A máj panelhez tartozó vizsgálatok a máj betegségeinek vagy károsodásának kimutatásához, a máj működésének értékeléséhez és monitorozásához szolgáltatnak hasznos információt. A panel alapvetően hét vizsgálatot tartalmaz, amelyet egy vérmintából azonos időben végeznek el. Ezek az alábbiak:

• Alanin-aminotranszferáz (ALT vagy GPT) – főleg a májban található enzim, az egyik leghasznosabb vizsgálat a hepatitis kimutatására
• Alkalikus foszfatáz (ALP) – az epevezetékekhez kapcsolódó enzim; gyakran megemelkedik a szintje, amikor elzáródás van
• Aszpartát-aminotranszferáz (AST vagy GOT) – a májban található enzim, de más szervekben is előfordul, főleg a szívben és a szervezet más izomszövetében
• Bilirubin – gyakran (különösen sárgaság esetén) mindkét formájának meghatározását kérik: a totál bilirubin a vérben található összes bilirubin mennyiségét; a direkt bilirubin a májban konjugálódott (egy másik összetevőhöz kapcsolódott) formát méri
• Albumin – a máj által termelt legfontosabb fehérje féleséget méri, és rámutat arra, hogy a máj fehérje termelése megefelő-e
• Totál Protein (Összfehérje) - az albumin mellett az összes egyéb fehérje féleség (ide sorolva a fertőzés elleni küzdelemben részt vevő ellenanyagokat is) mennyiségét méri a vérben.
  
  Egyéb vizsgálatok, amelyeket a máj panellel együtt szoktak kérni:
  - gamma-glutamil transzferáz (GGT),
  - laktát dehidrogenáz (LDH),
  - prothrombin idő (PT/INR).

A különböző laboratóriumok illetve orvosok, klinikusok nem ugyanazokat a vizsgálatokat értik"máj panel" alatt, ezért kéréskor a"máj panel" megjelölésen kívül erősen ajánlott az egyes vizsgálatok feltüntetése is! Ugyanez a helyzet a hazánkban elterjedt"májfunkció" elnevezéssel is: Van ahol ez alatt csak a szérum bilirubin meghatározást értik, máshol a teljes máj panelt, vagy annak egyes elemeit. A félreértések elkerülése végett itt is részletezni kell, milyen vizsgálatok elvégzése szükséges.

Mikor kéri az orvos ezeket a vizsgálatokat?

A máj panelhez tartozó vizsgálatokat akkor kéri az orvos, ha a tünetekből a máj állapotával kapcsolatos elváltozás gyanúja merül fel. Az erre utaló leggyakoribb tünetek: sárgaság, sötét (barnás színű) vizelet, világos színű széklet; hányinger, hányás és/vagy hasmenés, étvágytalanság; vérhányás; véres vagy fekete széklet; ascites vagy fájdalom a hasban; szokatlan súlyváltozás vagy fáradtság, nagyfokú elesettség. Sok páciensnél a tünetek megjelenhetnek a májbetegség korai, vagy enyhe illetve közepes mértékű stádiumában is, de az is előfordul, hogy a májbetegségnek ebben a szakaszában semmilyen észlelhető tünet nincs.
A panel egy vagy több vizsgálatát kérik akkor is, ha a páciensnek hepatitis vírus okozta fertőzése van vagy volt; ha májbetegségre utaló családi kórelőzménye van; túlzott mértékű alkoholt fogyaszt; vagy olyan gyógyszert szed, amely mellékhatásként a máj károsodását okozhatja.

Gyakran a májfunkciós zavarokat illetve májbetegséget először valamilyen rutin orvosi kivizsgálás részeként végrehajtott vérvizsgálat során mutatják ki. Ekkor általában a máj panelnél több, de azokat a vizsgálatokat is tartalmazó vizsgálatsorozatot kérnek. Ha ekkor valamilyen májbetegséget találnak, a későbbiek során a kórkép nyomonkövetéséhez nem szükséges az összes, az átfogó metabolikus panelhez tartozó vizsgálat elvégzése, elegendő a máj panel.