de a régi építésű házakban a hámló falfesték, a por és az ólomcsövek miatt a víz, ólommérgezés veszélyét hordozzák. A házak és az utak melletti föld is ólommal szennyezett lehet, - különösen (illegális) szemétlerakók, vegyi raktárak, ipari üzemek körül. Az ilyen környezetben élő vagy csak játszó gyerekek belélegezhetik vagy megehetik az ólomtartalmú port, vizet, falfestéket vagy a szennyezett ételt, így a veszélyeztetett csoportba tartoznak.

    Az Egyesült Államokban minden állam kidolgozta saját szűrőprogramját. Egyes államokban minden gyereket legalább egyszer megvizsgálnak, míg máshol csak a magas rizikójú csoportok szűrését végzik. Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) és az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája szerint a szűrést fel kell ajánlani:

    • minden megfelelő biztosítással rendelkező (Medicaid-biztosított) gyermek családjának. A gyermekeket először  1 éves, majd 2 éves korukban ismét meg kell vizsgálni.
    • azoknak a veszélyeztetett gyerekeknek 3 és 6 éves kor között, akiket korábban nem szűrtek.
    • azoknak a gyermekeknek, akik 1950 előtt épített vagy 1978 előtt átalakított, felújított házban vagy lakásban laknak vagy ilyenben gyakran magfordulnak. (1978 előtt az Egyesült Államok nyugati partján épített házak, lakások 60 %-ának festéséhez ólomtartalmú festéket használtak) 
    • azoknak a gyermekeknek, akiknek testvérei vagy játszótársai  ólommérgezésben szenvedtek.

    A fenti szervezetek ajánlják továbbá azon gyerekek szűrését, kiknek szülei olyan helyen dolgoznak, ahol ólomtartalmú vegyületekkel érintkeznek, valamint a bevándorlók, menekültek és a bármilyen korú külföldön született gyerekek szűrését az Egyesült Államokba történő belépéskor.
     

    Magyarországon a szervezetben lévő ólom vizsgálata (még) nem tartozik a szűrővizsgálatok közé. Egy-egy veszélyeztetett populáció (pl. bölcsödei, óvodai csoportok) szűrése célzottan, az ÁNTSZ-szel és a gyermekorvossal együttműködve kezdeményezhető.

    Felhasznált forrásmunkák
    American Academy of Pediatrics. Screening for elevated blood lead levels. Pediatrics 1998 June;1101(6):1072-1078. Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;101/6/1072. Accessed August 10, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Lead Exposure in Children: Prevention, Detection, and Management. PEDIATRICS Vol. 116 No. 4 October 2005, pp. 1036-1046 (doi:10.1542/peds.2005-1947). Available on the Internet at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/abstract/pediatrics;116/4/1036

    Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Recommendations from the Advisory Committee on Childhood Lead Poisoning Prevention (2002 March). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nceh/lead/CaseManagement/caseManage_main.htm

    National Center for Environmental Health, Centers for Disease Control and Prevention, United States Department of Health and Human Services. Screening young children for lead poisoning: guidance for state and local public health officials. 1997 Nov., pp 23 and 32. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nceh/lead/guide/1997/pdf/chapter2.pdf. Accessed August 10, 2004.

    National Center for Environmental Health, Centers for Disease Control and Prevention. General Lead Information, Questions and Answers (2006 January 13, Reviewed). Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nceh/lead/faq/about.htm
     

  • Tuberkulózis

    Hosszú ideig a tuberkulózis (TBC) a civilizált országokban nem jelentett számottevő veszélyt az ott élőkre. Az elmúlt években azonban nőtt a tuberkulózis terjedésének veszélye a bevándorlók nagyfokú tuberkulózis fertőzöttsége, a HIV fertőzöttég terjedése és a gyógyszerrezisztencia kialakulása miatt. Az 1990-es évek vége óta aggodalomra ad okot az esetek számának emelkedése. Bár a tuberkulózis az Egyesült Államokban és más fejlett országokban (így Hazánkban is) még ma is viszonylag ritka megbetegedés, a rizikócsoportokon belül azonban komoly egészségügyi problémát jelent.

    A jelenlegi szűrési protokollok a rizikócsoportokat célozzák meg. Az egészségügyi intézmények, az egészségügyi személyzet és esetenként a munkaadók a helyi viszonyok és  rizikófaktorok alapján javasolják és tervezik meg a szűrőprogramot.

    A tuberkulózis baktériummal fertőzött személy jellemzően nem érzi betegnek magát, és hosszú ideig, akár évekig sincsenek tünetei. Azonban a fertőzött személy orr- és garatváladékából a levegőbe jutó baktériumok már ekkor is fertőzhetik az egészséges személyeket.

    A fertőzöttség tényét tuberculin bőrpróbával mutatják ki.

    Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Központja (CDC) nem ajánlja az alacsony rizikójú populáció szűrését, mégis a diákokat, egészségügyi dolgozókat iskolakezdés illetve munkába lépés előtt szűrik tuberkulózisra.

    Az egészségügyi dolgozókat és mindazokat, akiknél a betegség rizikója munkájuk miatt magas, időszakosan szűrni kell tuberkulózisra.

    Kiemelten szűrni kell azokat a személyeket, akik feltételezetten vagy bizonyítottan tuberkulózisban szenvedő betegekkel érintkeztek és azokat is, akik HIV fertőzöttek vagy magas a HIV fertőződés veszélye.

