A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi ez a betegség?

Az epilepszia ismétlődő rohamokban jelentkező betegség. A rohamokat az agy rendellenes elektromos tevékenysége (egyes neuron csoportok kóros, a gátló hatás alól felszabaduló ingerület vezetése) váltja ki. A rohamok, melyek befolyásolhatják az éberséget, sokfélék lehetnek, jelentkezhetnek szokatlan, ismétlődő esetleg ritmikus mozdulatok (végtagrángatózás), vagy az egész test izomzatára kiterjedő görcsök formájában. A rohamokat néha ún. aura előzi meg. Az aura megmutatkozhat fokozott érzékenység, szokatlan látási, hallási szaglási, ízlelési és tapintási inger formájában, mely előjelzi a rövidesen bekövetkező rohamot. Az illető egyén például fényes felvillanásokat lát, szellő érintéséhez hasonlatos érzés támad a bőrén, hányingere, zsibbadásérzése lehet. A roham milyensége attól függ, hogy az agy mely területei érintettek. A legtöbb epilepsziás beteg rohamai egymáshoz igen hasonló lefolyású, de egyeseknél igen eltérő, változatos tünetek is mutatkozhatnak.

A legtöbb roham néhány másodpercig,esetleg néhány percig tart. Ha a beteg közben elveszti az eszméletét, a roham ideje alatti történtekre nem fog emlékezni. A roham után időnként átmeneti zavartság, gyengeség, fáradtság jelentkezhet, ez utóbbiak akár napokig is eltarthatnak. Maga a roham általában nem befolyásolja az agy vagy a szervezet későbbi működését, de az eszméletvesztés következtében a beteg eleshet és megsérülhet, különösen ha éppen autót vezet, fürdik, főz vagy egyéb, potenciálisan veszélyes tevékenységet végez. Az 5-10 percnél hosszabb idejű rohamokat már status epilepticusnak nevezik, és ezek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. A még ennél is hosszabb rohamok (30 perc felett) már maradandó károsodásokkal járhatnak, illetve ritkán halálos kimenetelűek is lehetnek.

Nem minden rohamot kell azonban epilepsziának tartani. Kiválthat ilyet például magas láz (főleg csecsemőkben), agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, hirtelen tőrténőalkohol- és gógyszermegvonás. Hasonlóképpen nem minden rohamszerű tünet hátterében áll az agyi elektromos aktivitás megváltozása. Az éberséget és az érzékelést számos egyéb állapot is befolyásolhatja [migrénes fejfájás, gyógyszerhasználat, narkolepszia (kóros alváskényszer), pszichiátriai betegségek], melyek az epilepsziához hasonló tüneteket produkálhatnak.

Az epilepszia diagnózisa akkor állítható fel, ha az illetőnek legalább 24 óra különbséggel két vagy több, az előzőekben említett tényezők által nem provokált rohama volt. Tíz felnőttből egynél élete során legalább egyszer előfordul epilepsziás roham, de a legtöbb esetben ez később soha nem ismétlődik meg. Az Egyesült Államokban nagyjából 2,7 millió epilepsziás beteg él, és évente 200 ezer új esetet ismernek fel. Epilepszia bármely életkorban kialakulhat, de 2 éves kor alatt és 65 éves kor felett fordul elő a leggyakrabban. Az epilepsziás betegek nagy része gyógyszerekkel jól kezelhető, de mintegy 25-30%-ban a rohamok a gyógyszeres kezelés mellett is fellépnek.

Bármilyen, az agyat érő hatás kiválthat epilepsziát, beleértve a fejet ért sérüléseket, az agy fejlődési rendellenességeit, a szülés alatt a magzatban fellépő oxigénhiányt, az agydaganatokat, a szélütést (stroke), agyi érrendszeri betegségeket, mérgező anyagokat (pl. ólom), fertőzéseket, idegrendszeri betegségeket, anyagcserezavarokat. Az epilepszia néhány esetben genetikai ok következménye, és öröklődhet. Számos esetben azonban az okra nem derül fény. Az ilyen eseteket ismeretlen eredetű (idiopathiás) epilepsziának nevezik.

Az epilepsziás rohamok lehetnek részlegesek (parciális, fokális epilepszia) vagy generalizáltak. A parciális rohamok az agy egy jól körülhatárolt területéről indulnak ki, míg a generalizált rohamokban az agy mindkét féltekéje érintett. Néhány esetben a roham parciálisan indul, és másodlagosan generalizálódik. Az epilepsziás betegek mintegy 60%-ának rohamai parciálisak.

 

Vizsgálatok

Az epilepszia diagnózisának felállítása és a betegség lefolyásának nyomon követése laboratóriumi és nem laboratóriumi vizsgálatok segítségével történik. Meg kell állapítani a rohamok pontos természetét, fel kell deríteni, hogy van-e valamilyen kiváltó ok (méreganyagok, fertőzés, drog- vagy alkoholelvonás, gyermekek esetében láz, cukorbetegség), és el kell különíteni az epilepsziát az egyéb, hasonló tüneteket okozó állapotoktól.

