A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mit nevezünk myeloproliferatív betegségnek?

A myeloproliferatív betegségek a csontvelő rendellenességei, és valamely csontvelői sejt prekurzorának (éretlen előalakjának) felszaporodását jelentik. A csontvelő, mely a szervezet nagyobb csontjainak belsejében helyezkedik el, puha és zsíros szövet, melyet rostok hálóznak be, s közöttük folyik a vérsejtek képzése. Attól függően, hogy melyik sejttípusra van éppen szükség, a még nem differenciált (pluripotens) őssejtek átalakulnak az illető sejttípus éretlen előalakjává (blaszt). A blasztokból aztán vagy az ötféle fehérvérsejt (lymphocyták és granulocyták típusai) valamelyike, vagy vörösvérsejtek, vagy vérlemezkék lesznek. Normális esetben a csontvelőből csak a teljesen érett sejtek kerülnek ki, magában a csontvelőben tehát mindenféle érettségi stádiumban lévő sejtet meglehet találni.

A fehérvérsejtek védik meg a szervezetet a fertőzésektől, a vörösvérsejtek felelősek az oxigén szállításáért, a vérlemezkék pedig – melyek a megakaryoblasztok citoplazmájából lefűződött képletek– a vér alvadásában vesznek részt. A myeloproliferatív betegségekben valamely sejttípus éretlen előalakjainak felszaporodása, és az illető sejttípus érett alakjainak túlzásba vitt termelését is jelenti, míg más sejttípusok képződése háttérbe szorul. A vér sejtösszetételének egyensúlya így felborul, mely különféle működési zavarhoz vezet.

A myeloproliferatív betegségeknek négy típusát ismerjük:

  • Krónikus myeloid leukémia (CML). Ebben a betegségben a myeloid sejtek túltermelődése következik be, az éretlen alakok és az érett granulocyták egyaránt felszaporodnak. (A granulocyták ölik meg és kebelezik be a szervezetbe jutott kórokozókat). A feleslegben termelődött sejtek rendszerint nem működnek megfelelően. (Részletesebben lásd a Leukémia című cikket.)

  • Polycythaemia vera(PV). A vörösvérsejtek és ezek előalakjainak túlzott termelődését jelenti. A betegség idővel a lép megnagyobbodásával és bőrviszketéssel jár.

  • Agnogén myeloid metaplasia (AMM, más néven myeloid metaplasia agnogenic, myelofibrosis). Ebben az esetben a csontvelői rosthálózatot képző sejtek szaporodnak fel, és túl sok rost képződik, mely a vérsejtek képződését hátráltatja. A véráramba kerülő vörösvérsejtek a normális enyhén ovaloid forma helyett könnycsepp alakúak, számuk és oxigénszállító képességük csökken, mely vérszegénységhez vezet. A rostképző sejtek a lépben is felszaporodhatnak, így az megnagyobbodik.

  • Esszenciális thrombocythaemia(ET). A megakaryocyták és a vérlemezkék (thrombocyták) szaporodnak fel. A vérlemezkék „ragadósak”; a megsérült vérerek réseit tapasztják be, és így állítják meg a vérzést, de ha túl sok van belőlük, a véráramlást megnehezítik, és sokkal nagyobb valószínűséggel képződnek vérrögök, melyek akár stroke-ot is okozhatnak. Az esszenciális thrombocythaemiát el kell különíteni a thromobocytosis másodlagos okaitól, melyek nem a csontvelőből erednek (pl. vashiány, rheumatoid arthritis, vérzés, a lép eltávolítása).

 A myeloproliferatív betegségek nem gyógyíthatók, de a lassú progressziójuk rendszerint ellenőrzés alatt tartható, és a panaszok enyhíthetők. Mindegyik esetben előfordulhat, hogy a kórkép akut leukémiába fordul. Ilyenkor a betegség progressziója felgyorsul, a tünetek súlyosbodnak, és erélyesebb kezelés válik szükségessé.

