Mit vizsgálunk?
A fehérje
elektroforézis (ELFO) egy vizsgálati módszert jelent, amely a vérben -
pontosabban a szérumban - vagy a vizeletben található fehérjék
különböző típusainak elkülönítésére szolgál. A vizsgálat során
zselészerű vékony rétegen keresztül egyenárammal
elektromostér-grádienst állítanak elő. Az elektromos térben a molekulák
a töltésükkel ellentétes irányba vándorolnak, mivel azonban a
különböző fehérje típusok eltérő elektromos töltéssel, mérettel és
alakkal rendelkeznek, ezért a távolság, amelyet az egyes fehérjék
megtesznek, eltérő, így a frakciók elválnak egymástól. A szétválasztott
frakciókhoz speciális festéket kötve a különböző fehérje típusok
jellegzetes csík formájában láthatóvá tehetők. Minden csík egy bizonyos
fehérje vagy fehérje-csoport jelenlétét jelzi, míg a csík mérete és a
szín intenzitása megközelítő pontossággal a mennyiségre utal. A
csíkokat ábrázoló mintázat grafikonná alakítható, amelyen a függőleges
tüskék vagy csúcsok ott jelennek meg, ahol sok az adott fehérje, míg a
kisebb csúcsok vagy völgyek a kevesebb mennyiségre utalnak.
Egy
újabb módszerrel, amelyet kapilláris zóna elektroforézisnek (CZE)
hívnak, a fehérjéket nem egy lapon, hanem hosszú, vékony géloszlopon
keresztül futtatják. A fehérjék azonosítása ebben az esetben is
hasonlít a közönséges ELFO-éhoz, de az egyes frakciók a géloszlop
felszeletelésével fizikailag is elválasztható egymástól.
Vannak
olyan eljárások, amelyeknél a speciális fehérjét megkötő antitesteket
adnak a gélhez, majd festés előtt a meg nem kötött fehérjéket kimossák
a gélből. Ezt az eljárást immunfixációs elektroforézisnek hívják
(IFE). Ehhez hasonló módszer a specifikus fehérjék meghatározására az
úgynevezett immunelektroforézis, ezt a technikát manapság már nagyrészt
az IFE helyettesíti, mivel az IFE-t könnyebb elvégezni és kiértékelni.
A fehérje elektroforézis 5 vagy 6 főcsoportba választja a szérumfehérjéket. Ezek a főcsoportok a következők: albumin, alfa1-, alfa2-, beta- és gamma-globulinok. (A beta frakció gyakran 2 komponensre bomlik, amelyeket beta1 és beta2-vel jelölnek.) Az albumin (amelyet a máj termel) önálló csoportot alkot, és a vérben lévő fehérjék körülbelül 60 %-át adja. Az albumintól eltérő fehérjéket globulinoknak hívják. Ez egy meglehetősen összetett csoport, amelynek tagjai - az immunglobulinok és néhány komplementfehérje kivételével - a májban termelődnek.
Az elektroforézis mintázata (az
úgynevezett elektroferogram) egészséges személyeknél jellegzetes
eloszlást mutat. Az eltérések ettől a normál mintázattól különböző
betegségekre és állapotokra utalnak. Például a myeloma multiplex (a
plazmasejtek kontroll nélküli osztódása és növekedése) a monoklonális
immunglobulin egyetlen típusának nagymértékű felszaporodását
eredményezi. A közönséges szérumfehérjékkel ellentétben az antitestek
(immunglobulinoknak) egyedi szerkezetűek - ez teszi lehetővé, hogy
képesek legyenek felismerni a baktériumokat, vírusokat és egyéb
testidegen anyagokat. Valahányszor a szervezet például vírusoknak van
kitéve, megindul a plazmasejtek replikálódása (másolat készítése az
eredeti sejtről), és a vírus elpusztítására specifikus antitestet
termelő csoport (úgynevezett klón) jön létre. A sok klón által termelt
immunoglobulin együtt jelenik meg az összimmunglobulin csoportban, ez
úgynevezett polyclonalis mintázatot eredményez az ELFO-ban. A
plazmasejtes daganat esetén csak egyféle típusú antitest termelődik,
így ezt monoklonális fehérjének (monoklonális antitestnek) nevezik. Ezt
az abnormális fehérjét jellegzetes csíkként lehet látni az
elektroforézises gélen, így az elektroferogram alapján jól lehet
következtetni a betegségre. MEGJEGYZÉS:
Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor
hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy
felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon. A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.
Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért. Néha random vagy 24 órás gyűjtött vizeletet is kérnek a vizsgálathoz.








Kezdőlap












