Prosztatarák
Mi a prosztatarák?
A prosztatarák a tüdő-, végbél- és vastagbélrák után a leggyakoribb rák a férfiak körében. A Betegség Ellenőrző és Megelőző Központ (CDCP) szerint több mint 230 ezer prosztatarákot diagnosztizáltak az Egyesült Államokban 2005-ben, és közel 30 ezren haltak meg ebben a betegségben. A prosztatarák kialakulását befolyásolja a faji hovatartozás, az afro-amerikai férfiaknál a legnagyobb a kockázat. Fokozott kockázattal jár, ha a családban már diagnosztizáltak prosztatarákot, és a kor előrehaladtával is nő a kockázata A prosztatarákos betegek több mint 70%-a 65 éven felüli.
A prosztata egy kicsi, dió alakú mirigy, ami a férfiak húgycsövének felső szakasza körül helyezkedik el. Az általa termelt folyadék az ondó egyik összetevője. Előfordul, hogy a prosztatában kifejlődő rák évekig nem terjed tovább, és alig produkál tüneteket. Legtöbbször lassan növekszik, és a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat eléggé megnő ahhoz, hogy összenyomja a húgycsövet. Jellegzetes tünetek: gyakori vizelési inger (különösen éjszaka), gyenge vizeletsugár, szakaszos vizeletürítés, fájdalmas, égető vizelés vagy ejakuláció, genny vagy vér a vizeletben/ejakulátumban; diszkomfort érzet a hát alsó, a combok felső részén vagy a medencében. Ezeknek a tüneteknek nagy részét azonban más is kiválthatja, pl. benignus prosztata hiperplázia (BPH), húgyúti fertőzés (urinary tract infection, UTI), akut prosztatagyulladás vagy szexuális úton terjedő betegség (sexually transmitted disease, STD).
A BPH, a prosztata nem-daganatos megnagyobbodása, a férfiaknál a kor előrehaladtával igen gyakori probléma, 90%-ukat érinti 80 éves korukra (az Amerikai Urológiai Társaság szerint). Nem okoz rákot, de azzal együttesen is előfordulhat. Így az orvosoknak meg kell határozniuk, hogy a beteg tüneteit rák, BHP vagy más nem-rákos megbetegedés okozza. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a diagnosztizált prosztataráknak van-e klinikai jelentősége. Ugyanis ha a daganat kicsi, lokalizált és lassan nő, akkor talán soha nem fog komolyabb egészségi problémát okozni a betegnek. Úgy tartják, hogy „sok férfi hal meg prosztatarákkal és nem prosztatarákban”. Ilyen esetekben a kezelés károsabb lehet, mint maga a daganat, mivel több mellékhatás jelentkezhet, mint pl. az impotencia vagy az inkontinencia.
Néhány prosztatarák azonban fokozatosan növekszik, és agresszíven átterjed a medencei szervekre, esetleg az egész szervezetre. Néhány lassan növekvő daganat végül túl naggyá és problémássá válik, ami már orvosi beavatkozást igényel. Az orvos legfontosabb szerepe a daganat felismerésében és abban van, hogy megbecsülje annak növekedési és terjedési gyorsaságát, és hogy a beteggel együttműködve megfelelő döntést hozzon a terápiáról.
Az utolsó módosítás dátuma 02.04.2009
Kezdőlap
