Mi a referencia tartomány?

 

A klinikai laboratóriumi vizsgálatok értelmezése magában foglalja a páciens eredményeinek összehasonlítását a teszt referencia tartományával.

A referencia tartomány meghatározásának első lépése annak a populációnak a kijelölése, amelyre a tartomány vonatkozik. Az adott vizsgálatot a „normál” populáció képviselőjének tartott csoportnál, nagyszámú egyeden kell elvégezni. Ezt követően a referencia tartományt matematikailag határozzák meg: Veszik a csoportnál mért eredmények átlagát és a hozzátartozó szórást (az átlag plusz-mínusz kétszeres standard deviációját). Ily módon a laborok referencia tartománya azokat az eredményeket jelenti, amelyek a kiválasztott „referencia” csoporthoz tartozó egyedek 95%-ánal előfordul. Más szóval: még az úgynevezett „normál” populációban is a teszteredmények 5%-a (minden 20-ból 1) a referencia tartományon kívül esik. Ezért van az, hogy a „normál tartomány” helyett helyesebb a „referencia tartomány” kifejezést használni.

 

Ha megvizsgáljuk különböző populációk vizsgálati eredményeit, hamar kiderül, hogy ami „normál” az egyik csoportnál, az nem feltétlenül normál a másik csoportnál. Ezért egyes vizsgálatok esetében, mint pl. a koleszterin, a normál tartomány helyett inkább célértékekről beszélnek, amelyet az életmód megváltoztatásával, vagy gyógyszeres kezeléssel kívánatos elérni.

 

Az Ön eredményei akár belül vannak a laboratórium referencia tartományán, akár nem, mindenképpen a személyes körülményekkel összefüggésben, az orvosi előzmények ismeretében, és a többi vizsgálati eredményekkel összevetve kell értékelni.

Az életkor és a nem hatásai

 

Számos vizsgálatnál nem egyetlen, mindenkire egyformán érvényes referencia tartomány van, mivel az eredményt – egyéb tényezőkön kívül - az életkor és a nem is befolyásolhatja. Ilyen pl. az alkalikus foszfatáz. Ez az enzim a csontképző sejtekben található, és a koncentrációja arányos az új csontsejtek képződésével. A gyermek- és felnőtt korban az alkalikus foszfatáz értéke nem csak egyszerűen normál vagy nem-normál értéket jelent, hanem egy kívánatosnak tartott célértéket is kifejez: Amíg a gyermeknél a magas alkalikus foszfatáz érték egészséges csontnövekedést jelez, addig felnőtt korban ugyanaz az alkalikus foszfatáz szint betegségre utalhat. Nagyszámú populáción végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy általában a különböző életkor tartományokhoz különböző referencia tartományok tartoznak.

 

A páciens neme is fontos szempont a laboratóriumi eredmények értékelésekor. pl. van egy enzim, a kreatin-kináz (CK), amelynek a szintje férfiak vérében magasabb, mint nőkében. Ennek az a magyarázata, hogy a CK elsősorban az izomszövetben fordul elő, a férfiak izomzatának tömege pedig nagyobb, mint a nőké.

 

A laboratóriumi eredményeket befolyásoló egyéb tényezők

 

A vizsgálatok eredményeit számos egyéb tényező befolyásolhatja. Ilyen lehet pl. a vérvétel időpontja, a koffein-tartamú italok (kávé, tea) fogyasztása, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a C-vitamin-fogyasztás, az étkezési szokások (vegetáriánus szemben a húsevőkkel), a stressz és az izgalom, vagy a terhesség. Még a vérvételkor elfoglalt testhelyzet is befolyásolhatja néhány teszt eredményét. pl. az albumin és a kalcium szint megemelkedik egy kicsit, ha fekvő testhelyzet helyett álló függőleges testhelyzetben történik a vérvétel. Erős fizikai megterhelés befolyásolhatja a kreatin-kináz (CK), az aszpartát-aminotranszferáz (GOT/AST) és a tejsav-dehidrogenáz (LDH) szintjét.

 

Ezek, és az ehhez hasonló megfigyelések rámutatnak a vérvétel és vizeletgyűjtés standardizált elvégzésének fontosságára. A laboratóriumi eredmények értelmezése csak akkor történhet korrekt módon, ha a mintagyűjtés is korrekten történt. Ezért fontos, hogy a páciens mindenben kövesse orvosa tanácsát, mint pl. azt, hogy a vérvétel még azelőtt megtörténjen, mielőtt Ön bármit is evett volna (éhgyomri vagy éhomi vérvétel).