    Az Amerikai Családorvosok Akadémiája a magas TBC rizikójú csoportba sorolja azokat:

    • akik szoros kapcsolatban vannak feltételezetten vagy bizonyítottan tuberkulózisban szenvedő beteggel, az egészségügyi dolgozókat, a TBC-vel  fertőzött országból (általában kevésbé iparosodott, fejlődő országokból) bevándorlókat, a HIV-vel fertőzötteket, az alkoholistákat, az intravénás és inhalációs kábítószer élvezőket, a zárt intézetek (ápolási otthonok, elmegyógyintézetek, börtönök, AIDS-eket ápoló otthonok és hajléktalan szállók) lakóit és az alacsony jövedelmű, rossz szociális körülmények között élőket.

    Fertőzésre hajlamosak továbbá, ezért szűrni kell:

    • az időseket és mindazokat, akiknek immunrendszere károsodott, ideértve azokat is akik egészségi állpotuk vagy gyógyszeres kezelés miatt kerültak a nagy rizikójú csoportba,
    • a rossz higiénés és túlzsúfolt körülmények között lakó és az egészségtelenül táplálkozó személyeket,
    • a nagy rizikójú felnőttek környezetében élő csecsemőket, kisgyerekeket és serdülőket.

     

    Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok:

    A fact sheet on testing for tuberculosis is available from the Centers for Disease Control and Prevention at http://www.cdc.gov/nchstp/tb/pubs/tbfactsheets/250140.htm.

    A good source of specific information on tuberculosis in children, adults, immigrants, and the elderly is the Virtual Hospital web site: http://www.vh.org/navigation/vh/topics/adult_patient_tuberculosis.html.

    The American Academy of Pediatrics also offers information on tuberculosis and children via http://www.medem.com.

    Felhasznált forrásmunkák

    A brief history of tuberculosis treatment. New Jersey Medical School and National Tuberculosis Center, University of Medicine and Dentistry of New Jersey. 2001 Feb 26. Available on the Internet at http://www.umdnj.edu/ntbcweb/tb_frame.html. Accessed July 26, 2004.

    American Academy of Pediatrics. Tuberculosis. Available on the Internet at http://www.medem.com/medlb/article_detaillb.cfm?article_ID=ZZZ1BN54FDC&sub_cat=573. Accessed July 26, 2004.

    Centers for Disease Control and Prevention, Public Health Practice Office, United States Department of Health and Human Services. Targeted tuberculin testing and treatment of latent tuberculosis infection (American Thoracic Society/CDC statement). 2000 Jun 9. MMWR:49(RR06);1-54. Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.

    D'Alessandro D and Huth L. Pediatrics common questions, quick answers: TB (tuberculosis). Children's Virtual Hospital. Available on the Internet at http://www.vh.org/pediatric/patient/pediatrics/cqqa/tb.html. Accessed July 26, 2004.

    Polgreen PM. Infectious disease (chapter 10). In: Tuberculosis, University of Iowa Family Practice Handbook (4th ed.). Available on the Internet from the Virtual Hospital at http://www.vh.org/adult/provider/familymedicine/FPHandbook/Chapter10/03-10.html. Accessed July 26, 2004.

    Screening for tuberculosis and tuberculosis infection in high-risk populations: recommendations of the advisory council for the elimination of tuberculosis. 1995 Sep 8. MMWR:44(RR-11);18-34. Available on the Internet. Accessed July 21, 2004.

Egyéb információk a világhálón

Információk szülők számára a gyermekkori védőoltásokról az Amerikai Családorvosok Akadémiájának weblapján: http://familydoctor.org/x2702.xml

For an easy-to-use list and description of the vaccines required by your state, visit the National Network for Immunization Information web site: http://www.immunizationinfo.org/

At the Centers for Disease Control and Prevention web site, parents can print immunization schedules based on their children's birth dates: http://www.cdc.gov/nip

Felhasznált forrásmunkák

American Academy of Pediatrics, Committee on Practice and Ambulatory Medicine. Recommendations for Preventative Pediatric Health Care (policy statement). 2000 March 1. Pediatrics. 105(3):645-646. Available on the Internet at http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;105/3/645. Accessed August 24, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, National Immunization Program, United States Department of Health and Human Services. Recommended childhood and adolescent immunization schedule, United States, July-December 2004. Morbidity Mortality Weekly Report. 2004 Apr 30. 53(16):Q1-4. Available on the Internet from the National Guidelines Clearinghouse at http://www.guidelines.gov/summary/summary.aspx?doc_id=4996&nbr=3536. Accessed July 19, 2004.

Centers for Disease Control and Prevention, National Immunization Program, United States Department of Health and Human Services. Make a vaccination schedule for your child. Available on the Internet at http://www.cdc.gov/nip. Accessed August 24, 2004.

Green M and Palfrey JS. Bright Futures: Guidelines for Health Supervision of Infants, Children, and Adolescents, Pocket Guide (2nd ed.). 2002. American Academy of Family Physicians. Available on the Internet at http://www.brightfutures.org/pocket/index.html. Accessed August 26, 2004.

National Network for Immunization Information. Search for state vaccine requirements for school. Available on the Internet at http://www.immunizationinfo.org/. Accessed August 24, 2004.