Másnéven: Lupus erythematosus, SLE, LE, disszeminált lupus erythematosus

Mi ez?
A lupus (SLE) egy idült, gyulladásos autoimmun betegség, amely számos szervrendszert érint, beleértve a bőrt, az ízületeket és a belső szerveket. Az SLE nőknél nyolcszor gyakoribb, mint férfiaknál és általában 10 és 50 éves kor között jelentkezik. Bizonyos gyógyszerek tartós szedése is hozzájárulhat az SLE kialakulásához.

A betegség általában egyetlen szervben kezdődik, de ahogyan halad előre, úgy érinthet más szerveket is. A lupus a következő tüneteket okozhatja: ízületi gyulladáshoz hasonló ízületi fájdalom; kiütések, amelyek elsősorban az orron és az arcon pillangóhoz hasonló területen jelennek meg, fokozott fehérjelerakódás a vesesejtekben, görcsrohamok, pszichózis vagy fejfájás, vérrögképződés, amely stroke-hoz és tüdőembóliához vezethet, továbbá gyulladás a szívben és a tüdőkben.

Vizsgálatok
A diagnózist a fizikális vizsgálatok, a tünetek, röntgenvizsgálati eredmény és az alábbi laboratóriumi vizsgálatok egy részének vagy mindegyikének eredménye készítik el:
* Antinukleáris antitest (sejtmag-ellenes ellenanyag, ANA) vizsgálati eredménye pozitív.
Egyéb antinukleáris antitestek szintén pozitívak lehetnek, így pl. a     kétszálú DNS ellenes antitest (különösen gyakori veseérintettség esetén), anti-Sm (símaizom elleni antitest, általában csak lupus esetén figyelhető meg), anti-hiszton (általában gyógyszer-indukálta lupusban jellemző).
* Vizeletvizsgálat: vér, cilinder vagy fehérje mutatható ki
* Teljes vérkép: egyes sejttípusok mennyisége csökken, különösen a vérlemezkéké
* Reumafaktor (RF): pozitív
* Szérum fehérje elektroforézis: emelkedett a gamma globulinok aránya
* Vörösvértest-süllyedés és C-reaktív protein: emelkedett
* Krioglobulin: pozitív. A krioglobulinok olyan kóros fehérjék a vérben, amelyek kicsapódnak, amennyiben a testhőmérséklet a normál alá csökken. A kicsapódás következtében elzárhatják az ereket. A vizsgálat során vért vesznek és lehűtik a laboratóriumban, majd megvizsgálják, hogy tapasztalható-e fehérjekicsapódás.
* Komplement 3 (C-3): csökkent. A C-3 egyike azon kilenc fő komplement fehérjének, amelyeknek a szintje különböző betegségekben jellegzetes módon változik. A C-3 koncentrációja a vérben lupusos betegség esetén csökken. (Csökkenés figyelhető meg még Gram-negatív baktérium okozta szepszisben, sokkos állapotban és maláriás fertőzéskor.)

Kezelés
A lupus nem gyógyítható, ezért a kezelés a betegség tüneteinek enyhítését célozza.

Gyakori kérdés
Az orvos azt mondta, hogy az ANA vizsgálat eredménye pozitív, de nem biztos benne, hogy a páciensnek lupusa van. Hogyan lehetséges ez?
A szervezet immunrendszere normálisan antitesteket (ellenanyagokat) termel, amelyek a betegségek és fertőzések leküzdésére szolgálnak. Autoimmun betegségben az immunrendszer működése meghibásodik és a szervezet nem a külső antigének ellen, hanem a saját szövetei ellen kezd el antitesteket termelni. Az antinukleáris antitestek olyan ellenanyagok, amelyek a sejtmag vagy a sejt központi szabályozó molekulái ellen termelődnek. Az ANA teszt során az antinukleáris antitestek koncentrációját határozzák meg a vizsgált egyén vérében. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a vizsgált egyénnek a „normálnál” magasabb koncentrációban vannak ilyen antitestjei. Mivel ez a meghatározás a lupus és számos egyéb autoimmun betegség diagnosztikai módszere, a pozitív eredmény ezekre a betegségekre utalhat. Az is lehetséges azonban, hogy a vizsgált egyén esetén egyszerűen a normálnál magasabb ezen antitestek koncentrációja, úgy, ahogyan néhány ember normál testhőmérséklete 37°C fölötti vagy alatti. Még a lupusos emberek között is nagyon változó ezeknek az antitesteknek a koncentrációja, és míg egy bizonyos ANA szint esetén egyeseknél a betegség nyugalmi fázisban van, addig másoknál ugyanaz az ANA szint már súlyos tüneteket okoz. Annak az értelmezése, hogy mit jelent az adott eredmény a vizsgált egyén számára, az orvos feladata. Az orvos pedig nem egy eredmény alapján dönt, hanem egy viszonylag hosszabb időszak alatt össze kell hasonlítania az ANA teszt eredményeit és a vizsgált egyén tüneteit ahhoz, hogy felállíthassa a diagnózist. Ez az időszak arra is lehetőséget ad az orvosnak, hogy kizárja az észlelt tünetek egyéb lehetséges okait.

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Lupus Foundation of America: Facts and Overview
The Lupus Foundation of Minnesota: Lupus Fact Sheet
Life Extension Foundation
The National Library of Medicine Medlineplus article on Lupus
American Autoimmune Related Diseases Association