 

Panaszok és tünetek

 A myeloproliferatív betegségek súlyossága betegenként változó, okozhatnak akár életveszélyes állapotot is, de maradhatnak enyhék is, és akár éveken keresztül fennállhatnak anélkül, hogy komolyabb tüneteket okoznának, és diagnosztizálásukra sor kerülne. Felismerésük gyakran rutin orvosi vizsgálatok alkalmával történik. Minden típusnak vannak sajátságos tünetei, de számos közös tünet is jellemző:

  • gyengeség, fáradékonyság, sápadtság (a vérszegénység miatt)

  • fogyás

  • lépmegnagyobbodás (a lépben sejtek szaporodnak fel, mivel itt is vérképzés indul meg, és a lép szűri ki a keringésből a rendellenes sejtalakokat. A lép megnagyobbodása hasi diszkomfortot okozhat.)

  • vérzés, véraláfutások keletkezése (a vérlemezkék alacsony száma és nem megfelelő működése miatt)

  • éjszakai izzadás

  • csont- és ízületi fájdalom

  • gyakori fertőzések

A PV-ben szenvedő betegekben a túlzott mennyiségű vörösvérsejt megnöveli a vértérfogatot és a vér viszkozitását. A vér emiatt nehezebben, lassabban áramlik az erekben, mely fejfájást, szédülést, látászavarokat, viszketést, érzészavarokat (zsibbadás, bizsergés) okozhat. Néhány esetben a túlzott mennyiségű vörösvérsejt vesekőhöz, vénás vérrögképződéshez, szélütéshez (stroke) is vezethet, illetve ritkán pangásos szívelégtelenség és gyomorfekély is kialakulhat.

A myelofibrosis elsősorban 60 éves életkor felett fordul elő, és a korai stádiumban egyáltalán nem okoz tüneteket – a diagnózis időpontjában a betegek egyharmada tünetmentes. Később előfordulhat fáradékonyság, légszomj és lépmegnagyobbodás. A rostos szövet egyre inkább kitölti a csontvelőt, ezáltal csökken a normális vérsejtek képzése, és akár súlyos vérszegénység is kialakulhat.

Az esszenciális thrombocythaemiában szenvedő betegek többsége szintén tünetmentes, de előfordulhat vérrögképződés (thrombosis) és vérzés is a vérlemezkék nagy száma és nem megfelelő működése miatt. Ennek tünetei: bizsergő érzés a kezeken és a lábakon, fejfájás, gyengeség, szédülés, orrvérzés és gyakori véraláfutások.

 

Vizsgálatok  

Laboratóriumi vizsgálatok

Minőségi és mennyiségi vérkép. A myeloproliferatív betegségek felismerésében és nyomon követésében a leggyakoribb vizsgálat. A vizsgálat eredménye, melyet az éves rutin orvosi analízis során végeznek, megmutatja a vérben keringő sejtek számát és a különféle sejttípusok arányát, és információt szolgáltat a sejtek méretéről, alakjáról és érettségi fokáról. 

Normális esetben a vérsejtek képződése és pusztulása egyensúlyban van. Ha valamely sejttípusból túl sok vagy túl kevés van, az a kóros körülmény miatt van.Myeloproliferatív betegségekben a sejtek száma növekedhet és csökkenhet is, attól függően, hogy a sejtpusztulás mértékéhez képest milyen ütemű a sejt típus képzése. A betegség előrehaladásával a sejtek száma és aránya folyamatosan változik. A minőségi és mennyiségi vérkép alapján az orvos megállapítja a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek és vérlemezkék számában és arányában bekövetkezett változásokat, ezek alapján diagnosztizáljaa betegség súlyosságát, megállapíthatja annak okát, és ellenőrzi a betegség lefolyását, valamint a kezelésre adott választ.

