Mi ez a betegség?

A szívbetegség egy általános kifejezés, amelyet olyan akut vagy krónikus belgyógyászati állapotokhoz sorolnak, amelyek érintik a szívet (is).
A betegségek leírása előtt célszerű röviden áttekinteni a szív felépítését:
A szív a mellkas bal felében helyezkedik el, speciális izomszövetből álló, ököl nagyságú szerv, amely folyamatosan pumpálja a vért, akár 100,000-szer is ütve egy nap. A vér, amelyet a szív mozgat, szállítja az oxigént, a tápanyagokat, a szén-dioxidot, és egyéb bomlástermékeket a szervezetben. A szív gondoskodik a saját vérellátásáról a coronaria artériákból és vénákból álló hálózaton keresztül. A szív endokrin szervként is működik, olyan hormonokat termel, mint például az atrial natriuretikus peptid (ANP), és a B-típusú natriuretikus peptid (BNP), amelyek összehangolják a szív működését a véredényekkel, és a vesével.

Belsejét tekintve a szív alapvetően üreges. Függőlegesen egy sövény által két félre osztott, és mindegyik félben két belső üreg van: felül egy pitvar, és alul egy kamra. A vénás vér a szív jobb oldalán, a jobb pitvaron keresztül lép be, és a jobb kamra által pumpálódik a tüdőbe. Az oxigenizált vér a tüdőből a bal pitvarba lép be, és a bal kamrán keresztül pumpálódik az artériákba, amelyek a test egészébe szállítják az oxigéndús vért. Négy szívbillentyű szabályozza a vér áramlásának irányát a szíven keresztül. A billentyűk nyitódása és záródása adja a szív a jellegzetes"bú-tup" dobbanási hangját.
A szívizomzatot magát myocardiumnak nevezik. A szív üregeinek és billentyűinek a bélése egy hártya, amelyet endocardiumnak hívnak. A szív külseje tokba van zárva, ez a pericardium, egy réteges hártya, amelynek a külső oldala rostos, a belső oldala pedig savós (folyadékot kiválasztó). A pericardium védőgátat képez a szív körül, és hozzájárul ahhoz, hogy a szívverések gyakorlatilag súrlódásmentes környezetben történjenek.

Egy betegség érintheti a szív szerkezetét, funkcióját, - de általában mindkettőt. Bármi, ami a szív károsodását idézi elő, csökkenti a hatékonyságát, azt a képességét, hogy ellássa a töltési és a pumpafunkcióját, oxigén-ellátási feladatát, ezzel megszűntetve az összehangolt kapcsolatot a szív, a vese, és a véredények között. Ennek következményeként nem csak a szív károsodik, de a szervezet más része is.

A szívbetegségek az alábbiakat okozhatják:

• Arrhythmiát (szabálytalan szívverés)
• Embolizációt (Az eredeti helyéről elsodródott véralvadék érelzáródást okoz, mely az artériák vérforgalmának akadályoztatását eredményezi
• Tágulatot (az üregek feszülése, melyet az okoz, hogy a megnövekedett nyomás miatt a belsejük nagyobbá válik)
• Hypertrophiát (a szív falának a fokozott megvastagodása, mely az üregek méretének és a szívfal rugalmasságának csökkenéséhez vezet)
• A szív képtelen lesz kielégíteni a megnövekedett oxigénigényt, és a fizikai tevékenység során keletkezett bomlástermékeknek az eltávolítását
• Elégtelen összehúzódást (nem lesz teljes a kiürítés, és a feltöltés)
• Fájdalmat, mely gyakran ischaemia miatt jön létre (az elegendő mennyiségű oxigén hiánya a csökkent véráramlás miatt)
• Regurgitátiót (a vér visszaáramlása, előidézve egy emelkedett nyomást a tüdő, és a máj véredényeiben)
• Stenosist (a szív nyílásainak a beszűkülése)
• Szöveti elhalást (az oxigénhiány miatti maradandó szövetkiesés, mely hegesedéshez vezet)
  

A szívbetegségeket az alábbi okok idézhetik elő:

• Alkoholfogyasztás
• Anabolikus szteroidok alkalmazása
• Atherosclerosis (érelmeszesedés)
• Autoimmun állapotok
• Bakteriális fertőzések
• Kokainhasználat
• Veleszületett rendellenességek (már a születéskor jelentkezik)
• Diabetes
• Mértéktelen táplálkozás, magas zsír- és koleszterin tartam
• Magasvérnyomás
• Sérülés, vagy trauma
• Ülő életmód
• Dohányzás
• Pajzsmirigy működési zavar (alul, illetve túlműködés)
• Toxinok, mint a higany, és néhány kemoterápiás szer, (pl. HIV/AIDS kezelésére használt gyógyszerek) 
• Vírusos fertőzések