A diagnózishoz vezető első fontos lépés a beteg kórtörténetének feljegyzése, egyrészt magának a betegnek, másrészt családtagjainak elmondása alapján (akik látták a rohamot). A beteg esetleg beszámolhat arról, hogy a roham előtt furcsa szagot érzett, vagy egyéb, a rohamot előjelző érzetei támadtak (aura), de magára a rohamra valószínűleg nem emlékszik. A rohamok lefolyásától és gyakoriságától függően a pontos diagnózis felállítása akár hosszabb időt is igénybe vehet.

Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi vizsgálatok elsősorban a gyógyszeres kezelés követésében, illetve az egyéb lehetséges okok (cukorbetegség, vérszegénység, fertőzés, agyhártya- és agyvelőgyulladás) kizárásában hasznosak.

Rendszeres gyógyszerszint-mérés, ha a beteg anti-epilepsziás kezelésben részesül. A kezelésben használatos gyógyszerek:

  • carbazepin

  • phenytoin

  • valproát

  • phenobarbital

Egyéb vizsgálatok

  • vérkép

  • vércukorszint

  • az agy-gerincvelői folyadék (likvor) elemzése, agyhártya- és agyvelőgyulladás megállapítása vagy kizárása

  • hemokultúra (kórokozók jelenlétének kimutatása a vérben)

 

Nem laboratóriumi vizsgálatok

  • Elektroenkefalográf (EEG) – az agyi elektromos tevékenység vizsgálata; az epilepszia diagnosztikájának legfontosabb vizsgálómódszere

Képalkotó vizsgálatok:

  • Pozitron emissziós tomográfia (PET) – a vizsgálat során a szervezetbe radioaktív anyagot juttatnak, mely kirajzolja az agy aktív területeit

  • Single Photon Emission Computerized Tomography (SPECT) – radioaktív sugárzás (gamma-sugarak) segítségével végzett számítógépes képalkotó eljárás a rohamokért felelős agyterületek felkutatására (általában akkor alkalmazzák, ha más képalkotó eljárással nem sikerül felderíteni a pontos helyet)

  • MRI

 

Kezelés

Az epilepszia a legtöbb beteg esetében jól kezelhető, de sem meggyógyítani, sem a kialakulását megelőzni nem lehet. A fejsérülések és az azt követő epilepsziák kockázata viszont csökkenthető azáltal, ha biciklizés vagy motorozás közben bukósisakot viselünk, illetve az autóban használjuk a biztonsági övet.

Megfelelő anti-epilepsziás gyógyszeres kezeléssel (pl. carbazepin, phenytoin, phenobarbital valproát) a legtöbb esetben a rohamok fellépte megelőzhető, illetvegyakoriságuk csökkenthető. A rohamok típusa és a beteg állapota alapján választja ki az orvos a legmegfelelőbb gyógyszert. A betegnek a kezelés során szorosan együtt kell működnie az orvosával, hogy valóban a megfelelő gyógyszert kapja a szükséges adagban.

A rohamok száma azáltal is csökkenthető, ha a kiváltó okokat, igy az alváshiányt, a fokozott stresszt, a túlzott alkoholfogyasztást, droghasználatot (pl. kokain) a beteg kerüli. Az egyéb, esetleges kiváltó okként szóba jövő betegségek kezelése is csökkenti a rohamok gyakoriságát.

 

Felhasznált forrásmunkák 

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/136/az-epilepszia-es-tunetei címen.

 

(2008 September 11, Updated). Seizures and Epilepsy: Hope Through Research. National Institute of Neurological Disorders and Stroke [On-line information]. Available online at http://www.ninds.nih.gov/disorders/epilepsy/detail_epilepsy.htm through http://www.ninds.nih.gov/. Accessed on 9/17/08.

Adamolekun, B. (2008 March, Revision). Seizure Disorders. The Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec16/ch214/ch214a.html?qt=epilepsy&alt=sh through http://www.merck.com/. Accessed on 9/7/08.

(2008 January). One of the Nation's Most Common Disabling Neurological Conditions. CDC at a Glance [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nccdphp/publications/AAG/epilepsy.htm through http://www.cdc.gov/. Accessed on 9/14/08.

Mayo Clinic Staff (2007 April 27). Epilepsy. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/epilepsy/DS00342/DSECTION=all&METHOD=print through http://www.mayoclinic.com/. Accessed on 9/17/08.

Cavazos, J. and Lum, F. (2007 November 30). Seizures and Epilepsy: Overview and Classification. EMedicine [On-line information]. Available online at http://www.emedicine.com/neuro/TOPIC415.HTM through http://www.emedicine.com/. Accessed on 9/17/08.

About Epilepsy. Epilepsy Foundation [On-line information]. Available online at http://www.epilepsyfoundation.org/about/ and http://www.epilepsyfoundation.org/aboutus/pressroom/pr20050720.cfm through http://www.epilepsyfoundation.org/. Accessed on 9/7/08.

Epilepsy, Frequently Asked Questions. Epilepsy Foundation [On-line information]. Available online at http://www.epilepsyfoundation.org/answerplace/faq.cfm through http://www.epilepsyfoundation.org/. Accessed on 9/17/08.

Lehman, C. and McMillin, G. (2008 March, Reviewed). Seizure Disorders – Epilepsy. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/NeurologicDz/SeizureDis.html# through http://www.arupconsult.com/. Accessed on 9/19/08.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. Pp 657-658.