A PV mind a vörösvérsejtek, mind a vérlemezkék és olykor a fehérvérsejtek felszaporodását is okozhatja. A megnövekedett hematokrit érték (HCT, az a mérőszám, mely megmutatja, hogy a teljes vértérfogatnak hány százalékát teszik ki a sejtek) relatív polycythaemiát is jelezhet, melynek oka a vér folyadéktartalmának csökkenése is lehet. Myelofibrosisban gyakran előfordulnak éretlen granulocyták és rendellenes (könnycsepp) alakú vörösvérsejtek, valamint az, hogy a fehérvérsejtek és a vörösvérsejtek száma csökken. Thrombocythaemiában a vérlemezkék száma jelentősen megemelkedik, és a vérlemezkék alakja is rendellenes: óriás nagyságúak, vérlemezke-összecsapzódások és megakaryocyta-darabok lehetnek jelen.

A sejtszámok változását okozhatja myeloproliferatív betegség, de egyéb átmeneti vagy állandósult okok is szerepelhetnek a háttérben. A minőségi és mennyiségi vérképen kívül még egyéb vizsgálatokra is szükség van a myeloproliferatív betegség diagnózisának kimondásához vagy kizárásához.

Csontvelői mintavétel

Ha az orvos a betegség hátterében a csontvelő nem megfelelő működését gyanítja, kis mennyiségű csontvelői mintavételre (aspiráció, biopszia) kerül sor. A mintát ezután specialista (patológus, onkológus, hematológus szakember) vizsgálja meg. A mikroszkópos vizsgálat során megállapítható az egyes sejttípusok (blasztok és érett alakok, vörösvérsejtek, megakaryocyták egyaránt) száma, mérete, alakja, az érett és éretlen sejtek egymáshoz viszonyított aránya, valaminta rostok esetleges felszaporodása. Ha a csontvelőben egyéb ráktípusból származó sejt is jelen van, a vizsgálat során ez is kimutatható. Ilyen módon a legtöbb csontvelői betegség diagnosztizálható.

(A vizsgálat részleteit illetően lásd a Csontvelői mintavétel című cikket)

Artériás vérgázok . Ezzel a vizsgálattal megállapítható az artériás vérben lévő gázok (oxigén, szén-dioxid) mennyisége és aránya. Általában PVgyanúja esetén kerül rá sor. Másodlagos polycythaemiában a vér oxigénszintje alacsony.

Erythropoietin. Ez a hormon serkenti a csontvelőt a vörösvérsejtek termelésére. Elsődleges polycythaemia esetén a szintje nagyon alacsony, esetleg nem is mérhető, másodlagos polycythaemia esetén azonban normális vagy magas. 

Genetikai vizsgálatok. A myeloproliferatív betegségek egy részében Philadelphia-kromoszóma, illetve az ún. bcr-abl transzlokáció lehet jelen, melyet genetikai vizsgálatokkal lehet kimutatni.

Nem laboratóriumi vizsgálatok

Röntgen- és egyéb képalkotó eljárásokis segíthetnek a betegség tüneteinek felismerésében (pl. nagy tömegű sejtszaporulat a mellkasban, lépben, májban).

 

Kezelés

A myeloproliferatív betegségeket sem megelőzni, sem meggyógyítani nem lehet. A kezelés célja a betegség előrehaladásának lassítása, és a tünetek és szövődmények enyhítése, melyeket a nem megfelelően működő sejtek felszaporodása okoz. PV esetében gyakori vérlebocsátásokra (ez a célt szolgálta régebben a piócákkal történő vérszívás, melyet egyre gyakrabban végeznek ma is) van szükség a vörösvérsejtek számának csökkentésére (az eljárás a vértérfogatot is csökkenti). Amikor a vörösvérsejtek száma már közel normális, a vérlebocsátásokra ritkábban kerül sor, és a beteget rendszeresen ellenőrzik. A lépmegnagyobbodás és a viszketés azonban megmaradhat, és vashiány is kifejlődhet. Ha vérlebocsátásra valamilyen oknál fogva nem kerülhet sor, a beteg hydroxyureát (kemoterápiás szer) kap, mely csökkenti a képződött sejtek számát.

