Mi jellemzi az asztmát?

Az asztma a tüdő idült gyulladásos betegsége, melyre a hörgők (bronchusok) időnkénti, visszafordítható, vagy részben visszafordítható szűkülete jellemző. A hörgők izmos falú csövek, melyeken át a levegő végigáramlik a tüdőn, és eljut a hörgőcskékbe (bronchiolus). Asztma esetén ezen kis hörgőcskék gyulladása jön létre, és nyálkahártyájuk megduzzad. A légutak így beszűkülnek, és a légzés nehezítetté válik (sípoló zihálás, fulladásérzés, köhögés). Az asztmás rohamok alkalmával a hörgők izmai is összehúzódnak, és nagy mennyiségű nyák termelődik. A hörgők átmérője így annyira összeszűkülhet, hogy csak minimális mennyiségű levegő tud be- illetve kijutni. A beteg ilyenkor igen nehezen lélegzik, köhög és mellkasi szorító érzése támad. Az asztmás rohamokat kiváltó okokat nem minden esetben ismerjük. Bármikor előfordulhat ilyen epizód, de a leggyakoribb éjszaka és reggel. A súlyos asztmás roham életveszélyes is lehet, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Az Egyesült Államokban mintegy 22 millió ember asztmás, közülük 6 millió a gyermek, így. az asztma az egyik leggyakoribb gyermekkori idült betegség. Hazánkban a gyermekkori asztma prevalenciája kb. 2,2 %. Pubertás előtt az asztma gyakoribb fiúkban, mint lányokban, míg pubertás után ez az arány megfordul. Gyakrabban fordul elő a nagyvárosokban élők között, és az afrikai vagy hispániai származású lakosság körében is több az érintett, mint a fehér bőrű populációban. Az asztmát sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, de az állapot jól kontrollálható, és a sok az érintett egyén közel normális, aktív életet élhet.

A rohamok súlyossága és gyakorisága alapján az asztma négy csoportba sorolható: enyhe átmeneti, enyhe ismétlődő, középsúlyos perzisztens és súlyos ismétlődő betegség. Az enyhe átmeneti asztmában szenvedőknek csak ritkán vannak rohamaik, és teljesen tünetmentesek a rohamok közötti időszakokban. A súlyos ismétlődő betegség akár többféle gyógyszer mindennapos szedését és állapotának állandó ellenőrzését is szükségessé teszi.

Az asztma kialakulásának pontos oka nem ismert, de számos hajlamosító tényező mellett az örökletes hajlam is szóba jöhet. A roham (melyet a kislégutak beszűkülése okoz, s ezt a légutakat bélelő nyálkahártya duzzanat, a fokozott váladéktermelődés, s a falban levő simaizmok kontrakciója hozza létre)kiváltó oka minden betegnél valamelyest más. Sok (de nem mindegyik) asztmás beteg egyben bizonyos anyagokra allergiás is. Ezekben a betegekben az asztmás rohamot gyakran az allergiát okozó anyag váltja ki. A levegőben (otthon, munkahelyen, környezetben) megtalálható allergénekre (virágpor, egyéb szerves vagy szervetlen eredetű por, pára, állati szőr, füst, stb.) a hörgők túlzott mértékű reakcióval válaszolnak. Az asztmás rohamot emellett stressz vagy nagy érzelmi megterhelés (nevetés, sírás, düh), testedzés, dohányfüst vagy a hideg levegő belégzése is kiválthatja. Egyesekben gyógyszerek, pl. béta-blokkolók és az aszpirin, vagy a szárított gyümölcsökben és a borokban megtalálható szulfitok, esetleg fertőzés is okozhat rohamot. A krónikus gyulladást a nyálkahártyában nagy számban megtalálható fehérvérsejtek és hízósejtek tartják fent, melyek számos gyulladásos mediátort termelnek, így pl. hisztamint, interleukinokat, stb.

Az asztmához hasonló tüneteket okozhatnak egyéb tüdőbetegségek is, ezek előfordulhatnak az asztmával együtt is és asztmatikus rohamot provokálhatnak. Egyesekben a rohamot a gastro-oesophagealis reflux-betegség (GERD; gyomorégéssel, savas felböfögéssel járó kórkép, melynek lényege, hogy a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, és károsítja annak falát) is kiválthatja vagy súlyosbíthatja.