A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi ez a betegség?


A nyugat-nílusi láz (West Nile Virus, WNV) egy fertőző megbetegedés, melyet először Ugandában, Afrikában írtak le 1937-ben. Ezt követően, a betegség terjedését figyelték meg a Közel-Keleten, Kelet-Európában, Nyugat-Ázsiában, és újabban az USA-ban. Az első amerikai eseteket New York -ban diagnosztizálták 1999-ben. Magyarországon, idegrendszeri megbetegedéseket okozó humán WNV fertőzéseket először 2003-ban jelentettek. Azóta, a fertőzés hazánkban is rendszeresen előfordul, évente 4-5 laboratóriumi vizsgálattal igazolt esetet diagnosztizálnak (2008-ban és 2010-ben a megszokottnál nagyobb esetszámot jelentettek be .). Az emberi és állati megbetegedések alapján egyelőre a Nagyalföld mutatkozik endémiás területnek.

A WNV a flavivírusok családjának flavivírus nemzetségébe tartozik. A nemzetség számos tagját rovarok, elsősorban szúnyogok vihetik át állatokra és az emberre. Az infekció emberben általában enyhe tünetekkel zajlik, de esetenként a fertőzés súlyos megbetegedést okoz.

A fertőzés leggyakrabban szúnyogcsípés útján terjed. Amikor a szúnyog fertőzött madarat csíp meg (a vírus gazdái a madarak), a vírust továbbviheti más állatra vagy emberre. A vírus terjedése jellemzően kora tavasszal kezdődik, amikor a kifejlett szúnyogok megjelennek, és az esetek előfordulására az ősz beköszöntéig számíthatunk. Hazánkban a megbetegedéseket általában augusztus és október között regisztrálják. Becslések szerint, az USA-ban 200-ból egy szúnyog hordozza a vírust. Magyarországi vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak.

 Bár a WNV emberről emberre általában nem terjed, transzfúzióval, szervátültetéssel átvihető, és ritkán, anyatejjel történő továbbvitelét is leírták. Ma már léteznek vizsgálatok, amelyek alkalmasak véradóktól származó vérek WNV-fertőzöttségre történő szűrésére, Magyarországon – az igen ritka előfordulás miatt – rutinszerűen még nem végzik.

 

Tünetek


A WNV-vírussal fertőzött egyének mintegy ötödénél (20%) jelentkeznek tünetek. Ezeket általában influenzaszerű tünetekként írják le, lázzal, hányással, hasmenéssel, fejfájással és izomfájdalommal, melyeket esetenként bőrkiütés és nyirokcsomó-megnagyobbodás kísérhet. Ezek a tünetek tipikusan néhány nap alatt elmúlnak, és hosszú távú egészségkárosító hatásuk nincs.

A fertőzöttek kevesebb, mint 1%-ánál (150-ből egy esetben) a betegség súlyos formában zajlik a központi idegrendszert érintő fertőzés miatt. Ezeknél a betegeknél életveszélyes állapot, enkefalitisz (agyvelőgyulladás) és/vagy meningitisz (az agy hártya gyulladása) léphet fel. A tünetek között jellemző a magas láz, nagymértékű izomgyengeség, tarkómerevség, stupor, zavartság, kóma, remegés, görcsök és ritkán bénulás. A betegség ilyen súlyos formáiban a halálozási arány 3–15% közé tehető, a szövődmény kockázata időseknél a legnagyobb. A gyengébb immun-védekezésű egyéneknél a súlyos tünetek kialakulásának esélye szintén magasabb.

 

Vizsgálatok


A nyugat-vírusi láz lehetősége rendszerint a beteg tünetei és az expozíciós lehetőség alapján merül fel, ilyen esetben a gyanút a beteg vérének és gerincvelői folyadékának vizsgálatával erősítik meg. Az WNV-vizsgálat annak megállapítására szolgál, hogy az egyén fertőzött-e vagy a közelmúltban fertőződött-e a WNV vírussal. A vizsgálat alkalmazható továbbá szűrővizsgálatként, véradóktól származó vérekben a vírus kimutatására, valamint különböző földrajzi régiókban a fertőzés terjedésének követésére. A vizsgálat a WNV-ellenanyagok (a szervezet immunrendszere által a WNV-fertőzésre adott válaszként termelt specifikus proteinek) kimutatásán vagy WNV-nukleinsav (magából a vírusból származó genetikai anyag) detektálásán alapul.

