Mi ez a betegség? 

Hipertoniáról akkor beszélünk, ha valakinek a vérnyomása folyamatosan emelkedett szinten van. Ez az állapot megterheli a szívet, és az idő előrehaladtával károsítja a különböző szerveket is, például a veséket, az agyat, a szemeket és a szívet. A vérnyomás azzal az erővel jellemezhető, amelyet a vér gyakorol az artériák és vénák falára. A vérnyomás függ a szívösszehúzódások erejétől és szaporaságától, és az áramlási ellenállástól. Az ellenállást befolyásolja a vérerek rugalmassága és átmérője, valamint az, hogy mennyi vér áramlik át rajtuk. A vérnyomás dinamikus paraméter; emelkedik és süllyed az egyén aktivitásától, a napszaktól, valamint a fizikai és emocionális stressztől függően. Egészséges személyekben elsősorban a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll. Nagyságát befolyásolják a vesék nátrium-, kálium- és folyadékkiválasztását szabályozó hormonok, a vérerek rugalmassága, tágulása vagy összehúzódása. Ha valamelyik szabályozó mechanizmus nem képes megfelelően igazodni a szervezet szükségleteihez, a vérnyomás folyamatosan emelkedett lesz.

A vérnyomás mérésénél két értéket határozunk meg. Ezek a szisztolés nyomás, azaz a nyomásnak a vérerek falát terhelő csúcsértéke a szív összehúzódásakor, és a diasztolés nyomás, az a nyomás, amely a szívösszehúzódások szünetében mérhető. Mindkettőt higanymilliméterben (Hgmm) mérik, és azokat szisztolés/diasztolés nyomásértékekként adják meg. Például egy 120/80 Hgmm vérnyomás esetén a szisztolés nyomás értéke 120, a diasztolés nyomásé 80 Hgmm, jelölése 120/80. A vérnyomás folyamatosan változó, de felnőtteknél általában a következőképp jellemezhető:

- Normális vérnyomás: 120 Hgmm-nél kisebb szisztolés, és 80 Hgmm-nél alacsonyabb diasztolés érték.

- Magas vérnyomást megelőző állapot (a normálist meghaladó vérnyomás, amely végül tartós hipertoniába mehet át): a szisztolés nyomás 120–139 Hgmm közé esik, a diasztolés 80–89 Hgmm.

- Hipertonia, 1. stádium: a szisztolés nyomás 140–159 Hgmm és/vagy a diasztolés 90–99 Hgmm.

- Hipertonia, 2. stádium: a szisztolés nyomás 160–179 Hgmm és/vagy a diasztolés 100–109 Hgmm.

- Súlyos hipertonia, 3. stádium: szisztolés nyomás 180 Hgmm vagy nagyobb és/vagy a diasztolés 110 Hgmm vagy nagyobb.

A diasztolés nyomás rendszerint a szisztolés nyomással párhuzamosan változik, de a kor előrehaladtával a diasztolés nyomás hajlamos egy adott érték körül beállni, és elsősorban a szisztolés nyomás emelkedésében megmutatkozó hipertonia (más néven izolált szisztolés hipertonia) alakul ki. Általánosságban, minél magasabb a tartósan fennálló magas vérnyomás, annál nagyobb az esélye a károsodásnak. Gyermekeknél más kritériumok alapján ítélik meg a normális vérnyomást; az életkor, a testmagasság és a nem figyelembevételével a hasonló tulajdonságú társaiknál mérhető vérnyomásértékek 95%-os gyakorisághoz viszonyítják. (Azaz az lesz a referencia-nyomásérték, amelyhez a gyerekpopulációnál mért értékek 95%-a tartozik.)

Az esetek egy részében a hipertonia okára nem derül fény (idiopátiás hipertonia). A magas vérnyomásnak ezt a formáját esszenciális vagy primer hipertoniának is nevezik. Ez az állapot gyakrabban érinti a férfiakat mint a nőket, és a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Egyes felmérések szerint a fejlett országokban 3 személy közül egynél előbb-utóbb magas vérnyomás alakul ki, és az érintettek mintegy 1/3-a nem tud állapotáról. A legtöbb esetben a magas vérnyomás nem jár tünetekkel, amíg nem kezdi károsítani az egyes szerveket. Ezért a hipertonát némelykor „csendes gyilkosnak” is nevezik, mivel előzetes jelek nélkül növeli a szélütés (stroke), szívbetegségek, szívinfarktus, vesekárosodás és vakság kialakulásának kockázatát. Bár a hipertonia tünetszegény állapot, de mivel a vérnyomás szinte állandóan emelkedett, könnyen kimutatható, amikor a páciens orvosánál jár.

Noha az okot sokszor nem lehet azonosítani, néhány faktorról tudjuk, hogy növeli a hipertonia kialakulásának esélyét, és súlyosbítja a már fennálló magas vérnyomást. Ezek a következők:

• Elhízás

• Kevés mozgás

• Dohányzás

• Túlzott alkoholfogyasztás

• Túlzott sóbevitel

• Fogamzásgátlók

• Bizonyos gyógyszerek, például szteroidok, kokain és amfetaminok szedése

A magas vérnyomás oka lehet valamely, a háttérben lévő betegség is. A hipertóniának ezt a formáját másodlagos (szekunder) hipertóniának nevezzük. A háttérben álló betegség felderítése igen fontos, mivel lehet, hogy megszüntethető és/vagy kezelhető, miáltal a vérnyomás visszatérhet normális vagy normálishoz közeli értékre. A leggyakoribb hipertóniát okozó betegségek a következők:

• Vesebetegség vagy vesekárosodás – a sók és folyadék kiválasztása a szervezetből csökken, a vértérfogat és vérnyomás nő. Mivel maga a hipertonia is okozhat vesekárosodást, az állapot kezelés nélkül folyamatosan romolhat.

• Szívbetegség – befolyásolhatja a szívösszehúzódások erejét és ritmusosságát. Szintén progrediálhat.

• Cukorbetegség (diabétesz) – károsíthatja a veséket, és az idő előrehaladtával az erek károsodásához vezethet.

• Ateroszklerózis (érelmeszesedés) – az artériák falának megvastagodása, miáltal azok egyre merevebbé válnak, és korlátozottan lesznek képesek tágulásra és összehúzódásra.

• Cushing-szindróma – olyan rendellenesség, amely a mellékvesében a kortizolhormon fokozott termelődésével jár.

• Hiperaldoszteronizmus (Conn-szindróma) – ezt az állapotot az aldoszteron, a vesében a nátrium visszatartásának és kiválasztásának szabályozásában részt vevő hormon túltermelése jellemzi; okozhatja mellékvesetumor (rendszerint jóindulatú).

• Phaeochromocytoma – a mellékveséből kiinduló tumor (ritka és általában jóindulatú), amely epinefrin, a szervezet stresszre adott válaszreakcióját segítő hormon túltermelődésével jár; az érintett betegeknél gyakran vészes vérnyomáskiugrások figyelhetők meg.

• Pajzsmirigybetegség – a pajzsmirigyhormonok túlzott vagy csökkent termelődése egyaránt vérnyomás-emelkedéshez vezethet.

• Terhesség – hipertonia a terhesség bármely szakaszában előfordulhat, de leggyakrabban az utolsó trimeszterben, amikor praeeclampsiát (toxaemiát), magas vérnyomással és folyadék-visszatartással járó állapotot okozhat.