Mi okozza a B12 vitaminhiányt?

A B12 és a folsav egyaránt a B-vitaminok közé tartozik. Ezek a vitaminok feltétlenül szükségesek a vörösvérsejtek fejlődéséhez, a sebgyógyuláshoz, hiányuk következtében a csontvelői DNS szintézis károsodik, így kevesebb sejtosztódás történik. B12-vitamin- és/vagy folsavhiány akkor alakul ki, ha a bevitel hosszabbtávon kevesebb a szükségesnél. A tünetek (felnőttekben) hónapok vagy inkább évek múlva alakulnak csak ki, mivel a májban B12-vitaminból 3-5 évre, folsavból pedig több hónapra elegendő mennyiség tárolódik. Gyermekekben a hiány jóval rövidebb idő alatt kialakul, mivel még nem raktároznak ilyen nagy mennyiségeket.

A B12 vitaminszükséglet 2μ/nap, míg a napi folsavszükséglet kb. 0,8 mg.

Mind a B12-vitamin (kobalt tartalmú vegyület)-, mind a folsavhiány hosszútávon ún. makrociter anémiához vezet. Makrociter anémiában a vörösvérsejtek száma a normálisnál kevesebb, viszont méretük nagyobb, míg az oxigénszállító képességük csökkent. A beteg könnyen elfárad, gyenge, esetleg légszomja van. A B12-vitamin hiánya idegi károsodásokat is okozhat, melynek következtében a beteg végtagjaiban bizsergés, zsibbadás léphet fel, és viselkedésbeli változások is kialakulnak (zavartság, ingerlékenység, lehangoltság).

A várandós nőknek még több folsavra van szükségük a magzat megfelelő fejlődéséhez, mint egyébként. Ha egy nőnek már a terhesség előtt is folsavhiánya van, az a terhesség alatt még kifejezettebb lesz, és koraszüléshez, illetve a születendő gyermekben velőcsőzáródási rendellenességek (pl. nyitott gerinc) kialakulásához vezethet.

A B12-vitamin és a folsav szintjének csökkenése gyakran társul valamilyen krónikus betegséghez (májbetegség, vesebetegség, alkoholizmus, stb.) vagy gyógyszerszedéshez, pl. fenitoin (anti-epilepsziás gyógyszer), metformin (cukorbetegség kezelésére) vagy metotrexát (ízületi gyulladás kezelésére).

Tünetek

A B12-vitamin- és folsavhiány tünetei gyakran enyhék és nem specifikusak, a kialakuló makrociter anémiával, az idegrendszeri károsodásokkal és a felszívódási zavarokkal függnek össze. Néhány esetben a hiányállapotra már azelőtt fény derül, hogy a betegnek bármilyen tünete kialakulna. Más esetekben a betegnek akár súlyos tünetei is lehetnek: 

• zavartság, üldözési mánia

• hasmenés

• szédülés

• gyengeség, fáradtság

• étvágytalanság

• sápadtság

• gyorsult szívverés

• légszomj

• a nyelv és az ajkak fájdalma, kisebesedése

• bizsergés, zsibbadás és/vagy égő érzés a végtagokban (B12-vitaminhiány esetén)

Okok

A B12-vitamin- és folsavhiány hátterében elégtelen bevitel, nem megfelelő felszívódás, fokozott vesztés vagy megnövekedett igény állhat. A folsav elsősorban a leveles zöldségekben, a citrusfélékben, a szárazbabban, az élesztőben és a vitaminnal dúsított gabonapelyhekben található. A B12-vitamin előfordulási helye az állati eredetű fehérjék, mint például a vörös húsok, hal, szárnyasok, tej, tojás és a dúsított gabonapelyhek. Az elégtelen bevitel által létrejöttB12-vitaminhiány ritka, de főleg vegetáriánusokban, akik nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket, előfordulhat, hiszen a zöldségek gyümölcsök, gabonafélék nem atrtalmazzák.

 A  B12-vitamin hiányát az is okozhatja, ha a gyomorban nem termelődik elég gyomorsav, mely a vitamint a fehérjekötésből felszabadítaná (idősekben ez gyakori). Ha a gyomor ún. parietális sejtjeiben nem termelődik megfelelő mennyiségű intrinsic faktor, mely a B12-vitaminhoz kötődik, úgy nem lesz tökéletes a felszívódás. A parietális sejteket autoimmun folyamatok károsíthatják, melynek következménye az intrinsic faktor hiánya és a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) nevű kórállapot lesz.