Ellenanyag vizsgálat
Az WNV ellenanyag vizsgálatot tünetekkel jelentkező betegnél végzik annak megállapítására, hogy az egyén fertőzött-e vagy a közelmúltban fertőződött-e a vírussal. Ezen felül, az eredmények alapján követhető a WNV fertőzés terjedése a populációban. Két típusú WNV-ellenanyagot különböztetünk meg: IgM és IgG. Az IgM ellenanyagok a legtöbb egyénnél az első expozíciót követő 8 napon belül megjelennek, míg néhány héttel később válik kimutathatóvá az IgG típusú ellenanyagok termelődése. A tünetekkel jelentkező egyéneknél az WNV ellenanyagok kimutatását nagymértékben megkönnyítette két, a kereskedelmi forgalomban nemrégiben hozzáférhetővé vált, ellenanyag-befogáson alapuló IgM WNV teszt megjelenése. Problémát okoz azonban, hogy ezek a tesztek pozitív eredményt adhatnak más, rokon flavivírus fertőzésekben is. Amennyiben a szűrővizsgálat ilyen teszttel történik, a pozitív eredményeket a végső diagnózis felállítása előtt egy másik módszerrel meg kell erősíteni. A WNV fertőzés, mint vírus okozta idegrendszeri tünetegyüttes, Magyarországon kötelezően bejelentendő, a betegek klinikai mintájának diagnosztikus mikrobiológiai vizsgálata kötelező. A vérmintát, savópárt az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumába kell küldeni.

Nukleinsav kimutatás
A nukleinsav kimutatási vizsgálatban a nyugat-nílusi láz vírus genetikai anyagát sokszorosítják és mutatják ki abból a célból, hogy a vírus jelenlétét vérben vagy szövetben igazolják.

A nukleinsav vizsgálat alkalmas madarak és begyűjtött szúnyogok vizsgálatára, hogy a WNV felbukkanását igazoljuk, és annak terjedését az adott populációban követhessük. Mivel a madarak és a szúnyogok a WNV természetes gazdái, a vírus gyakran jóval nagyobb számban mutatható ki azokban, mint az emberi mintákban. A vizsgálattal megállapítható, hogy a WNV bizonyos területen felbukkant-e, és a madár és szúnyog populációban kimutatható-e, még azelőtt, hogy emberi megbetegedés előfordult volna.

 

Megelőzés és kezelés

Ma még a betegség megelőzésére vagy gyógyítására humán oltóanyag vagy gyógyszer nem áll rendelkezésre, bár a kutatások folynak, és több vakcina és kísérleti szakaszban levő vírusellenes gyógyszer is ígéretesnek mutatkozik. Más flavivírusok, például a sárgaláz vírusa ellen mintegy 70 éve rendelkezésre áll védőoltás, amelynek biztonsága és hatékonysága megnyugtatóan igazolt. Nemrégiben, új vakcina kifejlesztéséről adtak hírt, amely a nyugat-nílusi láz vírusának proteinjeit a hagyományos sárgaláz vírus vakcinatörzsbe építve tartalmazza, annak burkát megváltoztatva. Az új vakcinát sikeresen tesztelték állatokon, és a humán vizsgálatok is megkezdődtek.

Egy további potenciális WNV-vakcinával az első tesztek már befejeződtek. Ez az oltóanyag inaktív proteint tartalmaz (élő vírus helyett), és alkalmazása azzal az előnnyel járna, hogy mindenkinek beadható lenne, akár terheseknek vagy immun­szupresszált egyéneknek is.

A nyugat-vírusi láz kezelése jelenleg a betegség tüneteinek enyhítésére korlátozódik. Súlyos tünetekkel járó megbetegedés esetén kórházi kezelés szükséges.

Hatékonyabb megoldás a fertőzés megelőzése a szúnyogcsípés elleni védekezéssel – repellensek használatával, zárt ruházat viselésével, szúnyoghálók felszerelésével, szúnyogirtással és a szúnyogok tenyész­helyeiként szolgáló állóvizek felszámolásával.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
American Association of Blood Banks. “Risk of West Nile Virus (WNV) Infection by Blood Transfusion.” Press Release: September 5, 2002.

S2
Brown, David. “Virus Test May be Ready by Summer '03: West Nile Risk May Make Screening of Blood a Widespread Necessity.” The Washington Post, September 25, 2002: A2.

S3
Centers for Disease Control and Prevention: West Nile Virus Basics. Available online: http://www.cdc.gov/ncidod/dvbid/westnile/index.htm

S4
National Institutes of Health: West Nile Virus Information. Available online: http://www.nih.gov/news/westnile.htm

S5
National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Fact Sheet: Research on West Nile Virus. Available online: http://www.niaid.nih.gov/factsheets/westnile.htm

S6
Petersen LR, Roehrig JT, and Hughes JM. “Perspective: West Nile Virus Encephalitis.” The New England Journal of Medicine, 347(16):1225-1226, October 17, 200. Abstract available online: http://content.nejm.org/cgi/content/abstract/NEJMp020128v1?eaf

S7
Weiss, Rick. “Organ Recipients Had Virus: West Nile's Presence Also Raises Blood Supply Concerns.” The Washington Post, September 4, 2002: A1, A6.

Idegen nyelvű kapcsolódó adatbázisok

Centers for Disease Control and Prevention: West Nile Virus Basics

National Institutes of Health: West Nile Virus Information

National Institute of Allergy and Infectious Diseases. Fact Sheet: Research on West Nile Virus

Petersen LR, Roehrig JT, and Hughes JM. "Perspective: West Nile Virus Encephalitis." The New England Journal of Medicine, 347(16):1225-1226, October 17, 200.