Mi ez a betegség?

A Down-kór egy veleszületett kromoszóma rendellenesség; a már a születéskor észlelhető jeleiért, tüneteiért és a későbbi komplikációk kialakulásáért egy, a megtermékenyítési időszakban bekövetkezett sejtosztódási hiba a felelős. Ennek következtében a sejtekben a 21-es kromoszómából egy számfeletti másolat lesz jelen. Ez az érintett egyén testi és szellemi fejlődésére számos, összetett hatással bír.

A szervezet genetikai állománya a kromoszómákban tárolódik. A test legtöbb sejtjében 22 pár található, valamint még egy huszonharmadik is, mely a nemi jelleget határozza meg (nőkben XX, férfiakban XY). Egy egészséges sejtben összesen tehát 46 kromoszóma található. A reprodukcióban részt vevő sejtekben (petesejt, illetve hímivarsejt) feleennyi, tehát 23 darab kromoszóma van, mely a megtermékenyüléskor összeadódik ismét a teljes készletté (ennek egyik fele az anyától, másik fele az apától származik). A Down-kór a legtöbb esetben úgy alakul ki, hogy a petesejtben, vagy a hímivarsejtben véletlen hiba folytán a 21-es kromoszómából egy számfeletti példány marad. A megtermékenyülés után ez a számfeletti kromoszóma már a fejlődő embrió valamennyi sejtjében jelen lesz. Ezt az állapotot 21-es triszómiának nevezik. Néhány esetben a hiba már a megtermékenyülés után, a fejlődő embrióban alakul ki. Ahogy a magzat növekszik, egyes sejtjeiben 47 kromoszóma lesz, míg másokban 46. A Down-kórnak ez a típusa a mozaik 21-es triszómia.

Ritka esetben az úgynevezett transzlokációs 21-es triszómia alakul ki. Ilyenkor a 21-es kromoszóma egy része egy másik kromoszómához kapcsolódik a megtermékenyítés előtt, vagy közvetlenül a megtermékenyítéskor. Noha a magzati sejtekben 46 kromoszóma van, a 21-es kromoszóma egy része számfeletti példányban van jelen. A hibát kiváltó októl függetlenül az ilyen egyénekben kialakulnak a Down-kór egyes tünetei. A transzlokációs Down-szindróma öröklődő.

 

Az Egyesült Államokban nagyjából minden nyolcszáz újszülöttből egy lesz Down-kóros. A Down-szindróma előfordulási gyakorisága az anya életkorának előrehaladtával jelentősen növekszik. A Nemzeti Gyermekegészségügyi Intézet (USA) adatai szerint a harminc év alatti nők esetében a kockázat 1:1000-1500, harmincöt éves korra ez a rizikó 1:400-ra emelkedik, negyvenkilenc éves korra pedig eléri az 1:8-at. A Down-kóros gyermekek 75%-ának édesanyja azonban 35 év alatti, mivel a fiatalabb nőknek átlagban több gyermeke születik, mint az idősebbeknek. Magyarországon a 35 év feletti terheseknek felajánlják a magzat kromoszóma vizsgálatát.

 

A Down-kórnak számos jellegzetes tünete van, noha természetesen nem minden érintett gyermek rendelkezik mindegyikkel, és a meglevők is különböző mértékben lehetnek jelen. A leginkább jellemzők:

 

  • kicsi fej, alacsonyan ülő, kicsi fülekkel

  • ferde, egymástól távolabb ülő szemek s a szemek sarkában (belső szemzugban) megfigyelhető az ún. mongol redő (régebben e miatt nevezték ezeket a betegeket teljesen elfogadhatatlanul „mongoloid idiótáknak”), széles, lapos arc, rövid orr, benyomott orrgyök

  • kicsi szájnyílás, előtüremkedő nyelv

  • rövid, széles tenyerek és talpak, a tenyeret barázda szeli át („majomredő”)

  • rövid ujjak, az ötödik ujjban számfeletti csont

  • petyhüdt izomzat (hypotonia)

  • hiperflexibilis ízületek

  • atlanto-axiális instabilitás (a gerinc legfelső részének fejlődési zavara)

  • enyhe-középsúlyos mentális retardáció

A Down-kór szövődményei szintén igen heterogének. Néhány már a születéskor jelen lehet, mások gyermek- vagy felnőttkorban alakulnak ki, vagy egyáltalán nem is jelennek meg. Mind az orvosnak, mind a családtagoknak oda kell figyelniük ezekre, mivel a betegek maguk nem mindig képesek megfelelően beszámolni a tüneteikről és/vagy azok egészen szokatlan formában jelentkezhetnek (pl. viselkedési zavarok).

Szövődmények lehetnek:

  • coeliakia

  • fogászati problémák

  • fejlődésben való elmaradás

  • cukorbetegség

  • ételallergia, székrekedés

  • az emésztőrendszert érintő fejlődési zavarok és elzáródások (5-10%-ban)

  • halláskárosodás (75%-ban)

  • szívfejlődési zavarok (csaknem 50%-ban)

  • gyakrabban előforduló fertőzések (megfázás, hörghurut, mandulagyulladás, tüdőgyulladás, fülgyulladás)

  • akut leukémiák kialakulásának fokozott kockázata

  • korai öregedés, a kognitív funkciók elvesztése, Alzheimer-dementiára jellemző tünetek negyven év alatti betegekben is

  • epilepszia-szerű rohamokban jelentkező betegségek

  • alvási apnoe (50-75%-ban)

  • gerincvelő-kompresszió

  • pajzsmirigy-betegségek (kb. 15%-ban)

  • látászavarok (kb. 60%-ban)

 

következő

Az utolsó módosítás dátuma  06.02.2012

Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt: itt ellenőrizheti Portálunk oldalai megfelelnek az egészségügyi információk megbízhatóságát és hitelességét garantáló HONcode előírásainak. Ezt:
itt ellenőrizheti
.