Mind a folsav, mind a B12-vitamin hiánya felléphet olyan betegségek következtében, melyek általános felszívódási zavarral járnak. Ilyen például a lisztérzékenység (lisztes ételek fogyasztását követő bélgyulladás), a gyomorban és a bélrendszerben megtelepedő kórokozó baktériumok, illetve a gyomor vagy a belek egy részének sebészi eltávolítása.

Vizsgálatok

A folsav és B12-vitamin hiányának első jele a vérképvizsgálat során kiderülő vérszegénység és a vörösvérsejtek megnövekedett mérete. A hiány mértékét ezt követően laboratóriumi vizsgálatokkal lehet meghatározni, csakúgy, mint a háttérben álló okokat, és később a kezelés követésében is hasznosak.

Laboratóriumi vizsgálatok

A B12-vitamin és folsavhiány kimutatására, nyomon követésére gyakran elrendelt vizsgálatok:

• B12-vitaminszint. Ha alacsony, a hiányállapot egyértelmű, de annak oka még nem. Ha normális, attól folsavhiány még fennállhat. A kezelés hatásosságának megítélésére is használható.

• Vérkép. A vér sejtjeinek rendellenességeit állapíthatjuk meg a segítségével. Leírja az egyes sejtféleségek típusát, jellemzőit és számát. A B12-vitamin és folsavhiány okozta vérszegénység esetén a hemoglobin (oxigénszállító fehérje) szintje csökken, és a vörösvérsejtek a normálisnál nagyobbak (makrocitózis, magaloblasztózis). A fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma szintén csökkenhet.

• Folsav. A folsavszintet mind a szérumban, mind a vörösvérsejtekben meg lehet mérni. Egyesek szerint a vörösvérsejtekben mért folsavszint klinikailag hasznosabb. Ha mindkét módon mérve alacsony szintet találunk, a hiány egyértelmű. Ha normál szintet mérünk, attól B12-vitamin hiány még fennállhat. A kezelés hatásosságának követésére is használatos.

A B12-vitaminhiány okának felderítésére ritkábban elrendelt vizsgálatok: 

• Schilling-teszt. Régebben ezt a vizsgálatot gyakrabban végezték a vészes vérszegénység diagnózisának felállítására, ma már nem mindenhol érhető el.

• Intrinsic faktort kötő antitest. Az antitest jelenléte megzavarja a B12-vitamin intrinsic faktorhoz kötődését. A vészes vérszegénységben szenvedők több mint felében kimutatható.

• Parietális sejt-ellenes antitest. Az intrinsic faktort termelő parietális sejtek elleni antitest. A vészes vérszegénységben szenvedők jelentős többségében kimutatható, de egyéb kórfolyamatokban is előfordul.

• Metilmalonilsav. A B12-vitamin hiány enyhe és korai eseteiben lehet hasznos segítség

• Homocisztein. Szintjének mérésére ritkábban kerül sor. Mind B12- mind folsavhiányban emelkedett lehet.

 Kezelés

A B12-vitamin és folsavhiány kezelése gyakran egész életen át tartó pótlást jelent. Azoknak a betegeknek, akikben nem termelődik elegendő intrinsic faktor, vagy általános felszívódási zavarban szenvednek, a B12-vitamint injekció formájában kell kapniuk. A folsav pótlása szájon át történik. Az orvosok általában azt javasolják, hogy minden nő, aki gyermekvállalást tervez, szedjen folsavat már a terhesség előtt, és alatta is, hogy a magzat számára szükséges mennyiség biztosítása ne okozzon gondot.

 Ha a beteg egyaránt szenved folsav- és B12-vitaminhiányban, mindkettő pótlására szükség van. Ha B12-vitaminhiányban csak a folsav pótlása történik, a makrociter anémia valószínűleg megszűnik, de a B12-vitaminhiány által okozott idegrendszeri károsodások megmaradnak, melyek akár visszafordíthatatlanná is válhatnak, ha megfelelő B12-vitaminpótlást nem kap a beteg.