Szintén ismert mint: Chem 12, SMA 12, SMA 20, SMAC
Formális elnevezés: Átfogó Metabolikus Panel (Comprehensive Metabolic Panel)

Az Átfogó Metabolikus Panel (AMP) egy 14-féle specifikus tesztből álló vizsgálatcsoport. Elsősorban a nyugati országokban alkalmazzák a laboratóriumi vizsgálatkérések egységesítésének következményeként. Egy arra hivatott bizottság döntött a panelek tartalmáról és elnevezésükről. A panelek elnevezésének rövidítését  rögzítették és számkóddal látták el. Így kapta az Alap Metabolikus  Panel a Chem 12 (illetve korábban az SMA 12, SMA 20, SMAC) nevet. Mivel a legtöbb biztosítási társaság szintén alkalmazza ezeket a neveket és kódokat, ezért a vizsgálatoknak ez a csoportosítása – elsősorban az Egyesült Államokban – általánossá vált az egészségügyben.

Az ÁMP gyakran kért panel, mivel fontos információt nyújt a kezelőorvosnak a vesék, a máj aktuális állapotáról; az elektrolit- és sav/bázis háztartás egyensúlyáról; valamint a vércukor és vérfehérje koncentrációjáról. A kóros eredmények, különösen a kóros eredmények kombinációi fontos információt szolgáltatnak a beteg állapotáról, illetve utalhatnak a betegség okára is.

Az ÁMP-t széles körben alkalmazzák egy-egy szerv funkcióinak ellenőrzésére, vagy olyan betegségek kimutatására, mint pl. a cukorbetegség vagy a vese és a máj egyes betegségei. Az ÁMP-t gyakran kérik ismert betegségben szenvedők állapotának nyomonkövetésére (pl. magas vérnyomásban szenvedőknél, vagy a speciális gyógyszereket szedőknél a gyógyszereknek a vesével vagy májjal kapcsolatos mellékhatásainak megfigyeléséhez).
A kezelőorvosok legtöbbször célzottan, egy-egy betegségcsoporthoz kapcsoltan kérik a vizsgálatokat (pl. glükóz-, kálium- vagy kalciumszint monitorozása, eletrolitpanel a nátrium, kálium, klór és CO₂ monitorozására), de kérhetik a teljes ÁMP-t is. Áz Átfogó Metabolikus Panel egy 14 tesztből álló csoport, amely magába foglalja az Alap Metabolikus Panel 8 vizsgálatát is.

Az ÁMP-t rutinszerűen rendelik, mint a vérminták feldolgozásának része, az orvosi kivizsgálás vagy az éves fizikai vizsgálat részeként és a kari vénába szúrt tűvel veszik a mintát hozzá. Bár random módon hajtják végre, az ÁMP-mintát rendszerint 10-12 órás éhezést követően veszik (vízen kívül nem fogyasztható más étel és ital).  Bár az egyedi tesztek érzékenyek, redszerint nem mondják meg az orvosnak specifikusan, hogy mi a baj. Az abnormál teszteredményeket vagy a tesztcsoportok eredményeit rendszerint más specifikus tesztek követik, hogy megerősítsék, vagy hogy kizárják a gyanított diagnózist.

Az ÁMP a következő meghatározásokat tartalmazza:

• Glükóz
• Kalcium

Mind a megnövekedett, mind a csökkent szint fontos információt jelent a beteg állapotáról.

Fehérjék 

• Albumin
• Összfehérje

Az albumin egy kis molekulasúlyú fehérjeféleség. Rendszerint a vérben található fehérjék többségét alkotja. Az összfehérje értéke az albumin mellett a többi komponens mennyiségét is tartalmazza. Mind az albuminnak, mind az összfehérjének a vérszintje fontos információt szolgáltat a beteg állapotáról.

Elektrolitok

• Nátrium 
• Kálium 
• CO₂ (szén-dioxid, bikarbonát)
• Klorid

A szervezetben az elektrolitok koncentrációja szorosan szabályozott, ezért a négy vizsgálat eredményéből meglehetősen pontos kép kapható a páciensben zajló folyamatokról. Ez a magyarázata annak, hogy a klorid és a CO₂ meghatározását ritkán rendelik önmagukban.

A veseműködés alapvető laboratóriumi vizsgálatai

• Karbamid  (vérureanitrogén)
• Kreatinin
  

A karbamid és a kreatinin bomlási termékek, amelyeket a vesék szűrnek ki a vérből. Megnövekedett koncentrációjuk a vérben a vesefunkció ideiglenes vagy krónikus csökkenését mutatja. Amikor nem az AMP részeiként rendelik, akkor is rendszerint az eredményeket együtt értékelik.

A májműködés alapvető laboratóriumi vizsgálatai

• ALP (alkalikus foszfatáz) 
• ALT (alanin-amino-transzferáz, GPT-nek is nevezik) 
• AST (aszpartát-amino-transzferáz, GOT-nak is nevezik)
• Bilirubin
  

Az ALP, az ALT (GPT) és az AST (GOT) olyan enzimek, amelyek a májban és más szövetekben találhatók, míg a bilirubin a máj átalakító funkciójának a terméke. Mindegyik megtalálható megnövekedett koncentrációban a vérben. Májbetegség vagy működési zavar esetén a vérben megnövekedett enzimaktivitást, illetve megemelkedett bilirubin-koncentrációt lehet tapasztalni. Az, hogy melyik enzim aktivitása emelkedik jellemző mértékben, fontos információt jelent a diagnózis elkészítéséhez.

Az AMP-hez tartozó vizsgálatokhoz – a CO₂-meghatározás kivételével – a vért a kar könyökhajlati vénájából veszik, és a mérésekhez rendszerint elegendő 1 cső vér. (Piros („natív”) vagy sárga kupakos („géles”) csőben.) A CO₂ meghatározása, illetve speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban. 

Felhasznált forrásmunkák
S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
American Medical Association (2002). Current Procedural Terminology, cpt 2002, Standard Edition.