 

Miért nem találhatók referencia tartományok honlapunkon?

 

Honlapunkon gyakorlatilag nem közlünk referencia értékeket. Számos oka van, hogy úgy döntöttünk, hogy nem közöljük őket, az alábbiakban két okot említünk:

 

1.          A legtöbb esetben a referencia tartomány arra a laboratóriumra vonatkozik, ahol a vizsgálatot elvégezték. A különböző laboratóriumok különböző készülékeket és mérési eljárásokat használnak. Ez azt jelenti, hogy minden laboratóriumnak saját referencia tartományt kell meghatároznia, és az Ön eredményeit ezzel összevetve kell értékelni. A kezelőorvosnak a vizsgálatot elvégző laboratórium referencia értékeit célszerű figyelembe venni a más laboratóriumok illetve különböző könyvekben találhatók helyett.

2.           Honlapunk célja a tájékoztatás, de nem kívánunk az Ön orvosa helyébe lépve megállapításokat tenni. Arra szorítkozunk, hogy megértessük a laboratóriumi vizsgálatok lényegét, és hogy hogyan lehet azokat felhasználni. Mivel nem ismerjük azokat a tényezőket, amelyek konkrétan az Ön eredményeit befolyásolhatják, nem értelmezhetjük az eredményeket sem. Ha Ön további magyarázatot igényel az eredményeivel kapcsolatban, kérjük, keresse fel kezelőorvosát.

 

Gyakoribb félreértések

 

Két gyakoribb félreértés figyelhető meg a  laboratóriumi eredményekkel és a referencia tartományokkal kapcsolatban:

 

Hiedelem: „Egy, az adott referencia tartományon kívüli laboratóriumi eredmény mindig létező problémát jelent.”

 

Valóság: A referencia értékeken kívüli eredmény nem feltétlenül jelent létező problémát. Az ilyen eredménynek egy nagyon fontos üzenete van: az Ön orvosának tovább kell vizsgálódnia. Lehet, hogy Önnek van egy rossz eredménye, ugyanakkor semmi baja nincs, . az orvosának azonban meg kell próbálni felderíteni a rossz eredmény okát.

Előfordulhat, hogy Ön azon 5%-nyi egészséges embercsoportba tartozik, akiknek eredménye kívül esik a referencia tartományon. Ráadásul számos tényező okozhat félrevezető eredményeket nagyobb probléma jelzése nélkül. A magas vércukorérték gyakran inkább írható az étkezési szokások rovására, mint a diabéteszére. A lipid-érték lehet magas éppen a vérvételt megelőző éhezés miatt is. Ha az Ön orvosa meg akar bizonyosodni az eredmények helyességéről, kérheti a vizsgálatok megismétlését. Ily módon néhány abnormális eredmény magától eltűnhet, különösen akkor, ha korábban a referencia érték határához közel volt.

 

Hiedelem: „Minden laboratóriumi eredményem normális, nem lehet semmi bajom.”

 

Valóság: Ez valóban jó jel, de a jó eredmény csak a vizsgálatok egy csoportjára vonatkozik, - és ez nem jelent garanciát. Viszonylag nagy átfedés van az egészséges és a beteg emberek eredményei között, ezért mindig megmarad a lehetősége egy felderítetlen betegségnek. Ahogy az egészséges emberek eredményei közül is néhány kívül eshet a referencia tartományon, ugyanúgy megvan az esély arra is, hogy a beteg emberek egyes vizsgálati eredményei a referencia értéken belül legyenek.

 

Ha Ön egészséges életmódot folytat, tekintse az eredményeket jó jelnek, és próbálja megtartani. Azonban, ha Ön olyan életmódot folytat, ami veszélyezteti az egészségét, (mint pl. kábítószer- vagy alkoholfogyasztás, vagy nem megfelelő étkezés), a jó eredmények azt jelentik, „eddig még jó”, és a lehetséges következmények még nem jelentkeztek. A jó  laboratóriumi eredmények nem igazolják az egészségtelen életmódot!

 

Ha Önnek korábban rossz eredményei voltak, az azt követő normál eredmények jó jelnek számítanak. Az orvos ebben az esetben – esetleg néhány hónappal később – kontroll vizsgálatokat kérhet, hogy megbizonyosodjon a változásról, és kövesse a tendenciát.


Az utolsó módosítás dátuma  11.08.2007

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.