A hydroxyurea (vagy sugárterápia) myelofibrosisban is használható. Átmenetileg csökkentheti a lépmegnagyobbodás okozta fájdalmat, de a fehérvérsejtek számát is, mely a beteget fogékonnyá teszi a fertőzésekre, és antibiotikumok gyakori alkalmazása válik szükségessé. Gyakran kerül sor vérátömlesztésre is a vérszegénység miatt, és a megnagyobbodott lép sebészi eltávolítása is szóba jöhet. Fiatalabb betegek esetében csontvelő-átültetés jelenthet megoldást, ha van megfelelő donor.

Az esszenciális thrombocythaemiában szenvedő, de tünetmentes betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésen kell résztvenniük, de kezelés nem minden esetben szükséges. Az alacsony dózisban adott aszpirin csökkenti a vérlemezkék „ragadósságát”, a hidroxyurea és az anagrelid (antithrombotikus gyógyszer) pedig a vérlemezkék számát. Ha a gyógyszeres kezelésre a vérlemezkék száma nem csökken megfelelően, sor kerület vérlemezke-aferezisre. Ennek során a beteg vérét egy speciális csőrendszerbe vezetik, a vérlemezkéket eltávolítják, és a vérlemezkékben szegény vért a betegnek visszaadják. Ha a vérlemezke-szaporulatot nem a csontvelő rendellenessége okozza, a kiváltó ok kezelése normalizálja a számukat.

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
What is Acute Leukemia? [17 paragraphs]. American Cancer Society [On-line information]. Available online

S4
What is Adult Chronic Leukemia? [13 paragraphs]. American Cancer Society [On-line information]. Available online

S5
(2002 September 16, Updated). What You Need to Know About Leukemia [88 paragraphs]. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online

S6
Abramson, N. and Melton, B. (2000 November 1). Leukocytosis: Basics of Clinical Assessment [37 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20001101/2053.html

S7
(2002). Leukemia [23 paragraphs]. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. Available FTP: http://www.leukemia-lymphoma.org/all_page?item_id=9346

S8
Myelodysplastic Syndromes [11 paragraphs]. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. Available FTP: http://www.leukemia-lymphoma.org/all_page?item_id=55445

S9
Biology of Blood [22 paragraphs]. The Merck Manual - Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/152.htm

S10
(2001 December). What is hairy cell leukemia? [17 paragraphs]. Association of Cancer Online Resources [On-line information]. Available FTP: http://www.acor.org/types/info.html?pnum=01651

S11
Leukemias [46 paragraphs]. The Merck Manual - Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/157.htm

S12
(2002 August 27, Modified). Myelodysplastic Syndromes, Patient Version [18 paragraphs]. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online

S13
(2002 August 19, Modified). Myelodysplastic Syndromes, Health Professional Version [18 paragraphs]. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online

S14
(2002 August 27, Modified). Myeloproliferative Disorders, Patient Version [20 paragraphs]. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online

S15
(2002 December 10, Modified). Myeloproliferative Disorders, Health Professional Version [29 paragraphs]. NCI cancer.gov [On-line information]. Available online

S16
Huffman, G. (2001 February 15). Polycythemia Vera and Essential Thrombocythemia [6 paragraphs]. AFP, Tips from Other Journals [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20010215/tips/5.html

S17
Myeloproliferative Disorders [34 paragraphs]. The Merck Manual - Home Edition [On-line information]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual_home/sec14/160.htm

Idegennyelvű adatbázisok:

The Leukemia and Lymphoma Society
Association of Cancer Online Resources

Aplastic Anemia & MDS International Foundation

OncoLink

MPD foundation

Bone marrow biopsy

Bone marrow aspiration

Bone marrow transplant

RadiologyInfo: The radiology information resource for patients